A vidék, a mezőgazdaság valós helyzetén belül tehát továbbra is ugyanaz a két alapkérdés: mit és hogyan takarítottunk be az egész éves munkálkodás nyomán, illetve; hogyan készítettük elő a talajt a folyamatosságot beteljesítő újabb szakasz előtt? Ezekkel kapcsolatban az FVM honlapján megjelent októberi és novemberi híradásokból szemelgettünk, a Betakarítási Koordinációs Bizottság megállapításai alapján.

Elvetve és learatva

November elején, a betakarítás háromnegyedénél a kukorica hektáronkénti átlagtermését 7 tonnára taksálták, eszerint az összes termés várhatóan meghaladja a 8 millió tonnát. A szőlőtermés mennyiségben átlag alatti, viszont a minőség kiválónak ígérkezik. A gabonafélék - különösen a búza és a kukorica - iránt erős kereslet mutatkozik, mind a bel-, mind pedig a külpiacon. Ennek megfelelően az árak is magasak. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az idei őszi betakarítási és a jövő év termését megalapozó vetési és talaj-előkészítési munkálatok jó ütemben haladnak.

Egy korábbi összegzés megállapításai szerint őszi káposztarepcét több mint 230 ezer, őszi árpát megközelítően 190 ezer hektáron vetettek. Őszi búzából a vetési szándék az előző évihez hasonlónak mutatkozott, 1 millió 100 ezer hektár fölötti területre vonatkozott. Az 540 ezer ha-on elvetett napraforgó 2,2 tonnás átlagterméssel az 1,2 millió tonnás összmennyiséget közelíti. Az eddigi öszszes termés 1 millió 166 ezer tonna. Az 1,2 millió hektáron betakarítható kukorica a végleges termésbecslés szerint 6,83 t/ha termésátlagra képes, így mintegy 8,3 millió tonna termés várható. Tavaly ezzel szemben mellett 9 millió tonnát takarítottunk be. A közepes átlagterméssel betakarítás alatt álló cukorrépa vetésterülete több mint 20 százalékkal alatta van a tavalyinak, s már az 50 ezer hektárt sem éri el.

Kukoricázás

Hazánk intervenciós gabonakészlete a 2006. október 15-i állapot szerint 5,470 millió tonna, amelyből 4 millió 740 ezer tonna kukorica. Ehhez jön még idei termés aktuális része. De itt adódhatnak nehézségek. A Magyar Rádió olvasható formátumban megjelent információjának címe szerint: "Elveszhet az intervenciós kukorica fele." Vagyis az uniós szigorítások miatt az intervencióra fölajánlott kukorica fele kieshet a termelőket védő felvásárlásból. A gabonatermelők szerint a korábbi várakozásokhoz képest is a lehető legrosszabb változat lépett életbe azzal, hogy Brüsszel úgy döntött: a szigorúbb felvásárlási feltételek már az idén megtermelt és hamarosan betakarítandó kukoricára is érvényesek lesznek. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint azonban a szigorított feltételek lenyomják majd a piaci árakat is, amivel az összes gazda rosszul jár.

- A Magyarországon megtermelhető kukoricának 50 százaléka körülbelül 71 kilogramm/hektoliter alatti súlyú, az Európai Unió pedig mindenféle előzetes vizsgálat nélkül 73-ra akarta tenni az elfogadható értéket. A másik baj az, hogy a hősérült szemek arányát 0,5 százalékban határozta meg, a víztartalmat pedig 13 és félre vitte le, 14 és fél helyett. Számunkra ez nagyobb kiadásokat jelent, illetve a kíméletes szárításhoz sincsenek meg az optimális feltételeink. Ezek a feltételek az árat is lejjebb nyomják. Ha pedig az intervenciós ár csökkent, akkor már a kereskedő is rögtön kevesebbet akar a terményért adni.

A magyar kormány sem vette tréfára a dolgot, és az uniós koreográfiába illően protestált: "Magyarország az Európai Bírósághoz fordul a kukorica felvásárlását szabályozó uniós rendelet miatt. A kormány szerdai ülésén elfogadta azt a peranyagot, amelyet a kukorica felvásárlását hátrányosan befolyásoló uniós döntés miatt készített több minisztérium. A keresetet a Külügyminisztérium a napokban benyújtja az Európai Bírósághoz, a november 1-jétől alkalmazandó rendelet megsemmisítése érdekében - olvasható a Kormányszóvivői Iroda közleményében. Budapest érvelése szerint az új minőségi követelmények automatikusan kizárják a magyar kukorica egy részét, ráadásul a döntést egy termelési ciklus közben hozta a bizottság, és ilyesmire még nem volt példa. Brüsszel szerint azonban halaszthatatlan volt a közbelépés, mert hatalmas intervenciós készletek halmozódtak fel, és a szóvivő szerint ez nem a véletlen műve. Bizonyos országokban, és ezek közé tartozik Magyarország is, sok termelő nem piaci értékesítésre termel, hanem eleve abban bízik, hogy az unió úgyis felvásárolja az eladhatatlan készleteket - indokolta a döntést az Európai Bizottság mezőgazdasági szóvivője."

