Az EU Gabona Irányító Bizottságának szeptember 28-i ülésén hozott váratlan döntése - amely a kukorica intervenciós minőségi követelményeit módosította - azonban alaposan megváltoztatta a hazai termelésben jelentős nagyságrendet képviselő szemes takarmány eddigi értékesítési gyakorlatát. Mindez pedig előzetes jelzés nélkül, a tenyészidőszakban következett be, amikor a megváltozott követelményekre semmilyen szempontból nem lehetett már felkészülni. Magyarország a múlt évben az uniós intervenciós kukoricamennyiség 80%-át adta, érthető tehát a termelők felháborodása, a rendelet ugyanis a mi mezőgazdaságunk szereplőit érinti a legérzékenyebben.

A kukoricaintervenció minőségi követelményeinek módosítása

A kérdéssel október 3-i ülésén természetesen a Gabona Termékpálya Bizottság is azonnal, kiemelten foglalkozott.

A változtatások a piaci árakra és a felvásárlásból kieső áru mennyiségére gyakorolt hatása egyelőre bizonytalan. A Gabona-Control több évre visszamenően három száraz és két nedves évet bemutató adatai és a szakemberek véleménye alapján úgy tűnik, hogy csak a fajsúly és a hősérült szemek paraméterei csökkenthetik érdemlegesen az intervencióra alkalmas áru mennyiségét. Emellett a nedvességtartalom 1%-os csökkentése és a fajsúly bevezetése közvetetten (a minőségi bonifikáció miatt), a korábbi helyzethez képest átlagosan kb. 1-2 ?/t intervenciós árcsökkenést okoz.

A jövőt illetően pedig az adott év - főként a betakarítás idején jellemző - időjárása befolyásolja jelentősen azt, hogy a termés mekkora része lesz alkalmatlan intervencióra. Becslések és a korábbi átlagos paraméterek alapján - a követelmények módosítása után - az idei termés mintegy 55-65%-a továbbra is bekerülhetne az intervencióba. Ezek alapján tehát jelentős negatív hatást idén a szabad piacon sem várhatnánk, a várható piaci mozgásokat azonban mégis nagyon nehéz megítélni.

A fajsúly tekintetében a jövőben a fajtaválasztással lehet megfelelő mozgástérhez jutni - gondolják a szakemberek. A termelők körében azonban mind jobban körvonalazódnak azok a fajták, amelyek a termőhely adottságai mellett a legjobb és legmegbízhatóbb termést adják. Nem olyan egyszerű - kísérleti céllal - módosítani egy jól kialakított rendszert, hiszen a járt utat a többség aligha cseréli fel járatlanra. A hősérült szemek aránya tekintetében pedig valóban a szárítók modernizálásával növelhető jelentősen az intervenciónak megfelelő áru aránya. Aki azonban a következő tíz évre tekintve éppen most újította fel nem kis költséggel régi Bábolna, Sirokkó vagy Collmann szárítóját, az kimarad az intervencióból? Mert az új, kíméletes szárítóberendezések bekerülése még támogatás mellett is jelentős önrészt igényel, és a támogatások e tekintetben éppen csak csordogálnak. A legkönnyebb persze tippeket adni egy gazdaság műszaki fejlesztése dolgában, csak az a gond, hogy minden területen volna mit fejleszteni...

Minél előbb el kell adni az idei tengerit...

