A fejlett országokra az a jellemző, hogy az összterméken belül az állat és állati termék részaránya eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Az utóbbi tíz évben az állattenyésztés termelése, de a lakosság állati eredetű élelmiszerfogyasztása is jelentősen visszaesett.

Az adatokból egy tendencia nyomon követhető, mégpedig a vörös húsok (sertés, marha) iránti kereslet csökkenése, ugyanakkor jellemző a baromfi (főként a pulyka) húsok fogyasztásának a növekedése. A hazai pulykahústermelés 1995–2000 között megduplázódott.

Az általános folyamatot időnként fölerősítik vagy gyengíthetik állatbetegségek, járványok, takarmányozási botrányok.

Az elmúlt év a szarvasmarhánál a BSE, míg az idei az angliai száj- és körömfájás járvány jegyében zajlott, illetve zajlik még ma is.

A fogyasztói bizalom ma leginkább a marhahús iránt ingott meg, ami miatt a fogyasztás nemcsak hazánkban, de egész Európában drasztikusan, 30–40%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan a marhahús piaci ára általában csökkent. Felértékelődtek a minőségtanúsítással rendelkező húsok a piacon, melyeknél a betegségektől való mentesség hitelesen igazolható, valamint az, hogy felnevelésük során növényi eredetű takarmányozásban részesültek, s tartásuk természetes környezetben folyt.

Hazánk szarvasmarha-állománya ma igazoltan mentes a BSE betegségtől, így a legelőn tartott és nevelt fiatal húsmarha iránti bizalom növelhető.

Most még nehezen becsülhető, hogy a bizalom erősödése képes lesz-e összességében a szarvasmarha-állomány csökkenését megállítani, illetve a tendenciákat megfordítani.

A marhahús iránti kereslet visszaesése és a járványok miatt a két éve alacsony sertésárak ma már – a keresletnövekedés miatt – növekedésnek indultak. A hazai sertésállomány 2000. december 1-jén egy újabb mélypontot ért el. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet becslése szerint az idén további csökkenés várható. Az elmúlt hetek sertéspiaci hírei az európai és hazai termelői árak ugrásszerű növekedését jelzik. A 16. héten az E-S minőségű sertés hasított súly kg-ra vetített ára mintegy 400 forintra nőtt.

Hazánk hagyományaiból eredően a sertéspiac mindig is meghatározó volt és maradt, de a termelés lényeges növelésére csak akkor van esélyünk, ha a hazai fogyasztás is növekszik.

Az utóbbi évtizedben az 1994. évi mélypont után a baromfiágazat könyvelhet el jelentős sikereket. A baromfin belül a broilercsirke korábbi meghatározó szerepe megszűnt, mert vevőként csak az igényes piac maradt meg. A legnagyobb haszonélvezővé a pulyka vált. A baromfihús hazai fogyasztása 1983. és 2000. között 34%-kal nőtt, míg minden más hús és állati termék esetén csökkenést regisztrált a statisztika.

A baromfipiacot nagy integrációk, koncentrált, és többségében jó színvonalú termelés jellemzi. A baromfi képes leggyorsabban reagálni a piaci hatásokra. Az ágazat ennek ellenére évek óta szerény nyereséggel dolgozik. Költségeit döntően a mindenkori takarmányár határozza meg. Az tavalyi ill. idei 30.000 Ft/tonna feletti gabonaárakat a vágóállat árak nem tudták követni.

A baromfi és sertés termelési költségei a következő években még jelentősen növekedhetnek a környezet-, a természet-, az állatvédelmi előírások szigorodása, valamint az állati eredetű takarmányok felhasználásának korlátozása miatt. Ennek ellensúlyozását az jelentheti, ha tanúsítjuk, hogy mindezen kritériumoknak a magyar termék megfelel – akkor a jól fizető európai fogyasztó is megveszi az árunkat.