Traktorok - üzemben

A Népszabadság szeptember 22-i számában az aktuális őszi munkák számbavételét összeköti azzal a többször felszínre bukkanó kérdéssel, hogy a gazdatársadalom, vagy legalábbis annak Magosz-os része "nyomásgyakorlásra" is használná traktorait. "Jakab tegnap lapunknak elmondta: a Fidesz nagygyűlésének lemondása nem befolyásolja terveiket, a Magosz ugyanis nem politikai rendezvényt szervez. A gazdaszövetségnél elsősorban félpályás forgalomlassítások jöhetnek szóba. A gazdáktól tudjuk azt is, hogy a földeken már megkezdődött a nagy őszi munka. Az agronómusok szerint vannak olyan halasztást nem tűrő munkák, mint a napraforgó-betakarítás, a burgonyaszedés vagy az őszi vetés, de ("ha a politika úgy dönt") a kukoricatörés, a cukorrépa felszedése egy-két héttel elcsúsztatható.

A mintegy 120 ezer hadra fogható traktornak a novemberben érkező fagyokig mintegy négymillió hektáron van munkája. Ezek egy részét már elvégezték. Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője elmondta, most folyik mintegy félmillió hektáron a napraforgó betakarítása, a burgonya felszedése 40 ezer hektáron, az ország déli részén már megkezdődött a kukorica törése is. A tengeriből 1,2 millió hektáron várnak termést. A cukorgyárak is napokon belül indulnak, ezzel kezdődik a répaszedés is. A gépeknek munkát ad az őszi vetés és a tavaszi vetés előkészítése, ezért a gépeknek nagyjából 1,8 millió, illetve 2,3 millió hektárt kell többször is bejárniuk."

Bozsik gazda

A rádió Bozsik gazdája a mezőgazdálkodás praktikumát veti össze a praktikával, amikor azt mondja, hogy nem érdemes a csávázást házilag elvégezni. "A növények már érlelik a magvakat, de bármilyen csábító is a lehetőség, nem érdemes ezekből megalapozni a jövő évi termést. Olvasni, hallani, hogy pénzszűke miatt egyre többen maguk által termesztett növényből hagynak meg vetőmagot.

Ez még a kalászos gabonát termesztők egy részére is érvényes, és sajnos, a számuk szaporodik. Tehát legyen az zöldség vagy szántóföldi növény vetőmagja, csávázni kellene. De megvannak-e a feltételei ennek a ház körül, és érdemes-e házilag végezni a csávázást, vagy inkább a fémzárolt vetőmagvak vásárlása javasolható, még akkor is, ha az a drágább? - kérdezik egyre többen hallgatóink közül ebben az időszakban.

Úgy tűnik, hogy az anyagi kényszer gyakran tévutakra vezeti az embereket, és úgy gondolják, hogyha saját fogású vetőmagot használnak fel, azzal talán spórolni tudnak. Téves ez a következtetés: igaz, hogy a fémzárolt, csávázott vetőmag lényegesen drágább, de megéri. Két ok miatt is: egyrészt biztos, hogy fajtaazonos, másrészt pedig csávázott és a kórokozók-betegségek ellen védett vetőmagot kap a gazdálkodó. Nem beszélve arról a problémáról, hogyha valaki egy hibrid növény magját fogja, akkor az utódnemzedékben nem fognak ugyanazok a tulajdonságok visszajönni. Tehát óva intenék mindenkit a saját fogású vetőmag felhasználásától, attól pedig végképp, hogy azt csávázás nélkül vesse el. A csávázó berendezések ritkán állnak rendelkezésre a ház körül. A nagy vetőmagtermelő cégek speciális gépekkel vannak felszerelve. Létezik a régi, kosaras csávázás, amikor kosárba vagy tüllhálóba helyezett vetőmagot mártunk be a fertőtlenítő oldatba, vagy a másik megoldás esetén a mag felületére kívánjuk valamilyen formában rávinni a védekező szert. Ilyen lehet például a betonkeverő, hogy ha nagyobb tételről van szó."

A vidék hangja

Az ismeretek áramlása szeptemberben nem merült ki csak az ismeretterjesztésben; a vélemények begyűjtésére is akadt példa. Méghozzá a 2007-2013 között Magyarországnak agrár-vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 1.250 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználásának mikéntjéről. A FigyelőNeten Pásztohy András a szaktárca miniszteri biztosa számolt be erről. "A hét regionális vita, társadalmi egyeztetés során a vidéken élő emberek véleménye nagy vonalakban megegyezett a szaktárca által előterjesztett felhasználási célokkal.

