Az Év Pincészete 2006-ban a Garamvári Szőlőbirtok

Az utóbbi évek nyertesei között találjuk a nagyrédei Szőlőskert Rt.-t, a Tokaj Oremus Kft.-t, a Hilltop-Neszmély Rt.-t és a Tokaj Disznókő Szőlőbirtokot. Idén a Garamvári Szőlőbirtok kapta meg az elismerést, amellyel a társaság itthon és külföldön felmutatott kollektív szakmai és marketingteljesítményét díjazták.

A szoros versenyben a hét pályázó közül a hármas élbolyban ott volt még a szintén nagyon neves Dégenfeld és az Árvai Pincészet. Garamvári Vencel igazgató megítélése szerint szőlőbirtoka a pontozás során egységes és letisztult arculatával, viszonylagosan nagy piaci jelenlétével (100 ezer palack pezsgő és 600 ezer palack bor) tett szert előnyre versenytársaival szemben. A kiírásban megjelölt célok a tevékenység hármas tagozódásának - budafoki pezsgőgyártás, lellei borászat és palackozó, budafoki nagykereskedelem -, illetve a hatékony szervezésnek köszönhetően teljesülnek.

- Milyen személyes motívumok indították arra, hogy céget alapítson?

- A Vinarium Kft.-t hét társammal 1990-ben alapítottuk. Az időközben formálódó érdekek és az üzlettársak megváltozott egyéni elképzelései következtében a vállalkozást a jelenlegi három tulajdonos vitte tovább - idézi fel a kezdeteket a borász mérnök képzettségű, a mára zrt.-vé alakított vállalkozás vezetője, majd így folytatja: - A Vinariumot megelőzően huszonöt évig egy állami nagyvállalatnál dolgoztam. A privatizáció során azonban olyan helyzet alakult ki, amely nem vágott egybe az elképzeléseimmel, ezért váltottam; - annyi, borászatban eltöltött év után Garamvári Vencel nem is gondolhatott másra, mint hogy a tanult szakmáját és az addigi tapasztalatait saját cégében kamatoztassa.

Lellén gyökeret eresztve

- Nagyon izgalmas és emlékezetes időszak volt ez, mert a cégalapítás érdekében eladtam a lakást és a hétvégi házat, majd a pénzt befektettem egy félig kész épületbe és pincébe, amit a későbbiekben még fel kellett építenünk. Talán könnyebb lett volna a kezdet, ha már a cégalapításkor rendelkezünk egy vidéki szőlőtermesztési és borászati bázissal. Az alulról való építkezést 1993-ban sikerült folytatni a lellei birtok megalapításával. Itt, a Balaton déli partján ma már a legjobb dűlőkben is vannak ültetvényeink, kiemelve néhányat: a Sínai-hegy, Tóth-hegy, az Illés tető, a Púpos és a Rózsapuszta. A pincészet neve a szőlőterületek védőszentjeként tisztelt villáműző Szent Donáttól ered.

A szőlőbirtok helyének megválasztásában döntő szempont volt az, hogy olyan helyen legyen, ami a budapesti székhelytől nincs túl messze, de megvan a minőségi szőlőtermesztés feltétele és hagyománya is. Balatonlelle Budapesthez való közelsége lehetővé tette azt, hogy - akár napi ellenőrzéssel - a személyes irányítás eredményesen megvalósuljon. A hagyományokat tekintve sem lehetett kifogást találni, mert a sokak által ismert Lakatos András a Balatonboglári Állami Gazdaságban igen magas szintre hozta fel a szőlőtermesztést, és a borvidék ültetvényei fajtaszerkezetükben ma is viselik az akkori szakgárda munkálkodásának keze nyomát.

- Jellemző az alacsony kordon és az ernyőművelés. Az újabb telepítések térállása 3 × 0,9 m. A szőlőültetvények fajtaösszetétele szerencsés, mivel megtalálható bennük a külföldön is keresett Chardonnay (14 ha), Sauvignon Blanc (8 ha), Cabernet Sauvignon (13 ha), Merlot (14 ha), Pinot Noir, Syrah és Blauburger (össz.: 4,5 ha), valamint a hagyományos magyar fajták is, így a Szürkebarát (8,5 ha), Irsai Olivér (2 ha). A fajták sorát tovább bővíti a Rizlingszilváni (4,5 ha) és a Muskotály (3 ha).

