Különösen a jugoszláv háború óta lassult le a térség fejlődése. Ide nem települ ipar, azóta sem jön külföldi beruházó, mert minden távol van a felvevőpiacot jelentő nagyvárosoktól, a fővárostól, az autópályától és a feldolgozó üzemektől. Itt a termény nyereségtartalmát elviszi a szállítás, ha hagyományos módon gondolkodik a mezőgazdasági szakember. Nem méregből panaszkodik Császár György, a Hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnöke, csak érzékeltetni akarja, hogy menynyivel nehezebb megtalálni itt az emberek megélhetését. Úgy fogalmaz, hogy nem tartoznak egyetlen nagyváros vonzáskörzetébe sem, vagyis nem tartoznak gazdasági értelemben sehova... De szerencsére közel három évtized munkájával sikerült elérni, mégpedig a szövetkezeti szektorban - igaz nem kis öntisztulási folyamat árán -, hogy mégis tudnak boldogulni...

Első munkahelyén ragadt...

Császár György Hercegszántón nőtt fel. Szülei ugyan kocsmárosok voltak, de paraszti indíttatásúak, akik gazdálkodtak is. Volt hát honnan megszereznie a gazdálkodás iránt az affinitást - igaz, közben építész is szeretett volna lenni -, amely aztán tovább erősödött Kalocsán, a mezőgazdasági szakközépiskolában, majd Nagykanizsán, a főiskolán. A szövetkezettel kétéves tanulmányi szerződése volt, így első munkahelye Hercegszántóra szólította. Úgy gondolta, hogy a kötelmet jelentő kétéves gyakornoki idő letöltése után aztán megnyílik előtte a világ, és szabadon választhat kedvére való munkahelyet. Nos, ebből nem lett semmi, mert azóta is az átalakult helyi szövetkezetben, egyetlen munkahelyén - igaz, már a ranglétra legfelsőbb fokán állva - dolgozik. Közben általános agrármérnöki diplomát szerzett Debrecenben, ami csak segítette elmélyülését a szakmában.

Az 5.500 ha-os szövetkezetben szinte minden megtörtént, ami az elmúlt 30 évben a kor és a szövetkezeti szektor sajátosságát jelentette. Volt ott korábban 400 tehenes tehenészet, 1.000 anyás juhászat, 400 kocás sertéstelep, 100 ha szőlő, 100 ha alma, a hatalmas területű szántó mellett. Beosztottként a növénytermesztésben kellett teljes mellszélességgel részt venni, vezetőként viszont már a vegyes gazdaság irányítása volt a feladat. 1986-ban, 31 évesen érte a megtiszteltetés, hogy elnöknek választották. Kisebb jubileum a mostani, hiszen hivatalosan fogalmazva 20 éve ül az elnöki székben. Pontosabban ennyi ideje gondolkodott, cselekedett a vezetéssel egyetértésben, és volt állandó mozgásban annak érdekében, hogy a szövetkezeti forma Hercegszántón fenmaradhasson. Meggyőződése, hogy a mezőgazdasági szektoron belül szervezeti felépítésével, méreteivel, szakmaiságával ma is ez a társas vállalkozási forma valósíthatja meg leginkább az eredményes gazdálkodást.

"Vagy dolgozol, vagy távozol..."

A fiatalon elnökké választott Császár György legfontosabb feladatának érezte, hogy tudatosítsa a munka mindenek feletti fontosságát, az eredményesség érdekében. Világosan a tagság tudomására hozta "vagy dolgozol, vagy távozol" hozzáállását, amit kiegészített azzal, hogy mindez nemzetiségi, felekezeti és párt hovatartozás nélkül mindenkire vonatkozik. Persze, hordozott ez némi kockázatot magában, de a fiatal és energikus szakember ezzel akkor mit sem törődött. Hitt abban, hogy a szövetkezeti mozgalmat, az ott folyó munkát jól is lehet végezni, nem feltétlenül kell mások mintájára tönkremenni, és semmivé válni. Még a kötelező átalakításig is történt néhány figyelemre méltó beruházás - mint a szárítóüzem, a sütő- és édesipari üzem létrehozása -, és a felújítások is folyamatosan zajlottak a továbbműködés érdekében. Természetesen Hercegszántót sem kerülte el az országos infekció, itt is többen úgy gondolták, hogy jobban tudnak egyénileg, vagy más formában és elvek szerint gazdálkodni, mint a "nagy" szövetkezet. Történt is csoportos kiválás, "kis" szövetkezet alapítás, ami azóta már meg is szűnt. Egyénileg is történtek kiválások és csak - "osztottunk, osztogattunk, igény szerint egyezkedtünk" - emlékszik vissza a nem is olyan távoli múltra Császár György. Mindenesetre, aki kilépett, kapott az épületből, állatból, trágyából, stb.; - a vagyon mindegyikéből arányosan. Aztán kiosztották a földet is a kárpótlásokra, és a végén a számvetést végezve megállapították, hogy nagyjából fele akkora maradt a szövetkezet, mint eredetileg volt. Hosszú folyamat volt ez, amit a nyugalom sem minden esetben jellemzett, de jó idegzettel végig lehetett araszolni a mintegy nyolc évet felölelő időszakot. Ennek végén a szövetkezet még megakadályozta az üzletrészek felvásárlásának állami szándékát, oly módon, hogy azt 100%-on megvette a tagoktól. Ez a készség ma is fennáll, aki úgy gondolja, annak a szövetkezet ma is kifizeti az üzletrészét, ugyancsak ilyen arány mellett - erősíti meg a hozzáállást Császár György.

