![]() |
MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap |
|
![]() |
A gyümölcsbe furakodott hernyó rendszerint magházig hatoló járatot készít, és ott a magvakat is károsítja. Sok esetben az érintkezési felületen átrágja magát egy másik gyümölcsbe is, így 2–3 almát is tönkretesz egyetlen hernyó. A megtámadott alma a fejlődésben megáll, lehullik. Az almán kívül a dióban okozhat nagy károkat. Az almamoly imágó 9–12 mm hosszú, nyugalmi állapotban a szárnyak tetőszerűen helyezkednek el. Elülső szárnyai szürkésbarnásak, harántcsíkoltak, csúcsukon egy-egy bronzszínű folt (tükörfolt) látható. Évente 2 nemzedéke fejlődik hazánkban. A kifejlődött lárvák telelnek a gyümölcsfák kéregrepedéseiben, gyümölcstároló helyeken. Tél végén bebábozódik, majd április végén, május elején megjelennek az imágók (lepkék). Az első nemzedék rajzása május közepétől július elejéig tart, a második nemzedék rajzása pedig július második felétől tart kb. 1,5 hónapon át. A két nemzedék rajzása sokszor összefolyik, azokat elhatárolni egymástól nem lehet. A kártevő szaporodási ciklusa nagy mértékben függ a környezeti viszonyoktól, mint pl. az alma fajtája, a terület égtáji fekvése, időjárási viszonyok, stb. Elszaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez. Ha nem megfelelőek a körülmények, akkor a lárvák egy része (akár 90%-a is) diapauzába vonulhat, ami azt jelenti, hogy ebben a nyugalmi állapotban tölti az egész évet, és csak a következő év tavaszán-nyarán fejlődik tovább. Kedvező környezeti tényezők esetén viszont bábbá alakulnak. Ejtsük csapdába!Az almamoly fejlődési menetét áttekintve láthatjuk, hogy május közepétől a vegetáció végéig bármikor történhet károsítás. Az eredményes és költségkímélő védekezés alapfeltétele az, hogy nem menetrendszerűen permetezünk, hanem figyelemmel kísérjük az ültetvényben az almamoly fejlődését. Erre jelenleg a szexferomon csapdák használata az elterjedt és ajánlható megoldás. A szexferomon csapdák a nőstény lepkék csalogatóanyagát tartalmazzák, ezzel vonzzák az almamoly hím egyedeit. A csapda csalogatóanyagát a szél juttatja el a hím lepkékhez, ezért működését számos külső tényező (mikroklimatikus viszonyok, szélirány, növényzet) befolyásolja. A megbízható eredmény miatt legalább két csapdát használjunk. Néhány naponta jegyezzük fel, hány lepkét fogott a csapda. Amikor a veszélyességi szint (5 db lepke/hét) fölé emelkedik a befogott hímek száma, akkor védekezni kell. Az almamoly ellen több, mint 50 készítmény engedélyezett. Hagyományos védekezésA hagyományos növényvédelem során a következő hatóanyag csoportú szerek közül választhatunk: A szerves foszforsavészterek, az inszekticid karbamátok és piretroidok: széles hatásspektrumú készítmények, az imágók és a kikelő lárvák ellen hatékonyak. A foszforsavészter és a karbamát hatóa-nyagú szerek közül a legtöbb viszonylag hosszú hatástartamú., a permetezést a tömeges lárvakelés idejére kell időzíteni. A piretroid hatóanyagú készítmények gyakori használata esetén a takácsatkák és a vértetvek nagyon elszaporodhatnak, ezért használatukat évi 1–2 alkalommal az almaszedés előtti időszakra időzítsük. Ekkor kihasználhatjuk rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejüket. A klórozott szénhidrogének almamoly elleni hatása közepesnek mondható, inkább a levéltetvek és levélaknázó molyok elleni hatásukkal tűnnek ki. A lárvák és az imágók ellen is használhatók. Integrált technológiaA következő három készítmény csoport nagy szerepet kap a környezetkímélő, integrált, valamint a biotermesztésben. Lényegük, hogy a hasznos élő szervezeteket (az almamoly parazitáit, és természetes ellenségeit) megkímélik. A Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítmények a lárvák ellen hatnak. A juvenil-hormon hatóanyagú szerek a tojásból való kikelést akadályozza meg, ezért a rajzás elején kell kijuttatni. A kitinszintézisgátló készítmények szintén a tojásból való kikelést gátolják, illetve a fiatal lárvákat pusztítják. Hosszú hatástartamúak. Hatásuk akkor a legjobb, ha a lepkék tojásaikat a már kezelt felületre rakják. Megfelelő módon és időben alkalmazva minden hatóanyag típussal jó eredményt tudunk elérni, de a jó permetezőgép, és a jó kijuttatástechnika is feltétele eredményességünknek, különösen a kitinszintézisgátló készítmények esetében. Az almamoly kártételének megakadályozására a sok szer közül körültekintően válasszunk az előnyök és hátrányok ismeretében. |
|