A jelenlegi EU-s intézkedések kvóta nélküli termesztést biztosítanak a repce, mint olajos növény számára, és minden mennyiséget el lehet adni.

A könyv az alábbi gondolatok jegyében indul útjára:

A repcetermesztés reneszánszát éli, de egyelőre úgy tűnik, hogy ezt nem tudjuk kihasználni.

Repcetermesztésünk színvonala Európa közepén rendkívül alacsony, ha meg akarunk maradni repcetermesztő államnak, ezen feltétlenül javítanunk kell az EU-ba való belépésünk előtt.

Az ország különböző részein működő gazdaságok bebizonyították, hogy megfelelő odafigyeléssel mi is el tudunk érni 3 t/ha feletti termésátlagokat nagy területen.

A repcetermesztésre a repce olcsó talajjavító hatása miatt is feltétlenül szükség van. Az osztrák-angol szakirodalomban már panaszkodtak a tudósok, hogy a növénytermesztés színvonala tovább már nem javítható istállótrágya nélkül.

A biodízel program a jövőben még több termelőt fog érinteni.

A repce tüzelőanyagként való elégetésekor sem keletkezik több széndioxid, mint amennyit a növény elnyelt a fejlődése során.

Termesztéstechnológiája a búzaprogram gépeire alapozható, nincs külön beruházási igénye, emelett még kiváló őszi búza elővetemény is.

A növekvő repce-étolajfelhasználás hozzájárulhat az egészségesebb táplálkozáshoz, valamint az éhínség csökkentéséhez.

Ha sikerülne a repcét más termesztett növényeinkkel együtt környezetbarát módon termeszteni és felhasználni, akkor újra megszépülne a természet és az ember segítségével az öreg Föld.

A könyv felöleli a repce jelenlegi ismeretkörét az elterjedésétől kezdve, az egyedfejlődésén keresztül a legújabb nemesítési módszerekig, figyelembe véve a nemzetközi tudományos eredmények állandó fejlődését, változásait is.

A tanulmány legfontosabb része azonban a modern termesztéstechnológia ismertetése. Ez a fejezet szinte lépésről-lépésre mutatja az utat a nagyobb termés eléréséhez, javaslatokat tesz a termesztéshez, figyelembe véve a környezeti sajátosságokat.

Mire megjelenik a MezőHír legújabb száma, már csak a betakarításra kell előkészülnünk. Tábláinkat megvizsgálva eldönthetjük, hogy milyen betakarítási módot válasszunk, melyik állományszárítóval vagy anélkül. A tábla képe mutatja, hogy egyenetlenül, foltosan, hiányosan vagy egyenletesen érő tábláról van épp szó.

Ha időben figyeljük a táblát, a regulátor típusú Harvade 25 F 1,5 l/ha dózisát alkalmazzuk, hogy a legkíméletesebb érést, a legjobb minőséget, a legkisebb magveszteséget érjünk el, valamint a környezetre is legkevésbé káros legyen ténykedésünk. Az alkalmazás ideje, amikor a magok nedvességtartalma 35–40%-os, finomított cseppmérettel, kevés vízzel. A Harvade kezelést csak gyommentes állományban végezzük.

Ha elkéstünk az aratás előtti szemlével, már csak gyomirtó hatású desszikáló szerek között válogathatunk (Reglonee, Purivel és Zopp). Ezt akkor végezzük, ha a becők kétharmada már sárga, és a becőkben a magok barnulnak. Nagyon fontos a kezelés időpontjának helyes megválasztása! Ezek a szerek gyomirtó hatásúak, vigyázni kell az elsodródási veszélyre, valamint a kezelés időpontjának kiválasztására. A nagy repceterülettel rendelkező gazdaságok állománykezelésének ütemét a betakarító gépek kapacitása határozza meg.

Ha egész évben gyommentes, kiegyenlített a repcetáblánk, és a környéken kicsi az esélye a viharoknak, akkor éjszaka, teljesen érett állapotban kezelés nélkül is arathatunk. A repce termesztésével kapcsolatban minden ilyen kérdésre megfelelő választ kaphatunk ebből a könyvből, csak be kell tartanunk a termesztési tanácsokat.

A másik feladatunk most a jövő évi tábla kiválasztása, illetve az ehhez szükséges talajminta vétele. Ezeket a talajmintákat a jelenlegi búzatáblából kell vennünk, hogy a döntéshez megbízható adatok álljanak a rendelkezésünkre. Csak megalapozott, jól előkészített gyommentes táblától várhatunk jó termést.

A talajmintavételek (amelyek már a jövő évi termesztést készítik elő), ill. az állománykezelések után valóban csak a veszteségmentes betakarításra kell törekednünk. A gépek átalakítását kell elvégeznünk, és a tábla érésének figyelését, hiszen a tábla levirágzásától – az időjárástól függően – 40–45 napra kezdődik az aratás. Ne siessük el! Aratás idején gyors nedvességmérővel a kezünkben naponta figyeljük a tábla érését, és csak 12%-os nedvességtartalomnál kezdjük meg a betakarítást. Lehetőleg „lábon" szárítsunk, mert az energia igen drága mindannyiunk számára. Mondjuk el egymásnak tapasztalatainkat, hogy tényleg „megduplázzuk" a jelenlegi átlagterméseinket, hisz ez mindannyiunk számára nagyon fontos!