A repcetermesztésben a nyereség hozzáállásunk, az időjárás, a támogatás és az árak függvénye. Az Európai Unióhoz való közeledésünk arra kellene, hogy ösztönözze a mindenkori agrárvezetést, hogy az Unióhoz hasonló támogatási szisztémát dolgozzon ki. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek vidéken maradjanak és tisztességgel termeljenek!

A 2012-ig történő előrejelzések szerint a repce területe kvóta nélkül növelhető. Európa importra szorul, minden mennyiségű, jó minőségű repcemag vagy olaj eladható! Az elmúlt időszakban az országos átlag 1,5–1,9 t/ha között szórt, amely az európai mércével mérve nem megfelelő és nem gazdaságos. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy aki előre tervezetten és a növény igényeinek megfelelő technológiával termesztette a repcét, rendszeresen 2,5 sőt 3,5 t/ha feletti eredményeket mondhatott magáénak.

A mai termesztési színvonalon és költégen 2,5 t/ha alatt nem szabad repcét termeszteni, mert ráfizetéses. Ha azonban meggondoljuk, hogy talajaink krónikus istállótrágyahiányban szenvednek, amelyre a talajnak feltétlenül szüksége lenne a termőképesség megtartása miatt, mégis csak a repce mellett kell döntenünk – de a pontos agrotechnika betartásával! A repce ugyanis a legolcsóbb talajjavító anyagunk! Hatalmas gyökértömege függőlegesen járja át a talaj termőrétegét, a szármaradványok pedig vízszintesen levegőztetik a feltalajt.

Ha gazdaságossága miatt nézzük a repcét, azt is meg kell állapítani, hogy nincs külön beruházásigénye, mert a búzatermesztés gépeivel megoldható a termesztése. Jól beleillik a búzás vetésforgóba, a szakirodalom szerint a búza 5–9 q/ha terméstöbbletet nyújt a repce után, szemben más előveteményekkel.

Ezt a döntést azonban viszonylag rövid idő alatt kell meghoznunk a jó eredmény érdekében. A még álló búzából talajmintát kell venni, ahogy azt már jeleztük, és a gyomborítottságot is figyelembe kell vennünk a gyomösszetétel miatt. Galajos táblába lehetőleg ne vessünk repcét. A galaj a búzából könnyen irtható, míg repcében mindig gondot okoz, drága a kezelése. Az elővetemény betakarítása után azonnal végezzük el a tarlóhántást, és egymenetben zárjuk le a talajt hengerrel. (A meleg, száraz nyárban a „fedetlen" talaj 2–3 nap alatt teljesen kiszárad a tavasz folyamán kialakult kapillárisok miatt.)

Természetesen arra is szükség lenne, hogy évenként sem a mennyiség, sem a minőség ne mutasson ilyan nagy ingadozásokat. Ez nem jó sem a vásárlónak, a kereskedőnek, sem a feldolgozónak, de legfőképp a gazdáknak, az EU pedig „kiszámítható" mennyiséget, azonos jó minőséget vásárol. Ezért ezt a munkát valahol össze kellene hangolni, azaz integrálni, és a gazdákat megfelelő szaktanáccsal, vetőmaggal, növényvédőszerrel, valamint megfelelő piaci háttér biztosításával segíteni.

A nagyobb repcetermesztő európai államok is mind valamilyen integrációban értek el stabil, biztos termésmennyiséget (Csehország, Németország, Ausztria stb.). Emiatt alakult hazánkban a „Szakmai Kollégium" keszthelyi központtal. A talajmintavétel-igénnyel máris lehet jelentkezni, melynek elvégzését és eredményét a Kollégium biztosítja. A Repcetermesztési és Szaktanácsadási Szakmai Kollégium rövid bemutatkozása, célja az alábbiakban olvasható:

Tagok, támogatók:

1. Dr. Eőri Teréz növénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Szakmai Kollégium elnöke.

2. Agrokem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szaktanácsadó és termeltetési integrátor, a Szakmai Kollégium koordinátora.

3. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Növényvédelmi Intézet, Szakmai tudományos és informatikai összekötő.

4. Haladás Mezőgazdasági Ipari és Szolgáltató Szövetkezet.

A Repcetermesztési és Szaktanácsadási Szakmai Kollégium célja: A repcetermesztést az adott gazdasági körülmények között a lehető legjövedelmezőbbé tenni, ehhez a Kollégium tagjai biztosítják a megfelelő szakmai hátteret. Forduljanak hozzánk, segítünk!