A NASA kutatása szerint a 19. században indult mérések óta a tavalyi volt a legforróbb év. Különösen az északi-sarki övezetben emelkedett a hőmérséklet. A gleccserek olvadnak, az üvegházhatás nő. A mezőgazdaságban érintetteknek tehát az éghajlatváltozás következtében is komoly kihívásokra kell számítaniuk.

Klímaváltozás rekordsebességgel

Az 1998-as évben a Csendes-óceán keleti medencéjének felszíni vízhőmérsékletét, s ezáltal az időjárást alakító légáramlásokat megváltoztató, igen erős El Nino jelentősen megemelte az egész bolygó hőmérsékletét. A hőmérséklet emelkedése egybeesik az üvegházhatás és az emberi tevékenység következtében kibocsátott gázok menynyiségének gyors növekedésével. A felmelegedés egyre sürgetőbbé teszi a konkrét lépéseket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, áll a NASA sajtóközleményében.

Közben a brit kormány tudományos tanulmányt rendelt az egyik tanácsadójától "Kerüljük el a veszélyes légköri felmelegedést!" címmel. A jelentés szerint még ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legoptimistább előrejelzéseit veszik is alapul, legalább 3 Celsius fokkal emelkedik a Föld átlagos hőmérséklete. A brit kormány és az Európai Unió ezért azt a célt tűzte ki, hogy a légkör az iparosodás kora előtti hőmérsékletnél csak 2 Celsius fokkal legyen melegebb.

Emelkedő világtengerek

Egyre több kutató jut arra a megállapításra, hogy a Föld jégkészletei gyorsulva fogyatkoznak. Az Európai Földtudományi Unió (EGU) bécsi konferenciáján a NASA kutatói olyan vizsgálatokról számoltak be, amelyek szerint a grönlandi gleccserek folyási sebessége - vagyis tömegvesztése - drámai mértékben felerősödött. A grönlandi jégtakaró szélén ezek a jégfolyamok két év leforgása alatt megduplázták, sőt megháromszorozták a sebességüket, azaz a változás gyorsulni látszik.

A grönlandi jégtakaró olvadása évi fél milliméterrel emeli a világtengerek szintjét. Grönland déli részén a glecscserek egyre gyorsabban haladnak, és egyre több jeget juttatnak a tengerbe - mutatták ki amerikai kutatók az elmúlt tíz év műholdas adatai alapján. A kutatók a jégfolyamok gyorsulását a levegő magasabb hőmérsékletére vezetik vissza. Grönland déli részénél az átlaghőmérséklet 20 év alatt 3 Celsius fokkal emelkedett. A kutatók a kiértékelések során elkészítették a grönlandi gleccserek 2000 és 2005 közötti haladási sebességének térképét, illetve az eredményeket összevetették korábbi műholdfelvételekkel. Ennek segítségével a világ legnagyobb szigetének déli részén a vándorló jég sebességének 2000 előtti komoly növekedésére derült fény. A gyorsulás 2005-ig Grönland déli felén tovább erősödött. Ha a hatás átterjed az északi területekre is, a tengerbe zúduló jégmennyiség még tovább növekszik.

A folyamatos jégolvadás miatt már most emelkedik a Föld tengereinek a szintje. Ha ez így folytatódik tovább, akkor a jégmezők olvadása következtében 2100-ig akár 6 méterrel is emelkedhet a tengerek szintje. Ez számos part menti város, köztük London, New York, New Orleans, Velence és pl. a pisai ferdetorony víz alá kerülését eredményezheti. A klimatológusok biztosak a prognózisban, amelyet matematikai módszerrel végzett szimuláció is megerősített.

A grönlandi jégpajzs vastagsága egyébként eléri a három kilométert, az 1,7 millió négyzetkilométeres terület pedig közel 183-szor nagyobb Magyarországnál. Ha a teljes jégmennyiség a tengerbe kerülne, a világtengerek szintje mintegy 7 (!) métert emelkedne. A jelenleg mérhető évi közel 3 milliméteres emelkedésből fél milliméter írható a dán fennhatóság alá tartozó sziget számlájára.