Ezekben a hetekben az elemzők, a kereskedők és más piaci résztvevők szájából is elhangzik az a vélemény, hogy az intervenciós szigorítás egyáltalán nem jelent hátrányt, mert "húz a piac". Az EU-ban ugyanis összességében, mintegy 5,5 millió tonnával kevesebb kukorica termett, ami ezt az érdeklődést és az árakat magasabban tartja, mint korábban. Sokan állítják, hogy az intervenciós árnál akár 1.000 Ft/t-val magasabb ár is garantáltan megmarad, és semmi ok nincs az aggodalomra. Igen ám, de az intervenciós ár nem csak erre az évre, hanem hoszszú távra vonatkozik, és a termésszintek változásait senki nem tudja előre megbecsülni. Fordulhat tehát a kocka, következhet olyan helyzet, amikor nagyon rosszul járhatnak a zömében magyar kukoricatermelők. Emellett pedig a változtatásokra adott pszichológiai reakciók, a piaci szereplők viselkedése és esetleges regionális eltérések is okozhatnak bizonyos mértékű árcsökkenést, és ilyen esetekben a piaci ár szintén az intervenciós ár alá is csökkenhet.

A magyar kukoricatermésből 1,5 millió tonna a változások ellenére is bizonyosan az intervenciós raktárakba vándorol. Ez a legkevesebb olyan mennyiség, amit felajánlanak, de csak azért, mert a magasabb árat realizáló szabadpiaci értékesítésnek sajnálatos logisztikai korlátai vannak. Hiába a kereslet, a magasabb ár, ha nincs szállítóeszköz. A vagonpark maximális kihasználás mellett legfeljebb 120.000 tonna áru elszállítására alkalmas havonta, emellett kisebb kapacitással kamionos szállítás is folyik. A dunai hajózás pedig az őszi alacsony vízállás miatt csak korlátozásokkal tud - vagy egyáltalán nem tud - szállítást vállalni, természetesen csak két irányba. Ennek megfelelően - ha enyhe tél lesz - csak havi 200.000 tonna körüli kukorica biztonságos értékesítése tervezhető tavaszig, hiszen ilyenkor más termény szállítása is esedékes. A termelők nagy részének viszont szüksége van az árbevételre, amely az intervenciós felvásárlással, esetleg közraktározással oldható meg, persze költségek ellenében.

A kormány a kukoricaintervencióról

A magyar kormány az intervenciós szabályok módosítását követően levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben Magyarország számára súlyosan hátrányosnak, diszkriminatívnak és elfogadhatatlannak nevezi a döntést. A jogszabály-módosítás ellen Magyarország és az érintett szakmai szervezetek valamennyi fórumon több alkalommal is tiltakoztak. Az érvelés további része az alábbiakat is tartalmazza: "több évre visszamenő adataink, széles körű szakértői vélemények és a nemzetközi szakirodalom egyértelműen bizonyítja, hogy az elfogadott javaslat néhány eleme semmilyen öszszefüggésben nincs a változtatások eredeti céljával, a kukorica hosszú távú tárolásával. Sajnálatos módon a bizottság nem végzett semmilyen hatásvizsgálatot, a javaslatot megalapozó dokumentumok egysíkúak, hiányosak. Ezért kiszámíthatatlan a döntés hatása az EU kukorica belpiacára" - áll a levélben.

A magyar álláspont szerint a döntés következménye az lehet, hogy a bizottság által javasolt módosítások a közép-európai régióban termett kukorica igen jelentős részét kizárnák az intervencióból. Elfogadhatatlan a módosítások időzítése, mert az érintett termelők nem készülhettek fel a változásokra, ráadásul a közösségi piacszabályozás rendszerének érdemi megváltoztatása túlmutat a bizottság hatáskörén. "Magyarország számára az Európai Unió a piaci stabilitást és a kiszámítható szabályozást jelentette, és a csatlakozás során ez a szempont meghatározó jelentőségű volt."

Három korábbi, minőséget jelző paraméteren változtattak, szigorítottak, és egy negyediket is bevezettek. Mindennek következményeként a magyar kukorica közel felét eleve elzárják az intervenciós felvásárlás lehetőségétől. Ez egyelőre a mértékét tekintve nem pontosítható, de a kukorica szabadpiaci árát bizonyára csökkenti. Ha a változás piaci zavart okoz, akkor az agrártárca megpróbál úgy segíteni a gazdákon, hogy ez ne ütközzön az uniós szabályokkal. Ha a kérés eredménytelen marad, akkor a magyar kormány Luxemburgban, az Európai Bíróságnál kénytelen jogorvoslatot keresni. Példátlannak tartja ugyanis az EB eljárását, miszerint a termelési év közben változtatták meg az intervenciós szabályokat.

