MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Mi lesz 2007 slágernövénye?

A 2007-es vetésszerkezet kialakítását az üzemek többségében elsősorban a gabonafélék iránti magas kereslet és ennek megfelelően a vonzóan magas piaci árak határozták meg. Emellett a repce vetésterülete növekedett meg jelentősen, szintén a nyugat-európai magas kereslet és felhajtott ár miatt.

2007-04
[ tartalomjegyzék ]

 

Az USDA számai jól mutatják, hogy a világ kukoricafelhasználása az elmúlt években folyamatosan és erőteljesen növekedett. Ezt a termelés – elsősorban az USA termésmennyiségének a csökkenése miatt – nem tudta követni, illetve összességében a megtermelt kukorica mennyisége is csökkent.

Ez a két tény együtt oda vezetett, hogy a világ áthúzódó kukoricakészletei 130,6 millió tonnáról 87,8 millió tonnára csökkentek 3 év leforgása alatt.

A búza hazai vetésterülete 2006 őszén a korábbi évekhez képest nem növekedett jelentősen, és az 1.107.346 hektáros összterület a „normális” szint körül alakult.

A repce vetésterülete 233.580 hektárral az elmúlt évek legmagasabb szintjét érte el, közel 90.000 hektárral haladta meg a 2005 őszén vetett területet.

Mind a két őszi vetésű kultúra a lehetőségekhez képest jól telelt át, még akkor is, ha a területek jelentős részén heterogén, sok esetben tőhiányos az állomány. Ennek megfelelően relatív nagy területen átlagos vagy az alatti termés várható az őszi búzából és repcéből is.

A tavaszi vetésű fő növények – a kukorica és a napraforgó – előző évi területének rovására növekedett hazai viszonylatban az őszi káposztarepce területe. Mivel a kukorica pozíciója igen erős, és továbbra is jelentős kereslet várható a kukorica iránt, így az idei szezon várható vesztese a napraforgó.

Kelet-Európa egy irányba halad

A fent említett termőterület-változások, az arányok módosulása természetesen nem csak Magyarországra, hanem a kelet-európai régió szinte minden országára érvényes. Ez elsősorban a repce-termőterület jelentős növekedését, a kukorica magas részarányának fennmaradását és a napraforgó-területek csökkenését jelenti.

A napraforgó-termőterület csökkenéséről érdemes néhány gondolatot közreadni. 1999-ről 2000-re zajlott le egy hasonló, a teljes kelet-európai régiót érintő területcsökkenés. Ez a csökkenés arányaiban még nagyobb, mint a 2007-ben várhatóan bekövetkező redukció. A 2000-es erőteljes csökkenéshez hozzájárult még az alacsony termésszint (1604 kg/ha országos átlag), amelynek következtében 2000 őszén a napraforgó ára radikálisan megemelkedett, és elérte a 300-320 dollár/tonna körüli szintet. Ennek az áremelkedésnek a jótékony hatása 2005-ig volt érezhető.

Nem érdemes a napraforgót háttérbe szorítani

  • A kelet-európai szinten is jelentős területcsökkenés miatt a napraforgó ára 2007 végén jó eséllyel ismételten kedvezően alakul, és erőteljes keresleti piac kialakulása várható.
  • A napraforgó szárazságtűrése jelentősen nagyobb, mint a vele szemben kedvező helyzetbe került kultúráké, ezért a kitettebb területeken gazdálkodóknak – a piaci trenddel szembemenve – megéri majd a napraforgó-terület korábbi méreteit fenntartaniuk, sőt, akár újabb területeket is érdemes lehet bevonni a termelésbe.

A 2007-es évben az előzetes várakozások alapján a kukorica és a napraforgó lehet az a két kultúra, amely a kereslet-kínálat alakulására vonatkozó előrejelzések alapján őszre a legjobb pozícióban kerülhet.

PS