Olvasónk balesetét munkahelyi balesetként értékeli, véleménye szerint munkáltatója kártérítéssel tartozik neki. Munkáltatója azonban nem így gondolja, azzal érvel, hogy ő a szükséges balesetvédelmi, és szakoktatással ellátta, a szükséges védőberendezések a gépen rajta voltak, s a baleset abból adódott, hogy levélírónk túl közel fogta a deszkát, a keze és a fúrófej közötti távolság kisebb volt, mint az a munkáltató által tartott balesetvédelmi oktatáson elhangzott, így a balesetért kizárólag ő a felelős.

Elsődlegesen a munkavállaló által elszenvedett kárról a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezik. A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. A munkáltató a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Az utóbbi esetben a felelősség alóli mentesülés alapjául a munkavállaló olyan magatartása szolgálhat, amely a károsodásnak kizárólagos és egyúttal elháríthatatlan oka volt. Az egységes bírói gyakorlat értelmében a munkáltató felelősségi körébe esik az a körülmény, ha következmények nélkül eltűri a munkavállalók előírás-ellenes munkavégzését. Itt is érvényesül az a szabály, hogy a kárnak nem kell megtéríteni azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A törvény szerint a munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok.

A fentiek alapján tehát olvasónknak el kell döntenie, hogy valóban a munkáltató felelősségi körébe tartozik-e balesete, figyelembe véve azt, hogy pl. hogy a deszka miért nem volt rögzítve, hogy ő maga tényleg úgy járt-e el, ahogyan azt a balesetvédelmi oktatáson elmondták, egyáltalán, valóban volt-e ilyen oktatás. Esetleg arra is figyelni kell, hogy az előírás-ellenes használatra nem azért került-e sor, mert a munkáltató hibájából csak erre volt lehetőség, stb. Ha mindezek alapján úgy gondolja, hogy a balesetet nem a saját magatartása okozta, és a kára valami miatt meghaladja a táppénzt, amelyben részesült, csak akkor szabad bírósághoz fordulnia, de még ebben az esetben is a munkáltatóval történő előzetes egyezségre törekvő tárgyalást javasolnám.

Olvasónk leveléhez ugyan nem szorosan kapcsolódik, témánkhoz azonban jól illeszkedik az a telefonon érkezett kérdés, amely egy olyan káresettel kapcsolatos, amelyet nem a károsult munkáltatója okozott, de a károsult érvényesítheti igényét a munkáltatójával szemben (sőt közvetlenül a károkozóval szemben is). Ebben az esetben ugyanis a munkavállaló úgy szenvedett balesetet, hogy a vállalati gépkocsi egy másik gépkocsival ütközött. A munkavállaló választási lehetőségei ilyenkor az alábbiak:

1. Az idegen gépkocsi üzembentartóját, vagy a munkáltató gépkocsijával kapcsolatban a munkáltatót, mint üzembentartót perli a Ptk. 345. §-a alapján.

2. A munkáltatótól igényel kártérítést az üzemi balesetre tekintettel. (Ez utóbbi esetben a munkáltató a Ptk. 346. §-a alapján fordulhat az idegen gépjármű üzemben tartója ellen).

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának értelmező rendelkezései az irányadóak a baleset, a munkabaleset fogalmának meghatározására (1. és 3. pont). Ennek értelmében balesetnek az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás minősül, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől és időpontjától valamint, a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.