A konferenciát a nap házigazdája, a Mezőhír-Média Kft. tulajdonos ügyvezetője, Fodor Mihály nyitotta meg. Beszédében felhívta a figyelmet termesztett növényeink okszerű tápanyagellátásának fontosságára, valamint a hatékony tápanyagellátás ökonómiai és környezetvédelmi vonatkozásaira. A szakmai kérdések a gyakorlatban való megjelenését szakújságíróként figyelve úgy véli, hogy mind több gazda látja be a talajvizsgálatokra és korszerű tudományos eredményekre alapozott tápanyagellátás fontosságát a napi munka során. Rámutatott, hogy a tudatos tápanyagellátás több az uniós pályázatok egyik feltételénél; a jövőben csak az a gazdálkodó maradhat versenyképes, aki a rendelkezésre álló erőforrásait minél hatékonyabban tudja majd kihasználni. Ehhez az újabb ismeretek egyidejű alkalmazására van szükség, a korszerű gyakorlati és kutatási eredmények birtokában.

A nap szakmai előadásainak sorát Dr. Kalocsai Renátó, az UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójának előadása nyitotta meg. Beszédében röviden bemutatta a laboratóriumot, a működésük eddigi eredményeit, a jövőbeni terveiket. Örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az UIS Ungarn laboratórium alig két év alatt az ország legnagyobb kapacitású és leggyorsabban eredményt produkáló laboratóriumává vált. A jelentős fejlesztéseknek köszönhetően rendkívül kedvező árakon és nagyon rövid vizsgálati határidőkkel állnak partnereik rendelkezésére. Dr. Kalocsai Renátó arra is felhívta a szakemberek figyelmét, hogy a talajvizsgálatokat lehetőség szerint folyamatosan kell végeztetni, a kötelező vizsgálatokat nem szabad az utolsó pillanatokra hagyni, mert az egy hónap alatt beérkező ötven-százezer talajminta a jelentős laborkapacitás ellenére is óhatatlanul torlódást okoz a mindennapi munkában.

Az előadás második felében az ügyvezető a kémhatás meghatározásától, a szénsavas mésztartalmon át, az EDTA-oldható mikroelem-tartalmakig bezárólag a talajvizsgálatok módszereit mutatta be. Az egyes paraméterek bemutatásánál kitért a laboratóriumi eredmények értelmezésére is. Olyan általános összefüggéseket és határértékeket adott közre, amelyek alapján a termelők nagy biztonsággal jellemezhetik termőterületeiket.

Az előadások sorában Lajos Mihály, az Agrofil Kft. tulajdonos-ügyvezetője felszólalása következett. A tápanyagellátással foglalkozó szakember a talajképződésről és a talajok tápanyagszolgáltató-képességének összefüggéseiről beszélt. Szisztematikusan számba vette a talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak a talaj tápanyagszolgáltató-képességére kifejtett hatását, a befolyásolás esetleges lehetőségeit, következményeit. Röviden összefoglalta a hazánkban elterjedt tápanyag-ellátási szaktanácsadási rendszerek alapjait, fontosabb jellemzőit is. Felhívta egyben a figyelmet, hogy a korszerű tápanyag-ellátási szaktanácsadási rendszerek célja nem a talajok tápelemkészletének a feltöltése kell, hogy legyen, hanem a termesztett növények meghatározott fenológiai szakaszára jellemző tápanyagigény gazdaságos kielégítése. Az általános összefüggések ismertetése után az ügyvezető növénykultúránként vette számba a kor követelményeinek megfelelő, modern, gazdaságos tápanyagellátás elveit. Felhívta a figyelmet egy hasznos – a magyarországi talajképződési folyamatokban rejlő, és ki nem használt – tápanyag-utánpótlási elvre, amivel mozgósítani lehet a talaj „elfekvő” tápanyagkészleteit a növények táplálásában. Ezzel jelentős inputanyag-megtakarítást és optimalizálást lehet elérni, aminek mind a környezeti, mind pedig a gazdasági haszna elengedhetetlenül szükséges a rentábilis mezőgazdasági termelés folytatásához.

