Ezáltal okafogyottá vált a szankcionálás szükségessége is, a termelők következmények nélkül adhattak el olyan tételeket, amelyek gsl-tartalma a határértéket meghaladta.

A piac szereplői az elmúlt években – kötelező vizsgálatok megszüntetése után – viszonylag kevés figyelmet szenteltek a repcemag gsl-tartalmának, holott ezt a tulajdonságot – az erukasav-tartalom mellett – most is a legfontosabb, a minőséget alapvetően meghatározó értékmérők között kell számon tartanunk. Míg az erukasav–tartalom problémája a kitartó nemesítői erőfeszítéseknek köszönhetően véglegesen megoldottnak látszik, a glükozinolát-tartalom vonatkozásában újabb és újabb olyan vizsgálati eredmények látnak napvilágot, melyek szerint a gsl-tartalom sok esetben meghaladja a nemzetközi előírások által szabott határokat.

A kereskedelmi tételek, ill. az ezekből előállított takarmánykeverékek gsl-tartalma alapvetően meghatározza a repce lehetséges részarányát az állati takarmányozásban. A 00-s repcefajták térhódításával a korábbi 70–100 µmol/g-ról (ca. 3,3–4,7 tömeg%) 25 µmol/g (< 1,2%) alá csökkent a repcemagok gsl-tartalma. Ennek következtében jelentősen megnőtt a takarmánykeverékekben a repce szerepe. Míg korábban a repcedara 1–2%-ban volt felhasználható takarmányozási célra, úgy napjainkra a repcedara a takarmánykeverékek 6–8%-át adja.

A gsl-tartalom alakulása a vizsgált kereskedelmi tételekben

Hogy ilyen körülmények között hogyan alakult a kereskedelmi tételek gsl-tartalma, arról német tapasztalatok alapján lehet beszámolni.

A vizsgálatokat 1990 és 1998 között 7.500–13.000 ha területen, éves szinten 140–260 minta alapján végezték el (diagram).

Bár az 1992–1998 közötti időszakban az átlagos gsl-tartalom 15 µmol/g-ra csökkent – eleget téve ezzel a hivatalos előírásoknak – egyes években és egyes tételekben a gsl-tartalom ingadozása jelentős, 5–50 µmol/g volt. Amennyiben a állattenyésztők által szorgalmazott max. 18 µmol/g határértéket vesszük alapul, úgy a tételek jelentősebb részénél merültek fel minőségi kifogások. Az ingadozások okát a szakértői vizsgálatok az alábbi tényezőkben látták:

Kétség kívül jelentős szerepe van a fajtamegválasztásnak, különösen ha a többi tényező jelentőségének várható tendenciáját ill. befolyásolhatóságát tekintjük. A magyarországi elismert fajták bőséges választékot nyújtanak a döntéshozatalhoz, ezekkel a fajtákkal 15–20 µmol/g körüli gsl-tartalom érhető el biztonsággal. Tendenciaként azonban nálunk is felismerhető, hogy egyes új fajták, különösen az OGURA-hibridek gsl-tartalma vészesen megközelíti, esetenként túl is lépheti a 25 µmol/g határértéket. A 2001-ben megjelenő ún. MSL-hibridek már lehetőséget biztosítanak pl. arra, hogy a repcenemesítés legújabb vívmányait korlátozások nélkül alkalmazhassák a termelők, ezeknél a hibrideknél már biztosított az alacsony glükozinolát tartalom. Ki kell emelni, hogy a hibridek megítélésénél a betakarított terményben mért gsl-tartalmat kell alapul venni, nem pedig a vetőmagét. Az MSL-hibridek genetikai alapjaiknál fogva jóval nagyobb toleranciát mutatnak az olyan környezeti és termeléstechnológiai körülményekkel szemben, amelyek egyébként a repcemag glükozinolát szintjét emelik.

Várható fejlődés

A 00-s repcék bevezetésével, valamint a gsl-tartalom 25 µmol/g értéken meghatározott maximumával – a kötelező vizsgálat eltörlése mellett is – megoldottnak tűnik a repcetételek minőségének biztosítása. A repcetermékek értékesíthetősége, a melléktermékek felhasználhatósága a takarmányozásában nem ütközik jelentős akadályokba.

Gazdasági haszonállataink, elsősorban a szarvasmarha táplálkozásfiziológiájának szempontjából a repcedara ill. -pogácsa glükoziniolát tartalmának erős ingadozása állít akadályokat a nagyobb arányú felhasználással szemben. Annak érdekében, hogy a repcetermékek részarányát általánosan növelni lehessen a takarmányokban – kiterjesztve a felhasználás lehetőségét a sertés- és baromfi takarmánykeverékekre is – elkerülhetetlennek látszik a gsl-tartalom határértékének további csökkentése, ezáltal is közelebb kerülve az 1999-es Canola-minőséghez (18 µmol/g.)

Egy ilyen lépés tovább ösztönözné a termelői oldalt a nemesítés eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazására, másfelől fokozná a gsl-tartalom csökkentése érdekében kifejtett nemesítési erőfeszítéseket is. Természetesen a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen egy olyan kereskedelmi háttér létrehozása, mely pénzügyileg is elismeri a magasabb minőségű áru értékét.

A jelenleg érvényben lévő 25 µmol/g érték tartós fenntartásával nem várható el, hogy számottevő minőségjavulás jelentkezzen a repcetermesztésben. Ellenkezőleg, egyes jelek arra utalnak, hogy a határérték által megszabott lehetőségeket a szortiment egy része teljes mértékben ki fogja aknázni és ezen fajták piaci részarányának függvényében a repce tételekben újra – nem kívánt – emelkedésnek indulhat a glükozinolát tartalom.