Körtetermesztésünket sokáig nem veszélyeztette a körte-levélbolhák kártétele. Az utóbbi néhány évtizedben (de főleg az elmúlt 15 évben) azonban igen felszaporodtak, és a termesztést teljesen ellehetetlenítették.

A körte-levélbolhák petéik tömeges lerakásával, majd a kikelő lárvák és imágók szívogatásával erősen visszavetik a körtefák fejlődését. A kártevő táplálkozása során a számára emészthetetlen tápanyagokat kiválasztja, ez az ún. mézharmat, ami egy ragacsos, nagy cukortartalmú anyag. Ez a mézharmat beborítja a leveleket, melyeket ezután szívesen látogatják a hangyák, méhek, darazsak. Később megtelepszik rajta a korompenész, ami a növény fotoszintézisét gátolja. Nagyfokú károsítás következtében a levelek és a gyümölcsök idő elött lehullanak, a megmaradó gyümölcsök minősége, kereskedelmi értéke is nagyban csökken. Közvetett kártételként a levélbolhák vírusközvetítő szerepét is meg kell említeni, amivel főleg faiskolákban okoz számottevő kárt.

A körtét három levélbolha faj károsítja, a közönséges körte-levélbolha, a nagy körte-levélbolha, és a füstösszárnyú körte-levélbolha. A levélbolhák kb. 1–4 mm testhosszúságú rovarok, melyek a kabócákra, levéltetvekre emlékeztetnek. Hátsó ugrásra módosult lábaikkal és szárnyaikkal igen gyors helyváltoztatásra képesek.

A Füstösszárnyú körte-levélbolha a három faj közül a legjelentősebb. Évente több nemzedék (5–6) követi egymást. A fajnak két, jól elkülöníthető alakja ismert: a nyári és a téli alak.

A téli alak kéregrepedésekben, lehullott levelek védelmében telel. Tél végén – tavasz elején igen korán előjönnek telelőhelyükről; már az első napsütétes időben, mikor a hőmérséklet 5 oC fölé emelkedik, imágók jelennek meg a hajtásokon. Nem sokkal később párosodnak, majd megkezdik a tojásrakást.

A tömeges petézés a rügypattanás után 10–15 nappal történik. A petéket először a rügyekre, termőkalácsokra és a vékony vesszőkre, majd később a fiatal levelekre, virágokra helyezik, de tömeges elszaporodásukkor már a vázágakon is megfigyelhetők a tojások. A lárvák kelése legtöbbször virágzás előtt kezdődik. A fiatal lárvák az első lombleveleken, majd virágzáskor a körte virágain szívogatnak. A két lárvastádiumot három nimfastádium követi, és virágzás után megjelennek az első nyári nemzedék imágói (kifejlett egyedei). Egy-egy nemzedék kifejlődéséhez a hőmérséklettől függően 26–41, nyáron átlagosan 30 nap szükséges. A nőstények igen nagy számú (több száz) tojást képesek lerakni minden nemzedékben, emiatt – beavatkozás nélkül – igen gyors felszaporodásra számíthatunk. A peteprodukció minden esetben erősen függ az ökológiai és egyéb környezeti viszonyoktól. Az áttelelő téli alak imágói szeptemberben fejlődnek ki.

A körtefajták fogékonysága eltérő.

A kártevő előnyben részesíti a Hardy és a Diel vajkörte fajtákat, míg pl. a Hardenpont téli vajkörtét kevésbé károsítja.

A körte-levélbolha elleni védekezés összetett feladat. A kártevő felszaporodásának kedvez a sűrű koronarendszer, a sok vízhajtás jelenléte, ezért fontos az év közbeni hajtásválogatás elvégzése. Az elmúlt években a levélbolhák természetes ellenségeit különböző növényvédő szerekkel elpusztítottuk, ez is közrejátszik a felszaporodásukban. Az ültetvény gyommentesen tartása is lényeges.

A vegyszeres védekezésnél a lemosó permetezésnek nagy jelentősége van a felszaporodás késleltetésében, mivel ezzel a lerakott tojások nagy részét elpusztítjuk. Június végén már csak a későbbi nemzedékek ellen tudunk védekezni. Ha a kártevő már nagy mértékben felszaporodott, akkor többszöri kezeléssel is csak részleges eredményt tudunk elérni – de ezt is el kell végezni a még nagyobb kártétel megelőzése érdekében.

Ha nagyfokú a mézharmat képződés – ami megvédi a kártevőt a vegyszerek hatásától –, akkor vazelinolaj tartalmú hatásfokozót (Agrol Plusz) kell hozzáadni a permetszerhez a jobb hatás érdekében. Felhasználható készítmények közül a piretroid hatóanyagú szerek az imágók ellen hatásosak, sajnos a hasznos élő szervezeteket is elpusztítják, és hatástartamuk rövid. Ilyen készítmény a Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Decis WST, Fendona 10 EC, Karate 5 EC, Ripcord 20 EC. A szerves foszforsavészterek az imágókat és a fiatal lárvákat pusztítják, hosszabb hatástartamúak, de a melegvérűekre, valamint a hasznos élő szervezetekre mérgezőek. Ilyen készítmény a Cyren EC, Dimecron 50, Pyrinex 48 EC, Suprathion 20 EC. Két hatóanyag gyári kombinációja a Nurelle D.

Egy más hatóanyag csoportba tartozó szer a Mospilan 20 SP, amely felszívódó, hosszú hatástartamú, és nagyon jó hatékonyságú. A kitinszintézisgátló készítmények a lárvák vedlését akadályozzák meg. Kontakt hatásúak, a kipermetezéskor nagyon jó fedettséget kell biztosítani, és Agrol Plusz-t mindenképpen keverjünk hozzá. Ilyen szerek a Dimilin 25 WP, Ekos 100 EC, Nomolt 15 SC, Cascade 5 EC. A kitinszintézisgátló készítmények környezetetkímélő szerek.

A körte-levélbolha elleni védekezéssel most már csak csökkenteni tudjuk a kárt, de fontos cél a jövő évi felszaporodás megelőzése az áttelelő nemzedék gyérítésével.