Európa-szerte a 90-es évek közepén, kitartó nemesítői erőfeszítések után jelentek meg az első regisztrált hibridrepcék.

Azért kellett viszonylag sokat várni ezekre a repcékre, mert a hibridek heterózis hatásának kihasználásához ki kellett fejleszteni egy, a gyakorlatban is működőképes hibridelőállítási rendszert. Az idegen megtermékenyítést biztosító többféle genetikai forma közül a citoplazmatikus hímsterilitás (cms) rendszere bizonyult sikeres megoldásnak. Jelenleg az Európában elismert hibridek két különböző „sterilitási forrásból" származnak, ezért virágzásuk jellege is eltérő. A teljesség igénye nélkül, röviden az alábbiak jellemzik a két előállítási rendszert.

Ogura–cms-rendszer

Az ún. ogura–cms-rendszer a franciaországi INRA Kutatóintézet nevéhez fűzödik, ahol is az olajretekben (Raphanis sativa) felismert citoplazmatikus hímsterilitást ültették át a repcére.

Az ilyen rendszerrel előállított első hibrideknél nem volt önálló pollentermelés, ezért a köztermesztésben a megtermékenyítést egy vonalas fajta hozzákeverésével (20–30%) oldották meg.

MSL-rendszer

Európa legjelentősebb repcenemesítője, a német NPZ/Lembke nemesítőház által kifejlesztett és exkluzívan használt hibridrendszer, mely alapvetően eltér a fenn tárgyalt ogura-rendszertől.

Az MSL-hibridek teljes mértékben restauráltak, azaz a termesztésbe 100% F1 kerül, mivel a hibrid – akárcsak a hagyományos vonalak – pollent termel.

Jobb potenciális termőképesség

A hibridrepcék egyértelmű előnyökkel rendelkeznek a fajtákkal szemben. Az F1 generációban kifejezésre jut a heterózishatásból adódó nagyobb terméspotenciál. A vizsgálati eredmények alapján ez az előny mintegy 15–20%-ra tehető. A hibridek jobb vitalitásából adódóan – mely elsősorban kedvezőtlen termőhelyi és időjárási körülmények között jut kifejezésre – a termésstabilitás és termésbiztonság is jelentősen meghaladja a vonalas fajtákét.

Létezik-e a termelő számára is kézzelfogható különbség az eltérő rendszerben előállított hibridek között?

Ami a várható termés nagyságát vagy az egyes hibridek stressztűrő képességét illeti, nem lehet felfedezni számottevő különbséget.

Ne feledkezzünk meg viszont a betakarított termény értékesíthetőségét befolyásoló glükozinolát (továbbiakban: gsl) tartalomról! E vonatkozásban kétséget kizáróan megállapított, hogy az ogura-hibridek ill. a hivatalos fajtavizsgálatban szereplő ogura-hibridjelöltek gyakran kritikusan magas, nemegyszer határérték feletti (25µmol/g) glükozinolát tartalommal rendelkeznek.

Ennek az okát abban kell keresni, hogy a rendszer citoplazmatikus hímsterilitása az olajretekből származik. A sterilitást biztosító gén ill. a magas glükozinolát-tartalomért felelős gén egyazon kromoszómán, egymáshoz meglehetősen közel helyezkedik el.

Növekvő repce melléktermék felhasználás

Annak ellenére, hogy a piac számára – egyelőre – közömbös a repcemag gsl-tartalma, ezt a tulajdonságot most is a legfontosabb, a minőséget alapvetően meghatározó értékmérők között kell számon tartanunk. A kereskedelmi tételek ill. az ezekből előállított takarmánykeverékek gsl-tartalma alapvetően határozza meg a repce melléktermékek lehetséges részarányát az állati takarmányokban. A 00-s repcefajták térhódításával a korábbi 70–100 mmol/g-ról (ca. 3,3–4,7 tömeg%) 25 mmol/g (<1,2%) alá csökkent a repcemagok gsl-tartalma. Ennek következtében jelentősen megnőtt a takarmánykeverékekben a repce szerepe. Míg korábban Európa-szerte a repcedara 1–2%-ban volt felhasználható takarmányozási célra, úgy napjainkra a repcedara a takarmánykeverékek 6–8%-át adja.

Szakmai előny az MSL hibrideknél

Az MSL-hibridek e vonatkozásban egyértelműen előnyben vannak, glükozinolát-tartalmuk jóval a határérték alatt van. Termesztésükkor nem kell emiatt kompromisszumokra kényszerülni, a hibridek adta lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatóak. (Többek között ezen tulajdonságoknak is köszönhetően jutottak az MSL-hibridek akkora szerephez az elmúlt években Európa-szerte.)

Németországban a teljes termőterület több mint 20%-án vetettek MSL-hibrideket, és a többi jelentős repcetermelő országban is mintegy 5–15%-os piaci részesedést értek el. Hazánkban az idei évben két új elismert MSL-hibrid mutatkozik be a köztermesztésben, az ARTUS és a KAPITAN. Megjelenésükkel a magyar termelői kör is közvetlenül részesülhet a legújabb nemesítői vívmányok biztosította előnyökből.

Amiért érdemes MSL-hibrideket termelni

A repcetermesztés sikerességét alapvetően a hektáronként elért termés nagysága határozza meg. Az MSL-hibridek terméspotenciálja új dimenziókat nyithat meg a termelők számára, ezt a hivatalos fajtakísérletek éppúgy igazolják, mint az üzemi eredmények. Számos érv támasztja alá a hibridek létjogosultságát a magyarországi körülmények között is:

kiemelkedő terméspotenciál és termésbiztonság

robbanásszerű fejlődés keléskor éppúgy, mint a tavaszi vegetáció megindulásakor

vitális, robosztus növények, amelyek stressztűrőképessége kedvezőtlen termelési körülmények között is fennmarad

garantáltan alacsony glükozinolát tartalom

egyedülálló vetésidő-flexibilitás, az eddigi gyakorlat szerinti vetésidő 5–10 nappal későbbre halasztható

erőteljes gyökérrendszer

Jelentős technológiai korrekció nélkül…

A hibridek nem csak a nehéz körülmények között bizonyítják létjogosultságukat, hanem intenzív termesztésben, a hozamszint növelésében is. A kései vetésre való alkalmasságuk, ill. alkalmazkodóképességük a kedvezőtlen termőhelyi viszonyokhoz a rendkívül gyors vegetatív fejlődésükben rejlik. Ezáltal egyrészről megfelelő növényállomány alakulhat ki, másrészről rövidebb vegetációs periódus alatt is biztosított a gyors szárbaindulás és virágzás.

A hibridrepcék műtrágyázása kapcsán nincs ok a korábban optimumnak tartott adagok lényeges növelésére, azt legfeljebb 20 kg/ha-ral növeljük Szárcsökkentők használatának szükségességét pedig elsősorban a hibrid állóképessége, a növényállomány sűrűsége és fejlettsége, valamint a termőhely tápanyagfeltáró képessége határozza meg.

Az egyes hibridek – akárcsak a fajták – eltérő módon reagálnak a termesztés intenzitására. Az ezzel kapcsolatos információkat érdemes a fajta kiválasztásakor begyűjteni, hiszen lehet, hogy sokszor „a kevesebb a több".