Így a gazdálkodók és a civil szervezetek zöme is úgy vélte, hogy a szerkezetváltásra és a piacteremtésre kell a legnagyobb összeget fordítani. Ez tenné ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői szerint a felhasználható források mintegy 45 százalékát. A környezetkímélő gazdálkodásra lehetne fordítani a pénzek további 30 százalékát. A vidék felzárkóztatására, infrastrukturális helyzetének javítására a források 10 százalékát költenék, míg a Leader-program keretében a kistérségi együttműködés ösztönzésére 5 százalékot lehetne fordítani. A fennmaradó 10 százalék pedig szabadon felhasználható összeget jelentene a felsorolt négy fő fejlesztési cél, azaz pillér között...

Annak érdekében, hogy a források felhasználása ésszerű, gyors és hatékony lehessen, az FVM, illetve a szakmai és a társadalmi szervezetek közreműködésével hamarosan megalakul a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat. Ez a szervezet ellenőrzi majd az uniós források megalapozott hasznosítását. A tapasztalatok alapján pedig javaslatokat tesz az esetleges változtatásokra" - mondta a miniszteri biztos.

Élelmiszereink keletje

Az utóbbi hetek közéletének sokszínűségébe a belügyek és uniós témák mellett újabb is közrejátszott: a sokszor túldimenzionált vagy épp lefitymált magyar-orosz kapcsolat. Íme az FVM internetes portálján megjelentetett információ: "Kétszer öt évre szóló mezőgazdasági és élelmiszeripari keretmegállapodást írt alá hétfőn Szocsiban orosz kollégájával a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki azt reméli, hogy ez a megállapodás is segít a magyar mezőgazdaság számára korábban hagyományosnak számító orosz piac újjáépítésében.

Az öt évre szóló kormányközi megállapodást, amely a két fél egyetértése esetén automatikusan további öt évig érvényben marad, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozójának keretében írta alá Alekszej Gorgyejev és a magyar szakminiszter.

Gráf József a távirati irodának elmondta, hogy a most aláírt keretmegállapodást a két ország agrár- és élelmiszeripari vállalkozásainak, pénzügyi intézeteinek kell majd tartalommal megtölteniük.

Három területen már konkrét együttműködési tervekről van szó. A közelmúltban írt alá Budapesten az Euroinvest az orosz Serfőző Társasággal szándéknyilatkozatot arról, hogy magyar cukorgyárat létesítenek a teljes termelési vertikummal együtt Rjazanyban. A cukorgyári beruházás értéke több mint 200 millió dollár, a teljes együttműködési terv nagysága eléri a 300 millió dollárt.

A Magyar Baromfitanács arról írt alá előszerződést, hogy - 60 ezer tonna induló kapacitással - brojlercsirke telepet hoznak létre Oroszországban. Itt is a teljes magyar termelési technológia oroszországi alkalmazásáról van szó.

Tervbe vették, hogy Magyarország sertéstelepeket létesít Oroszországban. A tenyésztés évi 300-500 ezer darab sertéssel indulna, s ha ezt a kapacitást rövid időn belül évi mintegy egymillió darab sertésre sikerül növelni, akkor a Pick-csoport vágóhidat és sertésfeldolgozót létesít Oroszországban, teljessé téve ezzel a termelési láncot.

Gráf József szerint jelenleg a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termelési kapacitásának 40 százalékára nincs biztos piac. Magyar részről abban bíznak, hogy ebből mintegy 15 százalékot az orosz piac vesz majd fel, azon ugyanis már most is jelentős a magyar mezőgazdasági termékek kivitelének bővülése.

Biztató jelek

A Bábolnai Gazdanapokon a Szabad Földnek nyilatkozott a szakminiszter: "Az idei év jobb, mint bármelyik korábbi - felelt Gráf József a terméskilátásokat tudakoló kérdésre. Nem a kiugró termés, hanem a gabonapiac nyugalma és viszonylag magas árai teszik jobbá. A közepes búzatermés kiváló minőséggel párosult, így a kenyérgabona tonnánkénti ára 28-30 ezer forint, szemben a tavalyi 22 ezerrel. Kukoricából kedvező hozamokat várnak, s az új termésre - a múlt évi 20-21 ezer forint helyett - tonnánként 28-29 ezer forintért szerződnek. A hízósertések ára kilónként 360 forint fölött jár, ami tisztes jövedelmet hoz gazdáiknak. A jelek tehát biztatóak, s van remény rá, hogy Magyarország ismét a térség meghatározó agrárországa legyen."