... A magyar gazdálkodók megtartanák a hagyományos fajtákat, de többségük kis területen kipróbálná a genetikailag módosított (gmo) fajtákat is – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia 222 termelőt bevonó kutatásából. A gazdák elsősorban azokat a gmo-fajtákat alkalmaznák, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, a nagyobb termésátlagok elérése kevésbé csábító előny számukra.”

Az utóbbi mondatok, összevetve az elmúlt hetek híreivel az időjáráshoz hasonlóan bonyolult képlethez vezetnek. Legyen, ne legyen, hogy legyen, előbb-utóbb úgyis lesz GMO? – sorjáznak a kérdések.

A Magyar Rádió február 21-én egy kormányszóvivői tájékoztató kapcsán arról tudósított, hogy Magyarországon fennmarad a génkezelt kukorica elleni tilalom. Hazánk mindaddig fenn akarja tartani e tilalmat, amíg nincs bizonyíték arra, hogy a GMO-termékek nem ártalmasak – mondta a környezetvédelmi miniszter. Véleménye szerint az európai élelmiszerbiztonsági ügynökség vizsgálatai nem adnak teljes képet a kérdésről, mert ezek csak arra vonatkoznak, hogy elpusztul-e a génkezelt kukoricától az azt elfogyasztó élőlény, azt viszont nem, hogy a többi élőlényre és a talajra milyen hatással van a módosítás. A világkereskedelmi szervezet állásfoglalása szerint az egyes kormányok csak átmenetileg korlátozhatják a génkezelt növények termesztését, de Persányi Miklós szerint van esélyünk rá, hogy jó darabig nem kell megszüntetnünk a moratóriumot.

A miniszter azt mondta: a szóban forgó génkezelt kukorica után más növények esetében is várható uniós kezdeményezés, és Magyarországnak minden növénynél külön-külön kell megvédenie álláspontját.

A Népszabadságból is értesülhettünk arról, hogy fennmaradhat hazánkban a Monsanto MON 810-es génmódosított (gmo) kukorica vonalának tilalma. Látnunk kell azonban: „a döntést hozó Európai Bizottság a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) nyomása alatt áll, miután Genfben egyre nehezebben védhető a gmo-ellenes országok álláspontja. A WTO nemrég kimondta: az EU négyéves moratóriuma megsértette a szabad kereskedelem szabályait. Brüsszel ennek megfelelően engedélyezni szokta a génkezelt élelmiszereket, kivéve, ha az álláspontjával ellentétes minősített többség nem alakul ki a tagállamok tanácsában – mint most is. Ekkor ugyanis ezt nem teheti meg. Arra az esetre, ha a moratórium mégsem kapott volna brüsszeli jóváhagyást, szakdiplomaták a koegzisztencia-törvényben bíztak, amely az idegen beporzást például azzal igyekszik megakadályozni, hogy a gmo-termesztést a telekszomszédok egyhangú jóváhagyásához köti.”

Klímaváltozás