A majd' egy tucat fajtát tartalmazó 70 hektárnyi területet változatos talajadottságok mellett művelik. Megtalálható a laza, löszös-homokos dombsági, a kötött, barna erdőségi talaj, de előfordul a köves, vulkanikus altalajú márgás, lassan melegedő talajtípus is.

A saját termelési bázis létrehozása feltétlen szükséges volt, mert a csak kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás igencsak kiszolgáltatott a beszállítóknak és a vevőknek is. Ezért a kezdetektől egyértelmű volt, hogy a palackozott borok továbbértékesítése csak egy része lehet a tevékenységnek.

A címben jelzett szakmai díj elnyerése előtt Garamvári Vencel a szakmai szervezetekben is aktívan működött. Alapító tagja, majd főtitkára volt a Magyar Bor Akadémiának, és jelenleg a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének elnökségi tagja. Ezen túlmenően a pincészet szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezik az oktatásban és a kutatásban. A piaci ismeretek és az életre való nevelés jegyében a diákok mint segítők, lehetőséget kapnak a helyi szakmai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Budafokon a Soós István Borászati Szakközépiskolával tartják a kapcsolatot. A Balatonnál a Balatonlellei Szőlészeti és Borászati Szakközépiskolát támogatják. A kutatás és fejlesztés területén szoros a kapcsolat a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékével. A nyerspezsgők érzékszervi bírálatára a tanszék munkatársai rendszeres meghívást kapnak. A legutóbbi szakterületi közös kutatásuknak "A borkőstabilitás megváltozása a pezsgőkészítés során" volt a témája.

- Miért pont ebben az évben pályáztak az elismerésre?

- Ha európai mércével és bormarketinges szemmel nézzük, a magyar borászat egészében és az egyes szereplőit tekintve is kicsi. Ilyen körülmények között az ún. nagyok mellett egy kisebb borászatnak az egyébként is szűkös forrásaiból hatékony, az értékesítést segítő marketingre nehéz forrást találnia. A Garamvári Szőlőbirtok esetében ez a bormarketing gyakorlatilag a szakkiállításokon és a borversenyeken való részvételt és az egyéb pályázatokba való bekapcsolódást jelentette 2006-ig.

Az igazgató mindehhez hozzátette, hogy az "Év Pincészete" pályázatra már készültek néhány éve. A kiírás szerint főként a kollektív teljesítményt és az ismertséget díjazták. A Garamvári Szőlőbirtok cégvezetése különös figyelmet fordított arra, hogy a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a marketing egy jól működő egységben forrjon össze. Évről évre megfigyelhették, hogy a díj nyerteseit a médiumok rendre bemutatták, és ennek hatására ismertségük jelentősen nőtt, és ez is erősítette a szándékot, hogy érdemes pályázni, csak a megfelelő időpontot kellett kivárni. Az időzítésben az is szerepet játszott, hogy manapság a gazdasági megszorítások közepette elmaradni látszanak a gépvásárlási támogatások. Ez egyfajta kényszerűséghez vezetett, és a technológiai fejlesztésektől a marketing felé fordította a figyelmet.

Hírnevet elsőként a Chateau Vincent pezsgők szereztek

- Mivel szerzett elsőként magának hírnevet a pincészet?

- Leginkább a tradicionális pezsgőinket ismerik - adja meg a választ Garamvári Vencel. - A Chateau Vincent pezsgőpincéből három év után kerülnek a fogyasztó asztalára a hagyományos eljárással, egyetlen palackban érlelt, fagyasztásos úton seprőtlenített pezsgők. Ellentétben a klasszikus, tank és egyéb technológiával készült pezsgőkkel, itt a tradicionális jelző arra utal, hogy a pezsgő egyetlen percre sem hagyja el azt a palackot, amelyben érlelték, és a címke is erre a nyomásálló butéliára kerül. Az ilyen technológiával dolgozó pincészetekből egyelőre csak kettő van a hazai piacon. - Jó lenne, ha többen is készítenének a hagyományos eljárás szerint pezsgőt, mert akkor jobban tudnánk magunkat a másikhoz hasonlítani, a termékeket pozícionálni, és ezáltal nagyobb választékkal lehetne egy szélesebb vásárlói közönséget kiszolgálni - jegyzi meg vendéglátónk. Az azonos kategóriában felkínált szélesebb választék a minőségi bortermelők tapasztalatai szerint erősíti egymást. Sajnos azonban nem nagyon lehet arra számítani, hogy bővülni fog a pezsgőkészítőknek ez a csoportja. Ez részint a beruházás nagy költségéből, másrészt pedig a nagy arányú jövedéki adóból ered. - A literenkénti 114 Ft igen jelentős diszkrimináció, ha azt vesszük figyelembe, hogy a palackozott borok után ez az adó nulla forint! És akkor még nem említettük a jövedéki garanciát, amelyet a pezsgőtermelő és -értékesítő tevékenység után egy összegben, letétként kell megfizetni a vámhatóság részére. Ez esetünkben évente 22 millió forint! A pezsgőt luxus terméknek sorolja be az ide vonatkozó jogszabály, jóllehet ez a termék is szőlőből, illetve bor másoderjesztése útján készül, és meglátásunk szerint semmi nem indokolja a megkülönböztetett adóztatást! Reméljük, hogy az EU bortermelő államaiban elfogadott gyakorlat előbb-utóbb Magyarországon is megvalósul - hangsúlyozza Garamvári Vencel.

