Az ásványi anyagok a zöldségnövények életműködése, másrészt – mivel emberi fogyasztásra kerülnek – az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk igen jelentősek. Az ásványi elemek elősegítik a növények növekedését és fejlődését, másrészt az emberi szervezet életműködéséhez szükségesek. Egyes elemek károsak is lehetnek, amelyek mérgezést is okozhatnak (nehézfémek).

Az ásványi anyagokat a növények gyökerükön át a talajból, vagy tápoldatból veszik fel, de a leveleken, a szárakon sőt a termésen keresztül is felvehetők. Az egyes tápelemek különböző arányban vesznek részt a zöldségnövények felépítésében. A nagyobb mennyiségben felvételre kerülők közül a nitrogén (N), a kálium (K), a kalcium (Ca), a foszfor (P), a magnézium (Mg) makroelemek, a cink (Zn), a réz (Cu), mangán (Mn) stb. mikroelemek megbízható pótlása csak laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján lehetséges. Keresve a minél hatékonyabb tápanyag visszapótlási módszereket számos ajánlás született, amelyek közül a leginkább elfogadott módszer elsajátítása ajánlható.

Zöldségtermesztésben kialakult trágyázási rendszerek:

feltöltő trágyázás (nagytömegű szerves és műtrágya adagolás, főleg zöldséghajtatásban és évelő – spárga, rebarbara – zöldségnövények esetében)

tartalékoló (a káliumoxid és a foszforpentoxid adagolt tömege több, mint amit a növények felvesznek)

visszapótló (vagyis szintentartó, a talaj oldható tápanyagtartalmát a termesztett növények által kivont mennyiségben pótolják)

talajzsaroló (a talaj felvehető tápanyagkészlete folyamatosan csökken)

Az istállótrágya-adagok nagyságának megállapításához figyelembe kell venni:

a termesztés intenzitását

a rendelkezésre álló trágyatömeget

a trágyaelosztás módját.

A trágyaadagok nagyságának megállapításához laboratóriumi vizsgálati eredmények (14 paraméter: pH, KA, só%, CaCO3, humusz %, (NO3+NO2)-N, P2O5, K2O, Mg, Na, Zn, Cu, Mn, (SO4)-S) szükségesek. Talajvizsgálatra a szántóföldi zöldségtermesztésben 3 évenként, zöldség-hajtatásban évenként, többes termesztés esetében minden növény előtt szükség van. Évelő zöldség-növényeknél telepítés előtt talaj szelvényfeltárás és 0–60 cm talajréteg kémiai jellemzőinek ismerete alapján lehet kiszámítani a szükséges tápanyag dózist.

Műtrágya hatóanyagok meghatározásához figyelembe kell venni:

a termőhely típusát (I.–VI.), kötöttségét (KA), mésztartalmát (CaCO3%)

a talaj felvehető tápanyagtartalmát (ppm, mg/kg)

a zöldségfaj fajlagos tápanyag igényét (amit az adott műtrágyára át kell számítani)

a tervezett terméstömeget (t/ha)

az elővetemény és a szervestrágya-tömeg módosító hatását (pillangósok, kalászos)

Termőhely típusok szerint zöldségtermesztésre megfelelőek:

I. csernozjom talajok, (síkfekvésű, enyhén lejtős, humuszban viszonylag gazdag, jó víz-, levegő- és hőgazdálkodás, jó tápanyag szolgáltató képesség jellemzi)

II. barna erdőtalajok, (jellemzője a jó tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodás, a jó művelhetőség)

III. kötött réti talajok, (jó tápanyagkészlet, de gyenge a feltáródás, nagy víztartó képesség, lassú felmelegedés, nehezen művelhetők)

IV. homok- és laza talajok, (jellemzője a könnyű mechanikai összetétele, kollidok kis mennyisége, könnyen művelhető, de kedvezőtlen a vízgazdálkodása, termésbiztonsága ingadozó, a trágyák érvényesülése változó, gyorsan felmelegedő)

A termőhelyeket (I.–IV.) a nitrogén (humusz % alapján) és a káliumoxid esetében a kötöttség (KA), a foszforpentoxid ellátottság (AL – oldhatóság) megítélésekor a mésztartalom alapján két-két csoportba sorolhatják a talajokat.

A talajvizsgálati eredmények alapján megállapítjuk a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, majd megtervezzük 1 ha-ra a terméstömeget tonnában. A terméstömeg (t/ha) és a fajlagos tápanyag-igény (kg/t) szorzata adja a szükséges nitrogén-, foszforpentoxid- és a káliumoxid-hatóanyagigényt. A kiszámított hatóanyag alapján a választott műtrágya tömege meghatározható. A szerves trágya és az elővetemény korrigáló hatását célszerű figyelembe venni.

Pl.: a talajvizsgálati eredmény: humusztartalom: 1,52%, a talaj kötöttsége KA: 36 (IV termőhely), a talaj nitrogén szolgáltató képessége jó. A P2O5 ppm értéke 100, a talaj foszfor ellátottsága közepes, a mért káliumoxid mennyiség 120 ppm vagyis gyenge az ellátottság. A termesztésre tervezett növény Nanti típusú sárgarépa. A IV. termőhelyen tervezett terméstömeg 52 t/ha (öntözött). A fajlagos tápanyagigény a kapott laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján 3,0 kg/t N, 2,3 kg/t P2O5, 6,5 kg/t K2O hatóanyag.

Tehát az adott területen: 52×3,0 kg N = 156 kg/ha, 52×2,3 kg P2O5 = 119,6 kg/ha, 52×6,5 kg K2O = 338 kg/ha hatóanyag szükséges. Az elővetemény gabonaféle, melynek letakarítása után tarlóhántást végzünk és ezzel egy időben a visszamaradó szerves anyag megfelelő lebontás érdekében 60 kg/ha N hatóanyagot célszerű adagolni.

Tarlóápolást az őszi mélyszántásig szükséges elvégezni. A foszfor műtrágya teljes tömegét és a kálium műtrágya 50%-át az őszi mélyszántással együtt dolgozzuk be a talajba. A nitrogén és a kálium (25 %) hatóanyagok indító és fejtrágyaként adagolhatók. Szükség esetén oldattrágyázás is alkalmazható.