A PO-k az Európai Unióban az alapanyag termelőket, a gazdákat fogják össze egy-egy regionális csoportba.

Feladatuk, hogy a külön-külön termelő gazdák áruikat e szervezeten keresztül együtt értékesítsék. A szerveződésnek az az előnye, hogy így nagyobb árualap képződik, és a kereskedelmi globalizációval szemben egységesen tudnak föllépni a termelők. Az Európai Unió a már említett rendeletben szabályozza ezeknek a szervezeteknek a működését, s a különböző intervenciós támogatásokat kizárólag ezeken keresztül juttatja el a termelőkhöz.

A zöldség-gyümölcs szervezetek különböznek az ún. termékpályás vagy „Dán-típusú" szövetkezetektől (bár egy funkció, az áru közös értékesítése itt is megtalálható.) Magyarországon 1997-ben került nyilvánosságra az EU új piacszabályozási rendelete, és az első fordítások – jobb híján – TÉSZ-nek (Termelői Értékesítő Szövetkezetnek) fordították az EU-s PO-kat (termelői szerveződéseket). Ez a fordítás rendkívüli félreértésekre adott okot, részben nagyon hasonlít a korábbi „TSZ" szóra, melynek funkciójától ma is idegenkednek a gazdák, másrészt a mozaikszó azt sugalmazta a termelőknek, hogy ezt a szerveződést csak szövetkezeti formában lehet megvalósítani. Egyik állítás sem igaz, miután a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek az önálló gazdák közös értékesítési szervezete, tehát nem termelnek együtt, másrészt az európai szabályozásnak megfelelően a szerveződésnek más társas vállalkozás formája is lehet (pl. Kft, Rt.)

Az elmúlt években további félreértésekre adott okot, hogy elkezdődött az új típusú termékpályás (Dán-típusú) szövetkezetek szerveződése Magyarországon, melyeket rendre összetévesztettek a gazdák, és így a zöldség-gyümölcs termelői szerveződéseket is ezek közé sorolták. A két termelői szerveződés, mint ahogy erről már szó is volt, egy ponton találkozik, mivel mindkettő a szervezet tagjainak az áruját közösen értékesíti. Azonban míg a termékpályás – új típusú – szövetkezetek az egész termékpályát átfogják az alapanyag termeléstől a feldolgozásig, addig a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek a friss becsomagolt árut és az alapanyagot kínálják közösen. Különbség még a két szerveződés között, hogy míg az új típusú szövetkezeteknél a tagság dönti el, hogy mennyit és hova értékesítenek, addig a zöldség-gyümölcs szervezeteknél a tagság termésének 100%-át kötelezően a szervezeten keresztül kell értékesíteni. Ez egy nagyon szigorú előírása az EU-nak, mivel (az egyébként szabad piacon értékesülő) zöldség-gyümölcs termékek szabályozását csak így tudja öszszefogni. Ez utóbbi különbség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt három évben szinte alig alakultak zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Magyarországon, mivel ezeknél ugyanolyan támogatás igénybevételére, mint ami az új típusú szövetkezeteknél járt, jóval szigorúbb követelményeket kellett teljesíteni.

A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek hazai létrejöttét azonban nemcsak az indokolja, hogy az Európai Unió ezt megköveteli tőlünk, hanem az is, hogy a 99%-ban családi gazdaságokban termelt zöldség-gyümölcs szétaprózottságából adódó piaci kiszolgáltatottsága ezáltal megszüntethető. Egyébként a remélt zöldség-gyümölcs fejlődésünknek alapkövetelménye is, hogy ezek a szervezetek Magyarországon létrejöjjenek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden gazdának kötelező belépni egy ilyen szervezetbe, azonban a támogatási rendszernek olyannak kell lennie, hogy a gazdákat az egyesülésre inspirálja. Az így kialakuló zöldség-gyümölcs szervezetek azután nagyobb kereskedőházakba tömörülhetnek, ami a magyar piacszerzés feltétele. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatását ezért mindenképpen külön kell kezelni az új típusú termékpályás szövetkezetekétől, és a támogatás mértékének olyannak kell lennie, hogy az ne hozza kedvezőtlenebb helyzetbe a zöldség-gyümölcs termelői szerveződésekben résztvevő gazdákat. A szerveződésnek talán az a legfontosabb indoka, hogy a Magyarországon dinamikusan növekedő áruházláncok beszállítói igényeit csak ilyen szerveződéseken keresztül tudja a magyar termelés kielégíteni!

Amennyiben e szerveződések nem jönnek létre, a csatlakozás után feltehetően az egyébként piacvesztésben lévő spanyol, francia és olasz, valamint a jól felkészült holland beszállítók fogják a magyar termékek helyét elfoglalni. Jelenleg mintegy 30 millió Ft lenne szükséges egy TÉSZ megalakításának a támogatásához, mely a működőképesség minimális költsége és ezen túl szükséges lenne, hogy az infrastrukturális, öntözési, ültetvénytelepítési stb. támogatásoknál legalább 50%-kal több támogatást kapjanak azok a termelők, akik termelői szervezeten belül tevékenykednek. Spanyolország hasonló, illetve ennél nagyobb támogatást adott termelőinek, amikor a zöldség-gyümölcs termelői szerveződéseket létrehozta és ennek eredményeként ma Európa vezető zöldség-gyümölcs beszállítója lett.