Minőségi boraik közül a Lellei Merlot népszerűsége évről évre nő. Ezt az emelkedő tendenciát csak a Lellei Rosé értékesítése haladja meg, amelynek kedveltsége a pincészet partneri körében tartós divatnak minősíthető. A Sínai-hegyről szüretelt Cabernet Sauvignon is az ismertebb termékek családjába tartozik, és a kereslet rendre meghaladja az éves 10-15 ezer palacknyi kínálatot.

A pályázati kiírásban nagy hangsúly kapott a széles nemzetközi és hazai ismertség. A pincészet mára már hagyományosnak mondhatóan többcsatornás értékesítési politikát folytat. Szinte minden hazai áruházlánc polcán ott látható a nemes kócsagos Lellei feliratú címkével ellátott termékcsalád. Az ennél még eggyel magasabb minőségi kategóriát a szőlőbirtokra utaló címkecsaláddal forgalmazzák a gasztronómiai és a borszaküzletek, vinotékák részére. Bővíteni tervezik a meghatározott termőhelyről származó, terméskorlátozással termesztett szőlőből készült borválasztékukat is, amelyet eredetvédett borként kívánnak forgalmazni.

Sokcsatornás kereskedelempolitika kül- és belföldön

Az exportkereskedelem szerepe igen jelentős a cég életében. A borok több mint egynegyedét külföldön értékesítik. Főként az USA-ban, Nagy-Britanniában, Németországban, Svájcban, Írországban és Svédországban találnak fogyasztóra termékeik. Az országokon belüli értékesítési csatornák a magyarhoz hasonlóan működnek, azzal a különbséggel, hogy Angliában egyre erősödik az interneten keresztüli értékesítés, a svédeknél pedig az állami monopólium tenderkiírásain való részvétel útján igyekeznek bővíteni exportjukat.

Az USA-ban jól sikerült a kócsagos címkével ellátott borok bevezetése. A grafika a védett természeti környezetben fészkelő őshonos madárral az érintetlen természetet szimbolizálja, és ez egyben az itt termett borok jó minőségének is a védjegye.

Hatékonyan segíti az értékesítést, hogy rendszeresen neveznek a nemzetközi borversenyekre, és az ott elért eredményekre a szaklapok (Wine Guide, Wine and Spirit) is felfigyelnek. Az így nyert publicitás és referencia elengedhetetlen az importőrökkel való kommunikáció során.

A fentebb említett keresletélénkítő marketingfogások mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a leghatékonyabb és a legmeggyőzőbb reklámot, a szájhagyományt. A szállással, borkóstolással egybekötött vendégfogadásnak kiemelkedő jelentősége van a törzsvásárlói kör kialakításában. A vendégek emlékezetében a balatonlellei Garamvári Szőlőbirtokon szerzett élmények több éven át pozitívan, élénken élnek. Nagyon fontosnak tartják, hogy a balatoni turistaszezonban minél hosszabb ideig fogadják a vendégeket és érdeklődőket, mert tudják, hogy tíz elégedett vevő hoz egy újat, de egy elégedetlen tíz érdeklődőt visz el.

És hogyan lehetne megfogalmazni a Garamvári Szőlőbirtok hitvallását? "Aki hajózni indul, mindig készülődik" - idézi a mondást Garamvári Vencel. - Aki pedig szőlőt ültet, annak minden gondolata a szőlőtelepítéstől a növény ápolásán és megóvásán keresztül a szüretig a borkészítés körül forog. Ennek a folyamatnak szerves része az állandó jobbítás és a vásárlói igények minél jobb kiszolgálása.