MezőHír :: 2001-05

Sorozatunk előző részeinek bevezetőiben már jeleztük, hogy az agrárium egyébként sem könnyű évkezdetét az idén némi bonyodalom, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium „lépcsőzetes fejcseréje” tetézte. Még májusban sem mondhatjuk, hogy a kényes műtétből adódó kábulat teljesen eloszlott volna...

A kukorica gyomirtása nagyon nehéz feladat. Sok tényezőt kell figyelembe venni; a készítmények előnyei és hátrányai, a terület adottságai, és a gyomnövények ismeretében tudunk kialakítani megfelelő gyomirtási módszert.

…és az ellenük való védekezés A napraforgó sikeres termesztését leginkább a betegségek veszélyeztetik. A termesztés folyamán elkövetett hibák (pl. sűrű vetés, gyomos tábla, ötéves vetésforgó be nem tartása, rossz elővetemény-választás, stb.) a betegségek fokozott mértékű fellépésével járnak.

Több permetezőszer címkéjén olvashatjuk a misztikusnak tűnő kitételt: „a védekezést előrejelzésre alapozva végezzük”. A ma gyakran emlegetett integrált (szakmailag szervezett, indokolt) növényvédelemnek is az alapját a kártevők, kórokozók megjelenésének, tömeges felszaporodásának előrejelzése képezi.

Megjelent A repce termesztése c. könyv második, bővített, új kiadása, mert az előző kiadás elfogyott, és az új gazdálkodók közül egyre többen érdeklődnek e növény termesztése iránt.

Az elmúlt évben, nagy volt a szárazság és ez nem kedvezett a takarmánytermesztésnek sem. A szemestakarmányok ára soha nem tapasztalt magasságba szökött már az év végére, és további emelkedés következett az idei évben is. A szálastakarmányok minősége, de főleg mennyisége is elmaradt a remélttől.

A burgonya legjelentősebb kártevője a burgonyabogár. Észak-Amerikából került Európába, hazánkban 1947-ben találták meg az első példányt.

Az elmúlt években az Európai Uniós szabályozás figyelembevételével (2200/96 rendelet) Magyarországon is elkezdődött az európai típusú PO-k (Producer Organization) szervezése. Erre azért van szükség, mert Magyarország vállalta, hogy a csatlakozás időpontjáig fölépíti ezeket a szervezeteket.

A korszerű növényvédő szerek esetében ma már természetes, hogy olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyek biológiai hatásukat döntően csak a célszervezetekre, a mezőgazdasági kertészeti károsítókra (gombák, gyomok, rovarok, atkák, stb.) fejtik ki és kímélik a hasznos élő szervezeteket, a vízi és talaj élőlényeket egyaránt.

Az almaültetvényekben a kórokozó gombák elleni védelem alkotja a növényvédelem gerincét. A két legfontosabb betegség, a ventúriás varasodás és az almalisztharmat ellen átlagosan 10–13 alkalommal szükséges védekezni egy vegetációban.

„Gazdálkodni? Hisz az igen egyszerű dolog. Bizony nem szentírás az. Minden ember érthet hozzá. Abból áll az egész mesterség, hogy az ember engedi a füvet nőni, s mikor megérett, lekaszálja. Hanem akik azután hozzáfognak, hogy ezt az együgyű mesterséget megpróbálják, nem kell nekik egy esztendő, hogy elismerjék, hogy ez a világon a legnagyobb tudomány, amiből minden évben le kell újra tenni az egzament” (Jókai Mór: Ötven év visszhangja)

A Nobili cég 127 féle különböző rendeltetésű szár- és nyesedékzúzót gyárt a legkülönbözőbb igényeknek megfelelően. Így kínálatából csak a legfontosabb családokat ragadnánk ki.

A szőlő növényvédelmében a legkritikusabb időszak a virágzás, ilyenkor a legérzékenyebb a betegségekre. Ekkor okozhat komoly károkat a szőlőperonoszpóra, a szőlőlisztharmat és a szürkepenészes rothadás.

Az idén június és október között a Központi Statisztikai Hivatal teljes körű összeírást végez hazánkban, melynek keretében számba veszik a szőlő- és gyümölcsültetvényeket.

Az országnak ebben az észak-nyugati csücskében csak hat szélcsendes napot regisztrálnak a meteorológusok. Itt az idegen embernek állandóan kicserepesedik a szája, míg hozzá nem szokik ehhez a természeti jelenséghez.

A bágyogszováti Horváth Albert gazdasága családi vállalkozás keretében működik. Jelentősebb létszámú sertéstartással 1996 óta foglalkoznak, míg korábban szarvasmarhákat is tartottak. A jelenlegi állomány 10 koca + szaporulata, ami kb. 130–150 hízót jelent.

A holstein-fríz tenyésztők állományuk párosítására szinte a világ minden jelentősebb holstein populációjából hozzáférhetnek az élvonalbeli bikák szaporító anyagához. Ez a „bőség” sok esetben fejtörést is okoz…

Magyarország mezőgazdaságára többnyire az volt jellemző, hogy termelésén belül a növényi termékek adták a nagyobb részarányt. Az 1980-as években nagyjából kiegyenlítődtek az arányok.

Amikor felmerült a lehetősége egy tőzsdei rovat elindításának a MezőHír hasábjain, napokig morfondíroztam azon, hogy építsem fel mondanivalómat cikkről cikkre, hogy megtaláljam a közérthetőség, a színesség és a „tudományos igényesség” sziklái és útvesztői közötti helyes arányokat. Végül – a kirobbanó energiákkal ránk törő tavasz, a szántóföldeken mutatkozó zsendülés hatására – a napóleoni mondás jutott eszembe: „Vágjunk bele, azután majd meglátjuk!”

Levélírónk munkahelyén balesetet szenvedett, faipari fúrógép használata közben. A keze sérült meg, ahogy a gép a deszkában lévő csomóba, ún. göcsbe ütközött, ami a fúrófejet megdobta, ez okozta a sérülést.