A meleg májusi időben a talajok nedvességkészlete gyorsan fogyott, így június elejére a 0–50 cm-es talajrétegben már alig van felvehető vízkészlet. Növényeink nagy része ebben az időszakban még e talajrétegből él, tehát aki optimális fejlődésüket biztosítani akarta, annak május végén már öntözni kellett. Június első napjaiban voltak ugyan bővebb záporok, zivatarok, de ezek sem oldották meg a már-már vészes aszályhelyzetet, mert ehhez az egész országra kiterjedő és bőséges esők kellenek. Erre remélhetőleg még június során számíthatunk.

A szárazság elsősorban az elvetett nyári vegetációk, valamint kertészeti állományok fejlődését akadályozta. Ezek a növények (kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa) ugyanis a felső 50 cm-es talajrétegben élik kezdeti életüket, míg mások (bab, káposzta, uborka, tök, stb) egész életüket. Ezen növényeknek tehát az a kedvező, ha a 0–50 cm-es talajréteg legalább 50%-ig telített vízzel. Sajnos e talajrétegből fogy a leggyorsabban a víz, mert nemcsak a növények fogyasztják, hanem a természetes párolgás során is sok fogy. A gabonák már régóta használják a teljes életterüket adó 1 m-es talajréteg vizét, így azok még nem érzékelik a felső talajrétegek vízkészletének fogyását. Ezzel szemben míg a nyári vegetációk alatti talajrétegekben szinte háborítatlanul megvan az a 100–130 mm-nyi vízkészlet, amit az 50–100 cm-es talajréteg tartalmaz – a gabonák már e réteg vizét is 50–60%-ban elfogyasztották!

A maradék víz még 1–2 hétig elegendő a gabonák számára, de egy átlagon felüli terméshez kellene a csapadék is. Ha ez éppen a legvízigényesebb időszakban érkezik, azaz magképződés és érés idején, ezen optimális a gabonák fejlettségét figyelve akár rekordtermést is betakaríthatunk.

A gyepek és a rétek zöldtömeg-hozama a kezdeti ideális fejlődés után a száraz, meleg időben megtorpant, így a másod- és harmad kaszálás már lényegesen kevesebb szénát eredményezett, csökkent a legelni való mennyisége is.

Egyértelműen kedvezett a meleg és napsütéses idő a szőlő- és gyümölcsállományoknak. Ezek ugyanis bőséges vízellátásban részesültek a száraz időszakban is. A hajtások nagyon szépek, a szőlőn sok termés mutatkozik, de a gyümölcsöket az áprilisi fagyok sajnos nagyon károsították. Összességében megállapíthatjuk, hogy tavaszi időjárásunk egyrészt jelentősen segítette a növények fejlődését, másrészt a tavaszi fagyok és a kialakult szárazság korlátozta és korlátozhatja a várható termés mennyiségét.

A „múltat" tehát ismerjük, a jövő időjárását pedig előrejelzéseink alapján sejtjük.

A június második és július első felének időjárása remélhetően sokat javít majd terméskilátásainkon. Meglesz a kellő hőmérséklet, lesz napfény, és talán több lesz a csapadék is.

Az ábrát figyelve láthatjuk, hogy június 20-át követően néhány napra csökken a hőmérséklet, a maximumok ugyanis alig haladják meg a 20 °C-ot. A hideg levegő betörésével záporok, zivatarok alakulnak ki, és jelentős csapadékra van kilátás. Július elején a hőmérséklet gyorsan emelkedik majd elérve a 30 °C-ot, ismét hűvös légtömegek érik el hazánk légterét 10-e tájékán már visszaesnek a napi csúcsok 25 °C alá. A hűvösebb időszak a hónap első harmadának végéig tart és ettől kezdve július 20-ig gyors ütemben újra 30 °C és afölé jutnak a maximumok.

Az előrejelzésünk időszakában néhány napos szünetekkel szinte állandóan érkeznek az esők, záporok. Így az évnek ez a szakasza az átlagosnál csapadékosabb lesz, a hőmérséklet viszont elmarad a megszokottól.

Mindezek ellenére a mezőgazdasági és kertészeti növények számára jól alakul időjárásunk ebben az időszakban, mert a nyár legfontosabb időjárási eleméből, a csapadékból lesz elég, a hőmérséklet pedig ki fogja elégíteni növényeink minimális igényeit.