2000-re tűnt úgy, hogy letisztultak a folyamatok, amikor azonban a részvénytársasággá alakulás kísérletét meghiúsította az addig nem nagyon ismert "belső ellenzék". Maradt tehát a Hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezet, amely a mai napig eredményesen fungál, emellett - az elnök megfogalmazása szerint - közepesen tőkeerős, és minden tagjának, illetve alkalmazottjának munkát tud biztosítani. Azok dolgoznak itt, akik valóban jól is érzik magukat, bizalommal vannak a vezetők iránt, és megbecsülik a munkájukat. 70-80 fő a nyugdíjas és ugyanennyi az aktív tag, valamint 20-30 fő az alkalmazotti állományban lévő munkaerő.

Csak alaptevékenység folyik

2.300-2.400 ha a bérelt és művelt földterület, amelyben évenként változó méretű - 200-400 ha közötti - kis integráció is folyik. A vetésszerkezet a sajátos talaj- és földrajzi adottságokkal és a piaci lehetőségekkel függ öszsze. Ezt ki kellett találni, a piacot is figyelve, és módszeresen építve a hoszszú távú kapcsolatokat. Kevés gazdaságban termelnek ma már ennyiféle növényt, így azonban jól folytatható az okszerű és minden szakmai következetességet kielégítő növénytermesztés. A gabonafélék közül a kalászosok dominálnak, amelyekből 300 ha az árpa (6 t/ha), 700 ha a búza (6 t/ha A2 és B1 minőségben), valamint 500 ha a kukorica (10-11 t/ha becsült). 400 ha a szója (3,2 t/ha), 300 ha a repce (3 t/ha), 230 ha csemegekukorica (14 t/ha) és 200 ha a hűtőházi igényeknek megfelelő zöldborsó (5 t/ha) vetésterülete (zárójelben az idei terméseredmények). A növénytermesztésben közel 40 ember dolgozik, beleértve a szárítóüzem munkatársait is.

A sertéságazat megmaradt, ott ma is 500 kocával és szaporulatával folyik a termelés. A hízlalást a hagyományos, kifutós rendszerű telepen mintegy 30 ember végzi, éves 9.000 db körüli hízókibocsátás mellett. A sertés ára egy ideje már bizakodásra adott okot, a 350 Ft/kg fölé is felkúszó árakkal. Amikorra azonban örülni lehetett volna a stabilabb piac okozta eredményességnek, akkorra, november elején már csak 280 Ft/kg az ár. Kilenc hónap átlagára így is elérte a 300 Ft/kg-ot, ami örvendetes és egyben lehetővé teszi a tisztességes nyereséget. Az állatjóléti támogatásként igényelhető 1.800 Ft hízónként - ami a múlt évben és idén is hozzáférhető volt - további kellemes meglepetés az elszámolásnál, és segíti a nyereségességet.

Persze, a nyereség eléréséhez szükséges a jó piac, amiről a termelési folyamat kezdetén általában csak annyit lehet tudni, mint az időjárás alakulásáról. Ezért a mezőgazdaságban tervezni csak hosszú távra lehet, ez egyre világosabb. Az EU piacán pedig természetesen kezdők vagyunk, ahol egyelőre inkább figyelni kell a folyamatokat, de egyes területeken be is kapcsolódhatunk, pl. az intervenció révén. Egy régi bölcsesség azonban itt is igaz, mégpedig az, hogy "a vantól nem kell félni", amire éppen az étkezési búza a példa. Persze, az elmélet nyertesei igazán azok lehetnek - s ők még kevesen vannak a magyar termelői körben -, akiknek egyéves nyereségük a bankban pihen és fial, annak érdekében, hogy a piaci mechanizmusok beindulásáig a gazdálkodás menete zavartalan lehessen.

