A kényszerpályát említve arra gondolok, hogy más növények (napraforgó, cukorrépa, szántóföldi zöldségfélék, stb) esetenkénti, piaci okokból történő vetésterület-csökkenése miatt is megszülethet a gabonatermesztést megerősítő döntés. A kiváló adottságok felemlegetése valós alapokon nyugszik, nem szolgál magyarázatra. Bár ezek kiaknázása bőven hagy kívánnivalót maga után. A hazai viszonyokban mélyen gyökerező pénztelenség sok gazdaságban a „spórolva termelés" drága luxusát eredményezheti. Pedig a jó vetőmag megválasztása, a korszerű agrotechnika, az ésszerű tápanyaggazdálkodás jelenti ma is a jövedelmező gazdálkodás alappilléreit.

Így aratás előtt, főként június első felében kalászos gabonák fajtabemutatóinak sorára invitálják a termelőket. Aki elmegy, sok szépet láthat, okos dolgokat hallhat. A szervezők állítják, mindez nem magamutogató kirakat, hanem elérhető valóság. Az igazi értéke, hogy szembesít: „lehetőségeim, termőterületem adottságainak határain belül mit tettem jól, s mit mulasztottam?" Emellett egy-egy előadás nyomán esetleg a józan paraszti gondolkodást segítő és kiegészítő piaci információk, kormányzati célkitűzéseket megismertető gondolatok is felcsipegethetők.

Jómagam a Gabonatermesztési Kutató Kht. kalászos szakmai napján és fajtabemutatóján elhangzottakból merítettem.

A helyszín apropóján a vetőmagtermesztés témaköre is felszínre került, s ennek tanulságai sem lebecsülendők. Szerencsére a várva várt, egész országra kiterjedő eső Szegedet sem kerülte el. Így már kevesebb ok maradt a terméskilátásokat illető pesszimizmusra, mint azt a májusi szárazság előrevetítette.

A stabil termés alapjai

A házigazda, dr. Frank József ügyvezető elöljárójában elmondta, hogy az itteni munka eredménye a nehézségek ellenére is nemzetközi színvonalú. A 350 fővel, 13 kutatóbázison és telephelyen működő cég 31 növényfaj 240 fajtáját tudhatja magáénak. S ebből a kalászosok is bőségesen kiveszik részüket.

Dr. Matuz János cégvezető, a GK Kht. Búza Igazgatóságának vezetője a bőséges fajtaválasztékra hívta fel a figyelmet. Magyarországon több mint száz fajtából választhat a termelő, melyek háromnegyed része hazai, vagyis szegedi és martonvásári. Az itteni búzanemesítő műhelyben szinte rutinszerűen, évről-évre születnek új értékek, új fajták. Az elmúlt 5 év „termése" bőséges „aratásra" utal, hiszen ebben az időszakban 28 GK búzafajtát minősítettek Magyarországon. Emellett durumbúzák, őszi és tavaszi árpa, zab, tritikálé és rozs fajták is színesítik a legkülönfélébb termesztési célt kielégítő kínálatot. A szegedi nemesítői koncepció alapja, hogy a termelőket az igényeiknek megfelelő fajtákkal, vetőmaggal és technológiával lássák el a biztonságos és jövedelmező gabonatermelés érdekében. Ebben a szempontrendszerben a fajta termőképessége és minősége mellett egyre hangsúlyosabb a termésstabilitás, amely többek között betegségellenállóságban, tél- és szárazságtűrésben, talajhoz való alkalmazkodásban jut kifejezésre. Mint minden év, az idei is okoz majd változásokat a fajták megítélésében; a betakarított termés mennyisége és minősége, az egyes fajták termelési költsége és a velük elérhető haszon az, ami meghatározza a fajták keresletét.

Kiszámíthatóság

Lukács József az FVM mezőgazdasági főosztályának munkatársa rövid előadásában a kiszámíthatóságra helyezte a hangsúlyt. Ezt alapozza meg, hogy létezik a gabonaágazatra vonatkozó hosszú távú agrárstratégia, mely szerint Magyarországon indokolt a gabonafélék 55–60 százalékos szántóföldi részarányának megtartása. Mindez 2,7 millió hektáron 14–15 millió tonna árualap megtermelését feltételezi. Ezen belül is célszerű a búza és kukorica súlyát egyaránt 1–1,1 millió hektár körüli értéken tartani, s az efölötti rész maradna az egyéb kalászosoknak. A búza vetésterületének a kilencvenes években tapasztalható 800 ezer és 1,1 millió hektár közötti túlzott ingadozása nyomán az árak is kiszámíthatatlan hektikusságot mutattak. Az idei búzatermésről szólva – a májusi szárazságot és a pünkösdi esőket is bekalkulálva – 4,5 millió tonnában jelölte meg az általa prognosztizált mennyiséget. Szerinte a hazai szükséglet felett 1 millió tonna körüli tétel exportja nem ütközhet nehézségbe – amennyiben a minőség is megfelelő.

