A sárga színű répa mai típusai hoszszadalmas nemesítési tevékenység eredményeként alakultak ki, mert az új fajta előállításához hosszú évek munkájára van szükség. A fajtát nemcsak a termelőnél és a feldolgozónál, hanem a forgalmazónál is vizsgálják, a pultontarthatóság és a fogyasztói igények figyelembe vételével.

A sárgarépa napjainkban is közkedvelt és keresett zöldségnövény, frissen, tárolás után vagy feldogozott formában egész évben fogyasztjuk. Különösen az északi népek egyik legfontosabb zöldségnövénye. Az egészséges táplálkozás tekintetében a benne lévő nagy mennyiségű karotinoidok, ásványi sók mellett a B-vitaminok különböző változatai, a könnyen emészthető mono- és diszacharidok (5-7%), az illóolajok és a szárazanyag-tartalma (10-14%) is emeli az értékét.

A világon mintegy 150 millió tonnát állítanak elő, Kínában pl. 150 ezer, India 70 ezer ha-on termelnek. Európában legjelentősebb Lengyelország termésmennyisége (929.014 tonna/2005), illetve Ukrajna, Oroszország és Olaszország vetésterülete (1. ábra). A sárgarépát a déli országokban szabadföldben tárolják, Közép-Európában télen hűtőtárolókat alkalmaznak.

A magyarországi sárgarépa-termesztés az elmúlt években indokolatlanul nagymértékben csökkent (10%), (2-3. ábra). Semmi nem indokolja, hogy évente 8-12 ezer tonnát külföldről (KSH-adatok) vásároljunk (4. ábra). A nagy üzletláncok igényeinek megfelelő, kiváló sárgarépát a magyar kertészek is képesek lennének megtermelni.

A vetőmag-forgalmazóknak évente több alkalommal kell a termelők és a kereskedők előtt bemutatniuk és bizonyítaniuk, hogy hazánkban is lehet nemcsak a friss piacra, hanem tárolás céljára is kiváló – a kereskedelemi elvárásoknak megfelelő minőségű és kiállítású – sárgarépát termeszteni. Ezt bizonyította Papp István, Zákányszék határában gazdálkodó sárgarépa-termesztő és az Alfa Lucullus Kft. közös szervezésében megrendezett sárgarépa-tárolási bemutatója. A tárolóban lévő sárgarépafajták minőségére mintegy száz termelő, a Mórakert Tész vezetője, Rácz József és számos szakember volt kíváncsi. A konténerekben lévő fajták mindegyikét a kereskedelem minőségi követelményeinek megfelelőnek ítélték meg. A bemutatott hibridrépák átlagos hosszúsága a fajtára jellemzően 20-24 cm, az átmérő 28-34 mm, annak megfelelően, ahogy az üzletláncok a mosott és csomagolt árut keresik.

Rácz József megköszönte a termelőknek és külön a társulás tagjainak, hogy a tárolóban lévő fajtákat közösen tudják értékelni. Nagyon fontosnak tartja, hogy a szövetkezet számára mindig kiváló minőségű, megfelelő méretű, értékesíthető szép árut adnak át a termelők. Az üzleti érdekek képviseletét, a folyamatos szállítás szervezését, a logisztikai feladatokat a szövetkezet jól el tudja látni, de a megfelelő minőség elérése a gazdák feladata. Hangsúlyozta, hogy ehhez a szövetkezetbe tömörült gazdák kiválóan értenek, ezt mutatják az elért eredmények és a bemutatott, tárolt répa minősége is. Az elnök a vetésterület növelését javasolta, és a megfelelő fajta kiválasztására is felhívta a figyelmet, az üzletláncok ugyanis keresik a megfelelő minőséget, és ha nincs elég hazai, akkor kénytelenek külföldről behozni a zöldséget. Megítélése szerint a bemutatott szép áru azt bizonyítja, hogy homoktalajon is lehet a kereskedelem követelményeinek megfelelő sárgarépát termeszteni.