A szövetkezet gazdálkodásának harmadik profilja a szolgáltatás, amely tulajdonképpen egy korábbi kis integráció továbbfejlesztése. Ebben az input anyagokat, gépi munkákat biztosítják a kisebb gazdálkodóknak. Emellett kívülálló termelők is igénybe vehetik a gépi szolgáltatásokat, de terményadásvétel, kereskedelmi tevékenység, terményszárítás és -tárolás is zajlik.

- Akkor lehetne némi elégedettségnek hangot adni, ha hitel nélkül tudnánk gazdálkodni - árulja el a józan paraszti ész diktálta vágyát Császár György. A múltból származó hatalmas, emeletes irodaházban ma mindössze hat ember dolgozik. A fenntartás költsége mégis adott, hiszen állagmegóvásra szükség van, fűteni is kell, igaz csak az épület egy részét. Semmi hivalkodás, csak meszelés történik az épületben, de tisztaság és rend tapasztalható. A ki nem használt irodákat nincs kinek bérbe adni a faluban. Puritán egyszerűség jellemzi tehát a megjelenést minden területen, ami egyben azt sugallja, hogy a pénzt kizárólag hasznos dolgokra, a termelésbe fordítják.

A fejlesztések folytatódnak

A múlt évben épült 15.000 t raktárkapacitás, amelynek silóiban már intervenciós kukorica tárolása történik. Most folyik egy korszerű üzemanyagtöltő-állomás építése, ahol belső használatú gázolaj tankolására nyílik lehetőség. Emellett a géptelep teljes gázellátásának kiépítése is most van folyamatban. A következő feladat a sertéstelep híg- és szilárdtrágya-kezelése mintegy 50-60 milliós, EU-konform megoldásának a megvalósítása, amire most nyílik pályázati lehetőség. Ha az EU környezetvédelmi előírásai ilyen szigorúak, akkor a támogatás is dukál - így gondolják a magyar állattartók, és ebben a jelek szerint a szaktárca is partner. Egyébként pedig a hullámzó sertésjövedelmezőségre nem lehet alapozni, mert ez nem hoz annyit, amennyiből a beruházás megoldható lenne.

Nagy kérdés, hogy a gépesítés terén várható-e támogatás, mert ha igen, akkor egy mintegy 100 milliós beruházásra lenne szükség. Elsősorban a kombájnok, a nagy teljesítményű traktorok és munkagépeik állományát kell megújítani, amihez nagyon jól jönne 30% támogatás. Sajnos, egy Sapard-pályázatról már lemaradtak oly módon, hogy nyertek ugyan, csak nem jutott pénz - említi Császár György a mások számára sem szokatlan időnkénti magyar gyakorlatot.

A gépek tekintetében okos önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Nem biztos, hogy egy anyagilag és műszakilag közepesen felkészült kis szövetkezetben a legkorszerűbb és legjobban automatizált erőgépekre van szükség. Mindenki szereti a korszerűt és kényelmeset, de a fenntartás, a szervizelés, az üzemeltetés és az esetleges meghibásodás megnövekedett költségeit már nem annyira. Kell egy középút; egy olyan traktor, amelyik erős, de egyszerű, ismert megoldásokkal kezelhető, és emellett megbízhatóan működik. A termelő nem lehet a gyártók kiszolgáltatottja, hiszen egyelőre nem mindenki képes az általuk diktált tempóban gépet vásárolni. Ezzel szemben az ár-érték arány, a területi adottságokhoz való alkalmazkodás, a gazdaságosság és könnyű kezelhetőség dönt a gépek vásárlásánál. Az erőgépeknél itt tipizálás folyik, ami Claas kombájnt, JD traktorokat jelent, míg a munkagépek hihetetlen arzenáljában a célszerűség dominál, pl. az Amazon vetőgép vagy a kiskőrösi talajmunkagépek esetében.

A magyar termék - ha jó minőségű és szép munkát végez - feltétlenül előnyt élvez, mert támogatni kell a magyar gyártókat, és a kapcsolatot is egyszerűbb ápolni, a hibák megoldását is könnyebb orvosolni...

A föld, mint termelőeszköz

A szövetkezet nem rendelkezhet saját földtulajdonnal, és minden földbérleti szerződés lejár egyszer. Ebből adódik a bizonytalanság, a probléma - mondja Császár György. A földtulajdonos - aki gyakran nem is tudja, mitől szabadul meg - jár jól, mert a földhasználók egymásra licitálnak a következő bérleti periódusban. A bérleti díj jelenleg 35.000 Ft/ha, ami azt is jelenti, hogy a jövedelem egy része kényszerűen erre megy el.

