Sok helyen az átlagos duplája, sőt Szegeden a háromszorosa érkezett, s ez komoly gondokat okozott a folyamatos munkában. Talán csak hazánk északnyugati vidékeire jutott kevesebb az esőből, károsító szárazság azonban itt sem alakult ki.

Hazánk déli, délkeleti területein tovább nehezedett a munkavégzés, ugyanis a táblákon állt a víz. Ez leginkább a gabonákat károsította, és hátráltatta az aratást. Július második felében a Dunántúl északi vidékeire is megérkeztek a záporok, így az egész országban jó lett a növények vízellátása – hőből viszont időszakonként kevesebb adódott a kelleténél.

A nedves időnek természetesen hátrányai is vannak. Amellett, hogy az eső miatt nem lehet dolgozni, a levegő nedvességtartalma is állandóan magas, gyakran vizesek a levélfelületek, ami jó táptalaja a növényi gombabetegségek kialakulásának és terjedésének. Mindezek mellett a rovarkártevők is nagy számban jelennek meg.

A növényvédelmi munkákat nem lehetett elhanyagolni, mert ez a termés súlyos károsodását idézhette volna elő. A jó nedvesség-ellátottságot a gyomok is „értékelték", és erőteljes növekedésükkel a haszonnövényeket is elnyomták volna – ha a gyomtalanítást nem végezzük el időben.

A csapadékos idő miatt csak ritkán kellett öntözni, így ez a tényező legalább nem növelte a termékek előállítási költségeit.

Az időjárás szinte végig biztosította növényeink optimális fejlődési feltételeit. Egyes esetekben (pl. mikor érőfélben, sőt aratásra váró gabonákat huzamosabb ideig ért tartós esőzés) a sok víz okozta károsodás került előtérbe. Nem meglepő, hogy a legcsapadékosabb déli, délkeleti vidékeinken jelentősen romlott a gabona minősége, a mennyisége is csökkent.

Hogy mit tartogat számunkra az elkövetkező hónap időjárása, azt előrejelzéseink alapján megtudhatjuk. Augusztus második felében még tart az évszakhoz képest meleg idő 16–31°C-os napi csúcshőmérséklettel, csupán az utolsó öt napban kezd valamelyest csökkenni a meleg. Az augusztus végére kialakuló 20–25°C-os napi maximumok nagyjából szeptember első felét is jellemzik majd.

Éjszaka a minimumok eleinte 13–18°C között lesznek, ettől kezdve lassan erősödik a lehűlés, de még szeptember közepén is jellemzően 10°C, vagy afelett alakulnak a minimumok. Az ábrán is jelzett átlaghőmérséklet alapján megállapítható, hogy augusztusban az átlagosnál valamivel melegebb, míg szeptember első felében hidegebb lesz.

Augusztus középső napjain borult időre és jelentős mennyiségű csapadékra lehet számítani, majd az eső elmúltával mintegy két hétig változó felhőzet mellett sok lesz a napsütés. Szeptember első felében azonban erős fronttevékenység kezdődik, amelynek során hűvös és nedves légtömegek érik el hazánk légterét. Ebben az időben már túlnyomóan eső alakjában érkezik a csapadék.

Növényeink tehát továbbra sem szenvednek a szárazságtól, de az augusztusi meleg napok után kevesebb hő és fény áll majd rendelkezésükre, mint amennyi az optimális érési folyamatokhoz kellene. Ez különösen a hőigényes szőlő esetében kedvezőtlen, de számos más növényünk is meghálálná a magasabb hőmérsékletet.

Nagy területekre kiterjedő, jelentős károkat okozó időjárási hatásokra előreláthatólag nem kell számítani az előttünk álló időszakban.