Nagy József, a szabadszállási Róna TÉSZ vezetője is kritikusan vizsgálta a konténerekben tárolt fajtákat, és hozzászólásában megerősítette, hogy a bemutatott hibridek megfelelő talaj-előkészítés után kötöttebb talajokon is kiváló eredményt adnak. A Róna is tárolja ezeket a fajtákat, és hasonló módon előkészített, mosott, csomagolt sárgarépát szállít az egyik üzletlánc részére.

A termelők a kritikus észrevételek mellett Papp Istvánt a munka során szerzett tapasztalatairól is kérdezték. A vendéglátó gazda elmondta, hogy 1980 óta termeszt sárgarépát, és évek óta mindig több fajtát vet. Az elmúlt években sok fajtát kipróbált (pl. Joshi F1, Laguna F1, Senator F1, Nebulna F1), és több éve termeszti megelégedéssel a Vilmorin cég által nemesített hibrideket. Ilyen a Soprano (jó színű, ezért keresik a vásárlók, csomózásra is alkalmas), a Bolero (minden szempontból a legjobb, nagyon egyöntetű, géppel jól szedhető, erős levélzetű, de az öntözés nagyon fontos számára), a Sirocco (a legjobb színű, kissé gyenge a levele, csomózáshoz 15%-kal több magot kell vetni), a Maestro (igen keresett, nem hajlamos a túlnövekedésre, alkalmas a májusi vetésre, fontos, hogy beérett legyen a répa, ezüstösösödésre ellenálló, mosás közben nem törik). A Tempo március végi vetés esetén, fátyolfóliás takarással 90 napra képes 70-80 tonna termésre hektáronként. Az ottani igen gyenge termőképességű talajon ezek a fajták jól beváltak, a friss piaci értékesítés és a tárolt áru értékesítése sem okoz gondot.

A teljes vetésterület nagysága évente 12-13 hektár. Az elővetemény mindig tritikálé, aratás után 2-3 alkalommal tarlóápolást is végeznek. Fontos, hogy a talaj ne gyomosodjon el. November végén a többi termelőtől eltérően nagytömegű szerves trágyát adagolnak, és 35 cm mélyen alászántják. Erre azért van szükség, hogy a talaj víztartó képességét és szerkezetét javítsák, ugyanis az ottani földek nagyon lazák, rossz termőképességűek, mindössze 2-3 aranykorona értékűek. Tavasszal a területet közvetlenül a vetés előtt 80 cm mélyen altalajlazítózzák, majd kombinátorozzák, és 20 kg/ha Force 10 CS granulátummal talajfertőtlenítést végeznek. A Force párolog, hatását gáz formájában fejti ki, ezért talajfelszínre való kijuttatása után azonnal 10-15 cm mélyen be kell dolgozni. Mivel nem fitotoxikus, így a vetés utána azonnal meg is kezdhető. A vetés után, kelés előtt 5 l/ha Marchal 25 EC vegyszeres gyomirtó szert juttatnak ki, vegyszerezés előtt pedig a talajt beöntözik.

A vetést két szakaszban végezik. Az első időpont május 15-20, a második a június 15-20 közötti időszak. A vetést úgy ütemezik, hogy a talaj felszíne ne legyen vizes, szaknyelven szólva „pirkadt” legyen. A vetéshez 1,0-1,2 millió mag szükséges, ezzel lehet biztosítani a nagykereskedelmi cégek igényét. Ágyásonként 5 sort vetnek, és a vetéssel együtt 20 kg/ha Umostar műtrágyát adagolnak csak a sorba, majd ezt követően azonnal kelesztő öntözést – 15 mm-es vízadaggal – végeznek izraeli, Dan-Sikler típusú, mikroszórófejes (12-szer 12 méter) öntözőberendezéssel. A vetés utáni öntözés nemcsak a magok csírázásához és keléséhez szükséges, hanem a homoktalajon a szél romboló (defláció) hatása ellen is véd. Kelesztő öntözés után lehetőleg nem öntöznek, mert nem kedvező a túlöntözés, ugyanis ebben az időszakban alakul ki a répatest hossza. Ha kissé szárazabb a talaj, a gyökér keresi a vizet, és lefelé fejlődik a talajban. Amikor a növények levélzete elkezd cakkosodni, már megkezdik az öntözést. A talajt mindig nedvesen kell tartani, különösen, ha a hőmérséklet eléri a 30 °C-ot.