A hercegszántói határ a föld minőségét tekintve annyira heterogén, hogy a talajtan tudományát helyben szemléletesen lehetne oktatni. A 3 Ak-ás futóhomoktól a 40 Ak-ás csernozjomig bezárólag minden talajtípus megtalálható a 24 km átmérőjű határrészben. Ezért nem könnyű a gazdálkodás az átlagosan 25 Ak-ás területen, és ezért kell 7-8-féle növényt termesztésben tartani.

A földért tehát változatlanul harc folyik. Hogy ez eredményes legyen, a szövetkezet megszüntette az ún. szoros integrációt, és megemelte a bérleti díjat, ami ma 1.400 Ft/Ak. Ez 84 millió Ft kifizetést jelent éves szinten a részükről, ami nyereségnek sem lenne utolsó. Szinte nincs földforgalom a környéken, ami azt jelzi, hogy elégedettek a tulajdonosok a bérleti díjakkal. Ha van is eladás, az 15.000 Ft/Ak körüli értékben történik, és nem számottevő területek esetében.

Szerencsére a szövetkezet bérelt földterületei hosszabb időre is biztosítottnak látszanak, már amennyire manapság tervezni lehet - mondja az elnök.

Lehet-e tervezni a jövőt?

Ha a politikát ki lehetne küszöbölni a mezőgazdaságból, akkor fényes jövő elé nézhetne az ágazat. Konkrétabban; ha az egymást váltó kormányok nem bántják, illetve szektorsemlegesen bírálják el a termelőket, akkor jó dolgok történhetnek a magyar mezőgazdaságban. Ha valaki érti a szakmát, jól és becsületesen végzi a szakmai munkáját, akkor az egyre növekvő támogatások mellett meg kell találnia a számítását, akár szövetkezetben, részvénytársaságban vagy magángazdaságban teszi a dolgát. A Hercegszántói Mg.-i Szövetkezet is hozzájut a földalapú, az agrár-környezetvédelmi és a sertéstartást segítő támogatáshoz. Persze kifizeti a földbérletet, de mellette még nyereségesen is gazdálkodik minden ágazata. Lehet boldogulni, és még fejlesztésre is jut, ami szintén támogatott. Igen, valóban sokat kell dolgozni mindenkinek a saját területén, de megéri. Aki ma nem dolgozik teljes erőbedobással, azt már a környezete is kiközösíti, de leggyakrabban ezt sem kell megvárnia...

Tehát ismét megéri tisztességesen, jó koncepciók mentén, becsületesen dolgozni a szövetkezetben, még akkor is, ha vannak gyengébb évek, kisebb nyereséggel. A mezőgazdaságban ez nem zárható ki - mondja harminc év tapasztalatból Császár György, aki elkötelezetten szövetkezetpárti. Titkon azt reméli, hogy közel az idő, amikor a szövetkezet szó nem ébreszt már senkiben negatív érzelmeket, előítéletet, a támogatásoknál pedig hátrányt sem jelent. Mert az ő szövetkezetük ma is 84 ember után adózik becsületesen, mindenki a tényleges keresetével van bejelentve, ami az állam, az egyén és a versenytársak szempontjából is kedvező. - Tegyen mindenki így - egyéni és társas vállalkozás egyaránt -, egy nemes cél, az igazságosság érdekében. És az őstermelést sem kell feltétlenül eltörölni, pedig adóforintok sokasága tűnik el ott, sokak nemtetszését kiváltva...

Tehát van tartalék még a mezőgazdaságban, csak élni kell vele, és persze a szakmát ismerve és helyesen alkalmazva kell dolgozni - biztat ismeretlenül is mindenkit az elnök -, mindig azt, aminek itt van az ideje... Ő optimista ember, amire minden oka megvan, hiszen az eredmények is őt igazolják...

Szeretne néha egy jót horgászni...

Hobbija lenne a horgászat, annál is inkább, mert a Duna-holtágak kitűnő horgászvizek a közelben. Sajnos az idén, amikor néhány alkalommal kiért a vízre, mindig elfoglalta valaki a "tuti helyet". Nos, a következő szezonban saját stéget szeretne birtokolni, hogy ez ne fordulhasson elő, és még többet és hatékonyabban tudjon a hobbija mellett zavartalanul gondolkodni. Mert ez utóbbi nem túl látványos ugyan, de jól hoz a konyhára. Császár György felesége tanítónő, fiuk pedig - a családfő nagy örömére - mezőgazdasági gépésznek tanul Gödöllőn. A család Baján lakik, Császár György onnan jár minden nap dolgozni Hercegszántóra, ahol húsz éve élvezi a tagság bizalmát. Ameddig a bizalom él, és jönnek az eredmények, addig marad, mert szép tervei vannak még...