Tudományos alapon

Az alapvető kérdések megválaszolásából talán az elemzéseket sem árt kizárni. A Békés Megyei Hírlap tudósítása szerint a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozat keretében a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola rendezvényén elsősorban az agrártudomány aktuális szakmai kérdései kerültek terítékre, de néhány előadás a Békés megyei mezőgazdaság jelenlegi problémáit is érintette. Soós Ferenc, a társadalomtudományi tanszék munkatársa kifejtette: "A téeszek, állami gazdaságok megszűnésével a tulajdonviszonyok is átrendeződtek, a földek kétharmada újra egyéni vállalkozások birtokába került. A területek magánkézbe jutása viszont nem változtatott a művelési arányokon. Békés megyében - és természetesen az egész országban - továbbra is a szántóföldi művelés maradt a domináns, a területek 70 százalékát használják erre a célra. A szőlő-, a gyümölcstermesztés, illetve a kertkultúra elenyésző hányadát teszi ki mezőgazdaságunknak, nem beszélve az erdők arányáról, ami szintén alacsony."

Az utóbbi 16-17 évben mindössze a művelés alól kivont területek aránya változott, 7-15 százalékkal nőtt. A pedagógus elmondta, az állatállomány leépülése és a feldolgozóipar térségi csődje miatt visszaesett a takarmánynövények, a borsó, illetve a cukorrépa termesztése. Ellenben a szántóföldi növények, a kukorica, a búza továbbra is a termelők kedvence, és kismértékben az árpatermesztés is erősödött. Ez a változatlanság viszont a KGST-piac bukása után negatív folyamatokat indított el. A piaci kereslet ugyanis nem áll arányban a kínálattal, arról nem is beszélve, hogy a magyar termelők az EU-ban is hátrányban vannak a korábban csatlakozottakkal szemben.

Erdősülés

A szakember kiemelte, az unió következő (2007-2013-as) költségvetési időszakában a helyzet csak tovább romolhat, hiszen hazánkat és az egész kontinenst eláraszthatják az olcsó mezőgazdasági termékek. Magyarország számára három megoldás kínálkozik. Az első a nem élelmiszercélú növénytermesztés (biomassza, bioenergia) arányának a növelése, a második a biogazdálkodás, a biotermékek előállítása. Drasztikus megoldásként pedig a területek intenzív erdősítése lehet üdvözítő a későbbiekben - zárta eszmefuttatását az oktató. Az európai döntéshozók ugyanis a támogatások csökkentésével levették a kezüket a mezőgazdaság ütőeréről.

A hátunk mögött hagyott hetek időszakára esett az erdők gyarapodását jelző kétmilliomodik hektár átadása. A jeles eseményt 2006. november 9-én, Ópusztaszeren Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a szakmai és társadalmi szervezetek képviselőinek megtisztelő részvétele mellett ünnepeltük. Magyarország területének 20 százalékát borítja erdő. Az állami erdészetek 1 millió 150 ezer hektáron, a magántársaságok pedig 780 ezer hektáron gazdálkodnak, és évente összesen 5,9 millió köbméter fát termelnek ki.

Mi lesz most?

A jövő évi költségvetés kimunkálása is a jelen időszak feladványa. Ennek kapcsán Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára közölte: 2007-ben agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra összességében 455,8 milliárd forint forrás használható fel, amely összeg több mint 10 százalékkal nagyobb az előző évinél.

Ezen belül mintegy 142 milliárd forint használható fel úgynevezett SAPS-támogatásra, azaz az unió ennyivel támogatja Magyarországon a gazdálkodóknak szánt közvetlen kifizetéseket. Agrárpiaci támogatásra valamivel több mint 48 milliárd forint jut. Jövőre az úgynevezett top-up támogatásra, azaz a nemzeti kiegészítésre 78 milliárd forintot szán a költségvetés. Az egységes területalapú támogatási jogcímen összesen mintegy 220 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a termelők. Összességében uniós forrásból mintegy 310 milliárd forint jut jövőre a magyar gazdálkodókhoz, míg a magyar központi költségvetés 145 milliárd forintot juttat az agrárgazdálkodóknak.

Az ellenzéki képviselők egyöntetűen az agrárbüdzsé hiányosságaira hívták fel a figyelmet, szerintük ugyanis a mezőgazdaság jövő évi tervezett forrásaiból mintegy 100 milliárd forint hiányzik. Az agrártárca szakállamtitkára cáfolta ezt az állítást.