- Talán senki nem hitte, hogy például kukoricából két év felvásárolt mennyisége alapján az összes intervenciós készlet 80%-át és emellett jelentős mennyiségű búzát is hazánk produkálja. Meglehet, Brüsszelben sem gondolták komolyan, hogy hazánkkal valóban mint a gabonaövezet egyik fontos termőhelyével kell számolni, ahol ha kedvező időjárási feltételek adódnak, akkor a belső igényeket akár háromszorosan is meghaladó gabonakészletek képződhetnek. Nos, az elmúlt két évben - ami szakemberek szerint aligha ismétlődik meg mostanában - növénytermesztésünk letette névjegyét az unió asztalára, olyannyira, hogy akár az intervenciós felvásárlás felülvizsgálatára és annak megreformálására is sor kerülhet. Különösen a kukorica vonatkozásában vannak jelentősebb előkészületek e törekvés megvalósítására. A helyzet folyamatosan változik, éppen ezért tudakoltuk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal /MVH/ intervenciós igazgatója, dr. Rieger László véleményét a most zajló folyamatokról, aki e szakterület felelőse és egyben valóban hiteles ismerője.

- Igazgató Úr! Hogy áll az ország pillanatnyilag az intervenciós készletezéssel, hiszen a búzapiaci kereslet rég nem látott méreteket ölt, és a kukorica iránt is meredeken nő az érdeklődés.

- Valóban igazak a szakmai berkekben keringő hírek, hiszen a korábbi búzakészletek közel kétharmadát sikerült a kereskedőknek az uniós tendereken meghirdetett meglehetősen magas árakon értékesíteniük. Ma mintegy 600-800.000 t közötti készlet van már csak a raktárakban, amelynek hónapjai szintén "meg vannak számlálva", hiszen az érdeklődés nem csökken, sőt, úgy érzékeljük, hogy tovább fokozódik. A kukorica iránt szintén heti 100.000 t-ás nagyságrendben mutatkozik vásárlási szándék és fizetőképes kereslet.

- A gabona iránt az idei őszön megmutatkozó rég nem tapasztalt kereslet milyen intervenciós felvásárlást sejtet a november 1-jén induló új "szezonban"?

- Az új intervenciós időszakban jóval kisebb nagyságrendben számítunk felajánlásokra, amelyek - a kukorica és búza együttes - várható mennyisége 1,5-3 millió t között lehet. Kétségtelen, hogy a búza mennyisége arányaiban kevesebb lesz, hiszen a kenyérgabona árai már meghaladják az intervenciós árat, és az európai kereslet igen nagy. A hazai kukorica terméskilátások viszont bíztatóak, és a betakarítás, valamint az intervenciós felvásárlásból eredő pénzhez jutás közelsége sokakat motivál. Ebben bizonyára a gyakorlattal rendelkező és az értékesítés biztonságát már korábban megtapasztalt termelők járnak az élen. A beszállítást követően ugyanis 30-35 nap alatt már hozzájutottak a termény ellenértékéhez a múlt évben is, és erre az idén is nagy biztonsággal alapozhatnak. Az intervenciós hivatal mindenesetre felkészült az idei felvásárlásra, túl van a gyermekbetegségeken, és képes maximálisan kiszolgálni a termelőket, kereskedőket, akik az intervenció mellett döntenek.

- Ha az intervenciós felvásárlás mennyisége a korábbi évekhez képest ilyen mérsékelt lesz, akkor hogyan használjuk ki a költségesen megépített tárolókapacitásokat?

- A mintegy 10 millió tonna termény tárolására alkalmas korszerű objektumok léte azt jelenti, hogy sem adminisztratív, sem fizikai korlátja nincs az intervenciónak. Ez gyors és gördülékeny felvásárlást tesz lehetővé, és biztonságot jelent a termelők számára. A becsült idei felvásárlásra vonatkozó, és talán sokak számára optimistának tűnő álláspontomat éppen a megépült jelentős méretű tárolókapacitás indokolja. Nem kizárt, hogy a tárolótulajdonosok szorgalmazzák majd sokkal jobban az intervenciót, éppen kapacitásaik kihasználása és a motiváló erejű 359 Ft/t havi tárolási díj, valamint a 89 Ft/t/hó rendelkezésre állási díj megszerzése miatt. Nem kizárt, hogy a tárolási díj terhére emelik az árakat, azért, hogy raktáraik kihasználtságát biztosítsák - ahogyan erre már a nyugati országok némelyikében volt példa az intervenció korábbi időszakában. Így a raktártulajdonos, mint vásárló, az intervenciós árnál magasabb árat is kínálhat. Emellett pedig a hektikusan mozgó Ft/? árfolyam is hozzájárulhat az intervenciós felvásárlás mennyiségi alakulásához. Annyi bizonyos, hogy napjainkban alaposan összezavarodott a gabonapiac, a váratlanul jött nagy kereslet teljesen meglepte a résztvevőket.

