- Milyen tapasztalatok, érvek alapján jutottak el addig a felismerésig, hogy valamilyen szervezett formában is érdemes egymás mellé állítani a hazai kukoricaágazat szereplőit?

- A Magyar Kukorica Klub megalakulásának ötlete 2004 őszén, még "OMMI-s koromban", egy baráti vacsora elfogyasztása közben pattant ki a fejünkből, amikor Csibor Istvánnal a mezőgazdaság helyzetéről beszélgettünk. Egyetértettünk abban, hogy soha nem volt még a maihoz hasonlóan nagy szerepe az információnak a mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó ágazatok életében. Azt is megállapítottuk, hogy ezzel párhuzamosan az új ismeretek az érintettekhez való eljuttatása sem volt talán soha ilyen nehéz, mint napjainkban. Miután alaposan körüljártuk az "információbevitel" szinte valamennyi módját, lehetőségét, azzal köszöntünk el egymástól, hogy ezen még gondolkodunk. Ezt követően más szakmabeliekkel is sokat beszélgettünk ezekről a kérdésekről, próbálgattuk a lehetőségeket, míg végül kiforrta magát a szervezett közösség létrehozásának ötlete.

A Magyar Kukorica Klub megalakításával azt reméltük, hogy a kukoricaágazattal kapcsolatos világszínvonalú ismeretek közvetítése nyomán a tagok hozzáértő, szorgalmas és elkötelezett tevékenysége révén az új információk valódi termelőerővé alakulhatnak.

- A klub tehát elsősorban a magyar kukoricatermelőket szeretné megfelelő információkkal ellátni?

- Bár ebben a vertikumban a termelők vannak a legtöbben, és talán ők vannak a legnehezebb helyzetben, igazából ennél szélesebb körben is szeretnénk hasznossá tenni a klub munkáját. Hisz, ha az ágazat egésze - annak öszszes szereplőjével - nem találja meg az optimális helyét, számítását a piacon, akkor hiába segítünk a termelőknek - kiegyensúlyozott piac híján az ő helyzetük sem változik számottevően.

- Hány tagja van most a Magyar Kukorica Klubnak? Az agrárgazdaság melyik szegmenseiből érkeztek a résztvevők?

- 46 alapító tagja van az egyesületnek, de természetesen folyamatosan újabb jelentkezők is csatlakoznak a klubhoz. A tagok a mezőgazdaság több területéről verbuválódtak. A vetőmagos, növényvédős, gépész szakemberek is egyaránt jelen vannak, tiszteletbeli tagjaink pedig növénynemesítők:

Dr. Gyulavári Oszkár, aki még 82 évesen is aktívan dolgozik Táplánszentkereszten, és Dr. Németh János, akinek neve összefonódott a magyar nemesítési program nemzetközivé tételével.

- Milyen módon teszik elérhetővé az érdeklődők számára a klub által biztosított háttéranyagokat, szolgáltatásokat?

- A legfontosabb csatornát internetes honlapunk jelenti, hisz a világháló, a számítástechnika fejlődése nagyon rugalmas lehetőséget biztosít a gyors információáramláshoz. Emellett természetesen a nyomtatott média, a szaklapok együttműködésére is számítunk a sikeres munka érdekében.

- Mikor indult be az érdemi munka az egyesületnél?

- Most, a megalakulás utáni ötletgyűjtés szakasza után meghatározott programokat igyekszünk megvalósítani. Ha valaki ellátogat a www.magyarkukoricaklub.hu honlapra, láthatja, hogy szinte napról napra újabb információk kerülnek fel.

- Miért éppen a kukorica az a növény, amelynek érdekében elkötelezett klubtagként is dolgozik? Hiszen a szakmai berkekben közismert, hogy például a burgonyavertikumon belül is nagyon otthonosan mozog.

- Ha szakmai pályafutásomat végignézem, azért jócskán van logika ebben a döntésben. Mindjárt az egyetemi tanulmányok elvégzése után Mezőfalvára kerültem, ahol akkoriban 3-4000 hektáron folyt kukoricavetőmag-előállítás! Az ezzel kapcsolatos munka során jó kapcsolataink épültek ki például a Martonvásári Kutatóintézettel is. Ezek után a KSZE (Kukoricatermelési Szocialista Egyesülés) volt a következő nagy állomás, ahol több megye kukoricatermelését szerveztem. Ezután Enying következett, ahol 13,000 hektár szántóterülten termeltünk, és a gazdaság jelentős állatállománnyal is rendelkezett. Aztán az egyetemi kutatói és a marketinges kitérő után kerültem az OMMI-hoz, ahol csak kukoricával foglalkoztam. Mindebből talán érzékelhető, hogy a kukorica mindig is a legkedvesebb növény helyét foglalta el a szakmai gondolataim között!

- Milyen nagy feladatok állnak most az MKK előtt?

- Egyrészt elindítjuk teljesen független fajtakísérleti rendszerünket, amelynek egyik újdonsága az lesz, hogy az eredmények értékelése során megoldjuk a legkeresettebb hibridekkel való összehasonlíthatóságot. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy például az idei OMMI-kísérletekben a magyar termőterület 70%-án használt hibridek nem kerültek be a fajtakísérleti rendszerbe.

Másrészt, a Magyar Kukorica Klub országos programot indít a biológiai alapok jobb megismertetése, és az ezen a területen kialakult jelentős hiányosságok felszámolása érdekében. A program elnevezése, amellyel a sajtóban gyakran lehet majd találkozni: "Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program". A program része a "Jók a Jók Között" programcsomagnak, és célja, hogy a közvetlen vetőmag-értékesítési és árukapcsolási érdekektől független, szakmailag hiteles, megbízható és könnyen áttekinthető tudásanyagot szolgáltasson a szakmai közönségnek.

A program lényege, hogy megfelelő kísérleti adatokra alapozva, a jelenleg is elérhető ismeretek tükrében olyan tájékoztatást adjon, amely mindenkor, mindenkinek egyenlő esélyeket biztosít a kukoricafajtákkal kapcsolatos döntések, illetve a fajtahasználat során. A program nem csak a hagyományos információátviteli gyakorlatot foglalja magában, hanem sok egyéb elem is a részét képezi. Így helyet kap benne többek között a "Top20" kiemelt fajtái és az akár a MezőHír olvasóinak szavazataival is számoló Magyar Kukorica Klub "Év Kukoricahibridje" verseny. A verseny külön értéke, hogy a vizsgált fajták közé a közönség is "beszavazhatja" a saját jelöltjét! Szeretnénk, ha minél többen vennének részt a program megvalósításában, hogy az eredmények egyformán szolgálják a kukoricavertikum összes szereplőjének érdekeit!