Egymástól tanulhatunk…

1983-ban Csehszlovákia repcetermesztése még ugyanazon a szinten volt, mint a magyar, azzal a különbséggel, hogy akkor 300 ezer tonna importra szorult az ország. A tarthatatlan helyzetben az agráregyetem és a feldolgozóipar szakemberei összefogtak, mert szükségét érezték a változtatásnak. Úgy gondolták, hogy a magyar viszonyok között akkor sikeresen működő ipari növénytermelési rendszereket tanulmányozzák, és megpróbálják adaptálni azokat a cseh repcetermesztésre. Ehhez a vállalkozáshoz az egyetem adta a szellemi tőkét, a feldolgozóipar pedig az agyagi hátteret. A repcetermesztési rendszer indulásához a központi bázis mellett – amely 1990-ben végre hidat képezett a tudomány és a gyakorlat között – kilenc jól képzett agronómust kellett alkalmazni a körzeti szakmai munkák ellátásához.

Repcében nagyon lemaradtunk

Ma Csehországban 350.000 ha a repce vetésterülete, ami a művelt szántóterület 12%-a. A vetésváltási struktúrában a cukorrépa helyére lépett.

Az prágai központú SPZO jelenleg 800 repcetermelőt tömörít, ami az öszszes termelő 42%-a, és szakmailag teljesen független szervezetként működik. A szolgáltatás fejében a tagok 50 Csk/ha összeget fizetnek, amiért információt kapnak a repcetermesztés gépeiről, vegyszerekről, fajtákról technológiáról, árakról stb.

A rendszerben a 800 termelőn kívül 20 kereskedelmi vállalat, 5 feldolgozóüzem (biodízel is), 5 vetőmag vállalat és 3 egyetem ill. kutatóközpont található. Együttműködésük célja: a rendszerben folyó munkát minél magasabb szintre emelni, a termésátlagokat és a jövedelmezőséget növelni. Az SPZO 135.000 ha-on koordinálja a termelést, aminek a termésátlaga 2,88 t/ha. Ez 500 kg-mal magasabb hektáronként a rendszeren kívül termelők átlagánál, mely akkor stabilizálódott, amikor a termőterület ugrásszerűen megnövekedett. 25.000 ha területen dolgozik egy „profi" agronómus, aki mindent kell hogy tudjon a repcetermesztésről, s akihez a termelők tanácsért fordulhatnak. A magas termésátlagok mögött érdekes megoszlás húzódik meg:

Nagyobb üzlet, mint gondolnánk

Csehország repcéből 1997 óta önellátó, és az 1998-ban feloldott kiviteli vámszabályok ill. a liberalizált kereskedelem óta exportképes.

Ennek a nagyléptékű fejlődésnek meg kellett teremteni a feltételeit és a termelőkkel el kellett hitetni, hogy alkalmasak a magasabb színvonalú munka elsajátítására. Az SPZO munkájának legnagyobb eredménye, hogy végre egy olyan növényt talált, amely termelési biztonságot ad, és kiszámítható piac áll mögötte. Ezt igazolja a 2000/2001 évi termésből származó – célirányosan és tudatosan megtermelt – mintegy 500.000 tonna repcefelesleg, amely biztosan értékesíthető exportra. Az árak a MATIF – párizsi tőzsdei – jegyzésekhez igazodnak, és éven át nyomon követhetők a kéthetente megjelenő repce-újságban.

Sokcélú felhasználás

A repce perspektívikus növény, amelynek jövője összefügg a föld lakosságának növekedésével, és a minőségileg jobb, egészségesebb élelmiszerek előállításával. Ugyanakkor a globális felmelegedés által érintett trópusi és szubtrópusi övezetek élelemellátási nehézségeiben is szerephez jut. Az Agenda 2000 alapján az EU-ban a repce dotációját a gabona szintjére mérsékelték, és Csehországban sincs rá támogatás (vetőmag és biodízel kivételével), tehát szabad versenyhelyzet alakult ki. Akkor lehet eladni a világpiacon, ha a termék versenyképes. Növeli az értékesítés esélyeit, hogy az EU-ban csökkent az olajos növények vetésterülete, és előtérbe került – a BSE miatt – az állattenyésztésben a repce melléktermékek felhasználása. A genetikailag módosított takarmányok behozatala a tengerentúlról egyre nagyobb ellenállásba ütközik, ennek kiváltása szintén az európai eredetű, „tiszta" takarmányokra vár.