Tibetben és Németországban is változik a klíma

A világ tetejének tekintett tibeti fennsíkon egyes megfigyelések szerint évente mintegy 7 százalékkal zsugorodnak a gleccserek. Mindez a klímaváltozás következtében alakul így. Több száz meteorológiai állomás 4 évi adatain alapuló számítások szerint Tibetben az átlaghőmérséklet 0,9 Celsius fokkal emelkedett a 80-as évek óta. A Kínai Tudományos Akadémia munkatársai a jelenséggel kapcsolatban rámutattak, hogy a gleccserek zsugorodása aszályokhoz, újabb sivatagok képződéséhez és a homokviharok számának növekedéséhez fog vezetni.

A Max Planck Meteorológiai Intézet egy nagyteljesítményű számítógép segítségével modellezte, miként alakul az időjárás Németországban a következő száz évben. A számítások nagyjából megegyeznek a korábbiakkal: az átlaghőmérséklet egyes térségekben - az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének függvényében - 4-5 fokot is emelkedhet. A meleg levegőt hozó magas légköri nyomás nyaranta egyre tovább terjeszkedik majd északi irányba. Németország keleti részében mediterrán jellegű nyarakra lehet majd számítani. Az Elba gyakran hajózhatatlan lesz, és a téli turizmusnak bealkonyodik az elkövetkezendő száz évben. 2050-től az időjárási szeszélyek évi mintegy 27 milliárd euró kárt fognak okozni a német szakemberek számításai szerint. Az éghajlatváltozás legnagyobb "vesztese" a hóra épülő téli turizmus: az Alpokban az átlagot meghaladó mértékben, több mint 5 fokkal emelkedik majd a hőmérséklet 2100-ig. Hó helyett inkább eső esik majd, és így a sílifteknek nem sok jövőt jósolnak a szakemberek. Állítólag lesznek nyertesek is, méghozzá az északi vidékek lakói, valamint a Balti- és az Északi-tengerhez látogató nyaralók.

Korábbi példa?

Az Arizonai Egyetem atmoszférakutatói az utolsó nagy melegidőszakot vizsgálták. Ezek az időszakok választják el egymástól a jégkorszakokat. Mintegy 130 ezer évvel ezelőtt 3-5 Celsius fokkal emelkedett az Északi-sark hőmérséklete, ami 5 méterrel növelte meg akkor a vízszintet. Most azt próbálják kideríteni, hogy hasonló eseményekre kell-e felkészülnünk. Véleményük szerint nem valószínű, hogy a 130 ezer évvel ezelőtti események ismétlődnek majd meg most is. Ez csak a legvisszafogottabb forgatókönyv, most ugyanis rosszabb a helyzet! Annak idején a Föld pályája kismértékben megváltozott, így az Északi-sarkvidék a Nap felé fordult, ezért indult olvadásnak a jégréteg. Manapság azonban az üvegházhatás gyorsítja a folyamatot, ennek hatásait viszont mindkét sarkvidék megszenvedi.

Öt éve a Nature még azt jósolta, hogy 2100-ra legfeljebb 88 centiméterrel emelkedik a vízszint. Ha pedig a későbbiekben sem tesz semmit az emberiség az üvegházhatás megfékezésére, 3000-re 5 méterrel lehet magasabban a tenger, mint napjainkban. Az arizóniai kutatócsoport jóslata szerint viszont már 2100-ra víz alá kerülhet számos part menti város...

Egyre szélsőségesebb időjárás

Köztudott, hogy a Földön - főként az emberi tevékenység miatt - az elmúlt száz-kétszáz évben felmelegedett a hőmérséklet. A Föld éves átlaghőmérséklete 15 Celsius fok, ami az elmúlt ötven évben 0,6-0,7 fokkal emelkedett. A melegedés a trópusokon kisebb, a mérsékelt égövben - így régiónkban is - jelentősebb. Magyarországon az elmúlt 50 évben 1 fokkal lett melegebb, ami most - a Föld átlagától elmaradva - 11 fokot jelent.