Filippe Depree, a Vilmorin cég szakértője megjegyezte, hogy a sárgarépa a hiedelmekkel ellentétben vízigényes növény, és 900 mm-t (140 nap) igényel, amibe a harmat, a csapadék és az öntözéskor kiadott vízmennyiség is beletartozik. A sárgarépának ugyanis három fejlődési szakasza van. Az első a vetés utáni időszak, amikor nedves talaj szükséges. A második a gyökérképződés szakasza, ebben az időszakban építjük fel a gyökérhosszúságot, ekkor ne, vagy csak keveset öntözzünk! A harmadik szakasz az ötleveles fejlettségi állapottal kezdődik, ez után azonban szükséges az egyenletes vízellátás. A túlöntözés, vagyis a sok víz a répa repedését, a vízhiány pedig terméscsökkenést és zöldülést okoz. A répa kijön a talajból, a napfény hatására zöldül, és a szél is károsítja. A vízhiány a répa szőrösödését, ráncosodását, gyűrűsödését okozza, és fehér gyökerek is képződnek.

A sárgarépa klórérzékeny, ezért klórt tartalmazó műtrágyát Zákányszéken nem használnak. Alaptrágyaként 400-500 kg/ha többhatóanyagú műtrágyát adnak a szerves trágyával együtt (talajvizsgálati eredmény alapján). Háromszor végeznek fejtrágyázást, az első esetben mindig a nitrogén a legtöbb (40%), a második fejtrágyázáshoz az N : P : K aránya =15 : 15 : 15, és a kiadott mennyiség 300 kg/ha, a harmadik fejtrágyázáshoz pedig 200-300 kg 50%-os kénsavas kálium műtrágyát használnak. Amikor a növények villás állapotban vannak, akkor hektáronként 4 liter Vuxal műtrágyát lombtrágyaként juttatnak ki, a bórhiány fellépése ellen.

A kétszikű magról kelő gyomok ellen Racel gyomirtó szert 2 liter/ha (500 l/ha vízben) dózisban alkalmaznak. A permetezést az esti órákban, szélcsendes időben, a teljes fedettséget biztosítva kell elvégezni, kihasználva az éjszakai harmat hatását, a következő reggelen pedig megöntözik a területet, hogy a vegyszer be tudjon mosódni a talajba.

Vetéskor lisztharmat ellen 0,5 kg/ha Fundazolt és bórtartalmú műtrágyát juttatnak ki. A lisztharmat ellen a Sistane 24 E (0,15 l/ha) felszívódó (engedélyezett), az alternaria ellen a lombnövekedés kezdetétől Mancocebet (4 kg/ha) melegben 10-14 naponként, hűvös időben hetente permeteznek. Rendkívül lényeges a növényvédelemben a megelőzés! A fitoftóra és a tárolási betegségek ellen betakarítás előtt 2 héttel az Altima (0,4 l/ha) növényvédő szerrel védekeznek.

A betakarított sárgarépát konténerben és szabályozható hűtőtárolóban betároláskor 5, majd 1-2 °C-on tárolják, miközben érdemes naponta szellőztetni. A kitárolás folyamatos, amit mosással, válogatással együtt célszerű végezni.

Papp István szerint a technológia pontos betartásával, a jól megválasztott fajtákkal akár a holland és az angol termelőkkel is versenyképesek, ugyanis elérik a 80-120 tonna/ha értékesíthető terméstömeget, ezért valóban jól jövedelmező tevékenység számunkra a minőségi sárgarépa termesztése.

Fehér Béláné dr.

::text::