Madari Jenő, az MgSzH elnöke szerint a jövőben az agrár-szakirányítás ügyintézése lényegesen felgyorsul, hiszen a legtöbb esetben az elsőfokú határozatot az eljáró szakemberek – például állatorvosok, növényvédelmi felügyelők – a gazda telephelyén kézbe adják. Amennyiben emellett még valamilyen kiegészítő, a központi információs bázisra tartozó dokumentumra is szükség van, akkor az országban megtalálható 133 regionális iroda valamelyikét kell a termelőknek felkeresniük. Az agrár-szakirányítás másodfokú hatósága a megyei központokban található, ha pedig az ügyfél az itt hozott határozattal nem elégedett, akkor a bírósághoz kell fordulnia.

A januártól beindult átszervezéssel – előzetes számítások szerint – 2,5-3 milliárd Ft-tal válik olcsóbbá a magyar agrár-szakigazgatás. Az idei tervezett 29 milliárd Ft-os költség felét a bevételekből kell előteremteniük. A szakigazgatás átszervezésének további hozadéka, hogy az eddig gyakran egymással párhuzamosan működő megyei irodák egy részét értékesítik, és az ebből származó összeg a földművelésügyi és a pénzügyi tárca bevételeit gyarapítja. A kormányrendelet az MgSZH-t széles körű hatáskörrel ruházta fel. A szervezet az egész mezőgazdaságot és élelmiszeripart átfogó hatósági tevékenysége mellett a már említett élelmiszerminőség-ellenőrzést is ellátja, emellett működteti a falugazdász-hálózatot, elvégzi az agrártámogatások igazolását, elszámolását és ellenőrzését.

A megtakarítás szándékával