A gyakorló szakemberek előadásai mellett neves tudósok számoltak be kutatási eredményeikről, valamint tudományos oldalról is bemutatták a gyakorlati kérdéseket.

Prof. Dr. habil. Schmidt Rezső, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar Földműveléstani Tanszékének vezetője, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorhelyettese a mikroelemek növénytáplálási szerepéről beszélt. Részletesen taglalta az egyes mikroelemek növényélettani szerepét, felvételüket és szállításukat a növényben, előfordulásukat a talajban. Az egyes elemekre jellemző hiánytünetek kultúránként történő bemutatása mellett a kutató kitért a pótlás, a hiány orvoslásának lehetőségeire is.

Előadásának második szakaszában a professzor a lombtrágyázás jelentőségét mutatta be gabona-, valamint burgonyakísérletek eredményei alapján. Az eredmények rendkívül markánsan hívják fel a figyelmet arra, hogy a harmonikus N-, P-, K-trágyázás mellett gyakran termesztett növényeink esetleges mikroelem-pótlása is elengedhetetlen. Erre vonatkozóan a professzor rendszeres talaj- és növényanalízisek elvégeztetését javasolja.

Prof. Dr. habil. Szakál Pál, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar Kémia Tanszékének vezetője a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek tápanyag-ellátásban betöltött szerepéről tartott előadást. Beszédében kiemelte, hogy energiaforrásaink, valamint ásványitrágya-készleteink kimerülőben vannak, ezért a jövőben mind nagyobb szerepet fog kapni bizonyos mezőgazdasági- és élelmiszeripari melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása. A szeszgyártás melléktermékeként képződő vinasz hosszú évek során állt a kutató gondolkodásának középpontjában. Számos szabadalom és még több kísérleti eredmény bizonyítja ennek az anyagnak a kiválóságát a növényi tápanyagellátásban. Felhívta ugyanakkor a professzor a hallgatóság figyelmét, hogy a vinaszt – kiváló tulajdonságai ellenére – csakis kellő körültekintéssel szabad alkalmazni. A több éven át folytatott, indokolatlanul nagy adagú, felelőtlenül kijuttatott vinaszkezelés ugyanis a talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak a sérülését eredményezheti, amely végül a termesztés eredményességében is markánsan megmutatkozik. Káliumhiányos körzetekben azonban feltétlenül javasolható az alkalmazása, különösen ott, ahol elérhető közelségben bioeatanol-üzemek létesültek. Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása esetén is elvárás azonban a talajvizsgálatok eredményei alapján megtervezett és megvalósított tápanyag-visszapótlás.

A szakmai nap utolsó előadójaként Dr. Kulcsár László talajvédelmi szakértő a kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeiről beszélt. A szakember vizsgálati eredményekkel támasztotta alá a kommunális szennyvíziszap kiváló felhasználhatóságát a növénytáplálásban. A kommunális szennyvíziszap magas szervesanyag-tartalmú növényi tápanyagforrásként áll rendelkezésünkre, miközben mennyisége az állattenyésztésben termelődő szerves trágya tömegét is meghaladja. Az alkalmazásától való idegenkedés az arra alkalmas helyeken túlzott aggodalomként ítélhető meg, hiszen a mai törvényi szabályozás betartása mellett a talaj termékenységének a károsítása elképzelhetetlen, sőt a szennyvíziszap szervesanyag-tartalma kifejezetten hasznos „trágyaéhes” talajaink megfelelő működéséhez. Előadásában az előadó kitért a kijuttatás problematikájára, illetve a megfelelő technológiára, valamint a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi hátterére, az azzal kapcsolatos előírásokra is.

Az előadások sikere, valamint a témák fokozott aktualitása egyaránt indokolja a három szervező elképzeléseinek valóra váltását, miszerint egyfajta hagyományt kívánnak teremteni a konferencia jövőbeni, rendszeres megrendezésével.

KR

::text::