Az állam mindenhol támogatja

A biodízel program Csehországban már jóval előbbre tart, hiszen 5–6 éve kezdődött, amikor az állam 800 millió Csk kamatmentes hitelt adott beruházásra, amiből 200 ezer tonna feldolgozó kapacitás épült meg. (Jelenleg ugyan csak 60%-os kihasználtsággal működik, mert az állami támogatás késik, és nem versenyképes a végtermék a német és osztrák biodízellel, ahol 50% árbevételi támogatást élvez.) A Cseh nemzetgazdaság teljesen védtelen az EU-val szemben, a határok nyitva állnak képletesen és a valóságban is – jegyezte meg Fábry professzor – így az olcsóbb biodízel is bejöhet az országba.

A Cseh parlament ez év elején határozott arról, hogy a termőföld 10%-át kivonja a termelésből, ami 350.000 ha. Ennek a felén lehet biodízel célú repcét termelni, amire a termelő – kedvcsinálónak – 500 Csk támogatást vehet igénybe hektáronként, ami később emelkedni fog. Várhatóan ez a döntés teszi lehetővé, hogy a biodízel előállító kapacitás teljes kihasználtsággal működjön.

Németországban tiszta metil-észtert is lehet már tankolni országszerte mintegy 800 helyen, míg Csehországban maximum 30% mennyiségig kőolajszármazékba keverve lesz kapható. Ez így is fedezi az összes üzemanyag-fogyasztás 7–8%-át. Az adócsalások kiküszöbölésére a hírek szerint az EU normákat vezetik be.

Repcefajták fontos szerepben

A repcefajták használata Csehországban szigorúan az állami fajtakísérletek és az SPZO kísérletek alapján történik. A hibridek közül csak a restaurált hibrideket alkalmazzák, a kompozid hibridekkel nem foglalkoznak.

A vonalas fajták közül a leginkább kedvelt és legeredményesebb feljövő fajta a nálunk is ismert Orkán volt. Mögötte ugyancsak jól szerepelt a Bristol, ami igen jól bírta a szárazságot és a meleget. A régi jól bevált Lirajet fajta uralja még a termőterület nagy részét, bár teljesítménye már nem állja a versenyt az előbbiekkel. További (magyar fülnek ismeretlen) fajták vannak még köztermesztésben, de annyi fajtával nem dolgoznak, mint a magyar termelők (34 fajta). A hibridekkel kapcsolatos általános tapasztalat, hogy mintegy 20%-kal képesek felülmúlni vonalas társaikat, de ez átlagosan csak 7–8%-ban jön ki a szántóföldön. A két legjobban szereplő hibrid a Pronto és az Artus volt a múlt évben, amelyek közül az Artus néz fényesebb jövő elé. Ezek teljesítménye a nagy szárazságban csak 88%-ra esett vissza.

Csehországban a termelés színvonala már megengedi, hogy a fajták fontos és meghatározó szerephez jussanak, sajnos az átlagos magyar viszonyok között még nem a fajtakérdés az eredményesség függvénye.

Majdnem tökéletes technológia

A termesztéstechnológiai elemek közül nagyon sokat ki lehetne emelni, ami a cseh gyakorlatban bevált és követendő. Ilyen a növekedés-gátlók vagy regulátorok elterjedt használata, ami döntő lehet a terméshozamok szempontjából. Az alkalmazott szerek 75%-ban a CCC, 25%-ban a Folicur. Ezek nélkül intenzív repcetermesztés elképzelhetetlen. Ősszel alkalmazva lehetővé teszik, hogy a növény ne nyurguljon fel. Serkentik a gyökér fejlődését, növelik a gyökérnyak átmérőjét, kisebb víztartalmú lesz a növény, ami gátolja a kifagyását. Jobb lesz a növény általános egészségi állapota. Tavasszal fungicid hatást fejtenek ki – ami nélkülözhetetlen –, több elágazás képződik, és jobban kiszárad az állomány. Nagyon jó hatású a Chinookkal végzett csávázás, amely távol tartja a földi bolhákat és ősszel egészséges fejlődést biztosít.