- Intervenciós célra alkalmas, korszerű magtárakról - síktárolókról és gabonasilókról - szóltak hosszú ideje a híradásokban. Ténylegesen hogy lehetne ma szakmai szempontból jellemezni a hazai tárolókapacitást?

- A már említett mintegy 10 millió tonna befogadására alkalmas intervenciós előírásoknak minden szempontból megfelelő tárolótér valóban megújult, és célirányosan korszerű. Ennek megfelelően a rövid távú tárolásra alkalmas tárolókból folyamatosan történt az intervenciós készletek áttárolása az újakba, éppen a minőségromlás és a veszteségek elkerülése érdekében. A kisméretű raktárakból pedig logisztikai és kockázati szempontok szerint történt átszállítás a nagy raktárakba. Az állami támogatással épített raktárak tulajdonosaival pedig külön törődünk, terheik enyhítése céljából ezért 2 + 2 évre számíthatnak a tárolási szerződésre az MVH-val.

Jelenleg a raktárkapacitásra vonatkozó szerződésekből 2 millió tonnára szóló nevezhető rövid távúnak; - ezek helyett a jövőt a hosszú távú együttműködés kell, hogy jellemezze. Az MVH abban érdekelt, hogy a kialakult raktározási rendszert harmonizálja és EU-komformmá tegye, aminek része az, hogy a rendelkezésre állási díj megszűnik. A későbbiekben csak a ténylegesen tárolt áru után fizet az MVH tárolási díjat, és így a magyar rendszer meg fog egyezni az EU térítési rendszerének filozófiájával. A jelenleg érvényben lévő szerződéseket ez még nem érinti, de az újakat már ennek szellemében kötjük a tárolótulajdonosokkal. Az MVH a lejárt szerződéseket felmondja - nem felbontja -, és a következő szezon elején a fentieknek megfelelően köti újra.

- A híradásokban sok szakmai érv szólt a rossz tárolási viszonyok okozta esetleges terményminőség romlásról, amely a kitároláskor fenyegetheti a tételeket. Volt-e olyan eset, amikor szembesülni kellett a szakszerűtlen kényszertárolás kellemetlen következményeivel?

- Az intervenciós gabonatárolás során szerencsére ez idáig nem kellett nagyobb gondokkal számolni. Jók a folyamatban lévő kitárolási eredmények, de nem állíthatom, hogy nem fordul elő hiány. Ilyenkor az ebből eredő kárt a tárolótulajdonosnak 105%-ban kell megtérítenie, az EU ide vonatkozó rendelkezése és gyakorlata értelmében. Ez a többletteher egyben a gondatlan kezelés büntetéseként fogható fel. Egyébként a magyar intervenciós gyakorlat eddig eltelt ideje alatt ez idáig felvásárolt mintegy 8,1 millió gabona vonatkozásában a gondatlan tárolásból származó, vagy rossz körülmények miatt előálló súlyhiány mértéke elenyésző volt. Az éves leltár most indult, így az MVH mind a 4.400 szerződéses raktárteret újra alaposan átvizsgálja, minősíti, és október közepére teljesen tiszta, naprakész képet lehet kapni az országos helyzetről.

- Az intervenciós készletek értékesítése egyben azt is jelenti, hogy a magyar költségvetésbe most visszaáramlik az a pénz, amelyet eddig az állam meghitelezett a magyar termelők számára. A reméltnél is magasabb (126 ?/t-ás búza-) értékesítési árak mellett vajon a kereskedelmi árrésből számíthatunk-e "leosztásra"?

- A magyar állam csak a korábban meghitelezett összegekre számíthat a lefektetett intervenciós szabályok értelmében. Természetesen a felajánló számára már a Ft/? átváltási árfolyam tekintetében is kialakult gyakorlat van érvényben, hiszen a felvásárlásnál a fizikai beszállítást követő napon érvényes árfolyam a kifizetés alapja. Az EU-val történő elszámolás alapja pedig az EU-szabályok értelmében egy konstans átváltási ráta, ami mindig az előző év szeptember 30-i állapotnak megfelelő. A jelen esetben búzánál előálló kereskedelmi nyereséget - ami a 126 és a 101 ?/t különbsége - az EU az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap hatáskörébe utalja. A tagállamok egyikének sem lehet ilyetén módon kereskedelmi haszna az intervencióból. Igaz, vesztesége sem lehet, mert akkor azt téríti meg az unió.

Végül el kell mondani - zárja a beszélgetést dr. Rieger László -, hogy az MVH központja és kirendeltségei együttműködése kifejezetten jónak ítélhető, az eltelt két évben megedződött szakmai stáb zökkenőmentesen veszi az akadályokat. Segíti a munkát a központi informatikai rendszer, amely lehetővé teszi, hogy minden kirendeltség időben rögzítse az információkat, és a központi apparátus ezeket napra készen nyomon tudja követni, a zavartalan működés érdekében.