Brüsszelben elemezték a levelet

Az Európai Bizottság figyelmesen kívánja elemezni a kukoricaintervenciós minőségi szabályok megváltoztatását kifogásoló magyar miniszterelnöki levelet - jött Michael Mann brüsszeli szóvivő reagálása, a szokásos bürokratikus nyugalommal. Hozzátette, hogy a bizottság szükségesnek ítélte a módosításokat, és utalt arra, hogy a döntést az említett fórum és a tagországok szakértőit tömörítő irányítóbizottság is támogatta. Azzal indokolta a döntés szükségességét, hogy a két évvel ezelőtti EU-bővítés óta az uniós kukoricapiac nem volt kiegyensúlyozott, és a felvásárolt készletek 5,1 millió tonnára nőttek. Márpedig tároláskor a kukorica gyorsabban romlik, mint más gabonafélék.

Az új minőségi követelmények a szakemberek szerint azonban a közép-európai államokat, köztük legfőképpen Magyarországot egyértelműen hátrányosan érintik.

A magyar kormány korábban az uniós mezőgazdasági miniszterek fórumán is lobbizott a követelmények megváltoztatása ellen. Számos tagállam támogatásával sikerült is elérnie, hogy elhalasszák a döntést, és újabb tárgyalások következzenek, de Brüszszel szeptember végén az uniós gabonaügyi felügyeleti szervnél végül keresztülvitte akaratát. A Magyarország mellett Ausztriát, Szlovákiát és a térség más országait is hátrányosan érintő módosítást néhány kevésbé érintett nagy tagállam, például Franciaország és Olaszország is ellenezte.

November óta él a kukoricaintervenció új rendje

November elsején hatályba lépett a magyar kukoricatermelők számára hátrányos uniós kukoricarendelet. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos javaslatát véglegesen jóváhagyta tehát az Európai Bizottság kollégiuma. A magyar kormány számára így az utolsó lehetőség az maradt, hogy az ügyet az Európai Bíróság elé vigye.

A magyarországi adottságok tükrében igen kedvezőtlenek az új minőségi követelmények, így például az, hogy az intervenciós készlet súlyának (tömegének) korlátozása (egy hektoliter nyomjon legalább 73 kilogrammot) hátrányba hozza az apróbb szemű magyar kukoricát. A közép-európai országok sajátos klimatikus és talajviszonyai miatt a súlykövetelmény csak nehezen teljesíthető, komoly felkészülést igényel. Az újabb elemzések szerint ezzel a magyar intervenciós kukoricamennyiség akár a felére is csökkenhet. Ezért a termelők szempontjából elfogadhatatlan, hogy a bizottság év közben kíván módosítani az eddigi szabályokon. Végül kértük, hogy az új súlykövetelmény bevezetését a bizottság egy évvel halassza el. Erre azonban az illetékes biztos nem látott lehetőséget...

A kukorica szabadpiaci ára a nyugati országrészben 28.000-30.000 Ft/t között mozog november elején. Különösen a nyugati irányba történő kamionos és vasúti szállítás élénk, de már érződik a szállítási kapacitás hiánya.

A piacon már úgy hírlik, hogy a kukoricatermés minőségi paramétereinek változása valóban alaposan befolyásolhatja az intervenciós felvásárlás mennyiségét, és ez - a terménybőség következtében - a szabadpiac árait szép lassan lefelé nyomja majd. A másik nagy ármotiváló, az energiafeldolgozó piac hatása - amitől a termelők a több lábon állást remélik - egyelőre még nem érződik. Kevés a feldolgozóüzem, és ennek következtében a piaci hatások jelentkezése is váratk még magára.