Csehországban a repcék alá 80%-ban szántanak és 20%-ban alkalmazzák a „minimum tillage" elvet kétszeri tárcsázással. Kevés idő áll rendelkezésre a repce vetőágy készítéshez, hiszen gyakran egy héten belül történik a betakarítás és a repce vetés.

Gyomirtást ősszel a termelők 31%-a végez csak a nálunk is ismert szerekkel (Galant, Fusilade, Pantera, Teridox, Lontrel stb.) elsősorban Gallium- és Matricaria-fajok ellen. A repcekártevők nagyjából ugyanazok, mint magyar viszonyok között, a védekezés is hasonló intenzitással történik. Talán a repcebecő-szúnyog támadása intenzívebb, mint nálunk.

Az SPZO javaslata, hogy 3 t/ha-os repcetermésnek megfelelően fejtrágyázzanak, ami ősszel 10 kg, tavasszal 165 kg N hatóanyagot jelent. Ezt a nagy tavaszi adagot van ahol négy, van ahol három esetleg ahol két menetben juttatják ki, ill. adagolják szuszpenzió formájában fele-fele arányban. Nagy hagyománya van emellett a szervestrágyázásnak és a sertés hígtrágyázásnak is. Tápanyag visszapótlásban tehát nincs hiány.

Annyi mindenben hasonlítunk…

Fábry professzor az SPZO sikereinek elemzésénél első helyre helyezi az embert, aki az alkalmazható és bevált technológiát kitalálta és az agrotechnikát alkalmazza. Ezt követi a talaj és környezet, amit a szakember megválasztott a termeléshez.

A magyar gazdasági és politikai viszonyok, valamint sok tekintetben a mezőgazdasági kormányzat szemlélete is hasonló. Magyarország termőhelyi adottságai között könnyedén lehetne 3 tonna repcét termelni: időjárása még kedvezőbb, mint Csehországé és ugyanúgy ideális és jelentős export árbevételt jelentene. A repcemag eladható, csak úgy és annyit kell termelni, hogy versenyképes legyen. Ehhez pedig valamiképpen össze kell fogni, és meg kell szervezni a repce vertikumot.

Tarthatatlan, hogy az országos átlagtermés még mindig nem éri el a 2 tonnát hektáronként, holott ennyit – irodalmi adatok szerint (Gyárfás, 1925) – az 1900-as évek elején Sopron térségében is tudtak már elődeink termelni! A világ élvonala ma már a 4 tonnát ostromolja, tehát valóban tennünk kell valamit.

A párizsi tőzsdei jegyzések bíztatóak

Európa és a magyar piac számára is meghatározóak a párizsi (MATIF) tőzsdei jegyzések. Minden remény megvan arra, hogy a repce végre kikerül az 1999-es hullámvölgyből, és méltó áron lesz elismert a feldolgozók körében. A magyar termelők figyelme a búza értékesítése körül kialakult bizonytalanság miatt mindenképpen a repcére irányul. Előzetes becslések szerint a vetésterület vélhetően a jelenlegi (126.000 ha) duplájára, de mindenképpen 200.000 ha fölé emelkedik. Ennek magyarázata a kedvező piaci előrejelzéseken alapul. Vannak bíztató jelek, hogy a magyar biodízel program is végre elindul, ami jelentős piaci biztonságot ad az üzem közeli termelőknek. Az exportár indikációk a jövő július-augusztusi szállításokra 55–59.000 Ft/t telephelyi árat jeleznek, ami mindenképpen figyelemre méltó. Számtalan jó termőképességű fajta és néhány egészen kiváló új hibrid segíti a biztonságos és sikeres termesztést. Nem mindennapi lehetőséget kínál a talajmunkák elvégzésére az aratás végső munkáit kedvezőtlenül befolyásoló, jelentős mennyiségű csapadék. Végre egy év, amikor kifogástalan magágyat lehet készíteni a repce alá! Talán minden adott fizikai értelemben ahhoz, hogy egy jó repcetermés alapjait tegyék le a gazdálkodók.