Veszélyesnek tűnnek a nagy termésről szóló híradások, melyek előre a túlkínálatot sulykolják a köztudatba. Ezek egyes üzleti körök számára jól jöhetnek, hisz a „sok lesz a termés, alacsony lesz az ár" önbeteljesítő folyamatát erősítik. Talán az efféle spekulálás kivédésében is segíthet a raktározási támogatás idei változtatása azzal, hogy a tőkeszegény termelők ne kényszerüljenek az aratáskori nyomott árakon túladni a termésükön. A közraktárt igénybe vevők a tavalyihoz hasonlóan kapnák meg a hetente és tonnánként járó támogatást, viszont az eddigi 40%-ról 100%-ra nő a közraktározási hitel kamattámogatása.

Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács ügyvezető igazgatója a vetőmagtermelés szabályozási rendszerének a fajtatulajdonosokra és szaporító gazdaságokra egyaránt vonatkozó szigorításáról adott számot. Ennek szükségességét azzal támasztotta alá, hogy a megbízható vetőmagválaszték eladói oldalról csak túltermeléssel érhető el. Ugyanakkor a kimaradt tételek leselejtezésének költségei – főleg a nagy vetőmagigényű kalászosoknál – nem építhetőek be az árakba. Tavaly például 25 ezer tonna fémzárolt búza vetőmag maradt raktáron, miközben rozsból, zabból és tritikáléból kevésnek bizonyult a felkínált mennyiség.

Vetőmag – üzlet

Kékkői Zoltán az FVM politikai államtitkára a vetőmag ágazat teljesítményét és jövőbeni kilátásait értékelve kijelentette, hogy egy olyan ágazatról van szó, amelynek fejlesztési lehetőségei és exportkilátásai az EU-val történő csatlakozással sem csorbulnak. Az előzményekhez tartozik, hogy Magyarország a `80-as évek közepén a világ harmadik legnagyobb vetőmag exportőrének számított, a kivitel 120 millió USD-t tett ki, melynek 60%-a a keleti, 40%-a a nyugati piacokon talált vevőre. A kilencvenes években a forgalom jelentős csökkenését kellett elszenvednünk, ebben nagy szeret játszott az orosz, illetve FÁK országokba irányuló kivitel csaknem teljes kiesése. A külföldre eladott vetőmag értéke 65–68 millió dollár értékben stabilizálódott, mely az exportálók rangsorában a 11–12. helyezést biztosította. Vetőmag exportunk fejlesztésének egyik lényeges eleme, hogy minél több hazai nemesítésű fajtát ismerjenek el külföldön, és fokozzuk ezek piaci bevezetésére tett erőfeszítéseinket. A másik, hasonlóan fontos elem, hogy olyan külföldi fajtákat honosítsunk, amelyek vetőmagját exportálni tudjuk. Emellett továbbra is szükség van a hagyományos vetőmag céltermeltetésre is.

Mindez a fejlett hazai vetőmagipar kiegyensúlyozott működését feltételezi, amelyhez sok tekintetben az FVM-nek kell a feltételeket biztosítani. Az államtitkár a következő pontokban jelölte meg a teendőket. A növénytermesztési támogatások igénybevételét továbbra is a fémzárolt vetőmagvak használatához kell kötni. A hazai vetőmagtermelők is kapják meg azokat a támogatásokat, amelyeket a piaci versenytársaik. A magyar vetőmag kiváló minőségének megtartásával állhatunk helyt a piaci versenyben, ezért nem lazíthatunk a minőségi követelmények előírásain akkor sem, ha azok szigorúbbak, mint az Európai Unióban alkalmazottak. Mivel a vetőmagtermelés biztonsága megköveteli az öntözést, az öntözésfejlesztési támogatások odaítélésénél kiemelten figyelembe kell venni ezt a szempontot. Az export céltermelés jogszabályi feltételeit ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, melyre a Vetőmagtörvény 2002. évi módosításakor lesz lehetőség.

Ennél óvatosabb fogalmazásban, de az ún. „keleti exportról" is szó esett. Eszerint meg kellene vizsgálni és államközi egyezményekkel is segíteni a vetőmag export biztonságos ellentételezését. Abban a térségben is változatlanul keresett és elismert a magyar vetőmag, a problémát a vásárlók bizonytalan fizetőképessége jelenti. Félő, hogy ezekben az átmeneti években kiszorulunk erről a piacról, melynek visszaszerzése a későbbiekben kétséges.