Az elmúlt időszak (pl. augusztus 20.) szélsőséges időjárási eseményeiért a globális felmelegedés felelős. A globális felmelegedés ugyanis a Föld vizeire is hatással van. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul a hidrológiai ciklus, szélsőségesek lesznek az időjárási események. Ez jelenthet túl sok csapadékot vagy túl keveset. A megelőzést nehezíti, hogy a természet gyakran egészen mást produkál, mint amit a mérések előre jeleznek. Egyre kiszámíthatatlanabbak az időjárási események, ezért a klímapolitikában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a krízismenedzsment mellett a kockázatmenedzsmentre, vagyis a megelőzésre. Fel kell készülnünk az egyre szélsőségesebb időjárási helyzetekre, amelyek ráadásul váratlanul érkeznek.

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium 2003 júniusában indította VAHAVA nemzeti klímaváltozási projektet, amelynek célja, hogy az országgyűléssel elfogadtassa a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. A projekt vezetője Láng István akadémikus. A mozaikszó a változás, hatás, válaszadás kifejezések kezdőbetűiből keletkezett. A professzor szerint az éghajlatváltozás elkerülhetetlen. Csupán az nem mindegy, hogy készül-e, és ha igen, hogyan készül rá az ország. Elsősorban az ipari szén-dioxid-kibocsátás által okozott üvegházhatás jelent gondokat. A szélsőséges időjárási események ugyanis már most évente 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországnak. Viszont akkor is érdemes megelőző, védekező és helyreállító rendszereket kidolgozni a globális felmelegedés kárai miatt, ha a hatás nem lesz drasztikus.

A projekt három éve alatt kidolgozták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia javaslatcsomagját, amelyben pontokba szedve tárják a kormány elé, mire van szükség klímaügyben a közeli és távolabbi jövőben. A projektben résztvevők remélik, hogy 2006 folyamán a kormány elfogadja a javaslatok alapján kidolgozott határozatot, ami rögzíti a lehetséges megoldási módokat és a kormány felelősségét. A tudósok a maguk részével - egyelőre - végeztek, mostantól a politikusokon, pontosabban MINDANNYIUNKON a sor.

Láng István, a stratégiát megalapozó kutatás vezető akadémikusa a lehetséges felkészülés konkrét példáit sorolva kifejtette: a mezőgazdaságban fajtaváltásokra van szükség, egyre inkább a szárazság- és melegtűrő növények termesztésében kell gondolkodni. Az egészségügyben a hőséghullámokkal és a bőrrákos megbetegedésekkel öszszefüggő cselekvési programok kidolgozása a feladat. A közlekedésben az alternatív üzemanyagok és a takarékosság tekinthető fő iránynak, de szükség van a hidegre-melegre kevésbé érzékeny útburkolatok alkalmazására is.

A stratégia célkitűzése a káros hatások csökkentése mellett az is, hogy az éghajlatváltozás kiváltásáért felelős folyamatoknak elejét vegye, azaz, csökkentse a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségét. A dokumentum közli azt, hogy Magyarország egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása közel másfélszerese a világátlagnak, így Magyarországot ennek megfelelő felelősség terheli a kibocsátáscsökkentés területén!

A stratégia koncepcióját az ősz folyamán öt szakértői értekezleten vitatják meg, annak elfogadását követően a mindenkori kormány kétéves cselekvési programokkal valósítaná meg a kitűzött feladatokat. A projekt felöleli a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, az energetika, a közlekedés, a településrendszer, a környezet-egészségügy, a turizmus, a katasztrófavédelem, a biztosítási rendszerek, a közgazdasági és jogi szabályozás és tudatformálás területeit.