A mezőgazdasági termeléssel, termeltetéssel és kereskedelemmel foglalkozó társaság, Patvarc központtal, Nógrád megye legészakibb részén, 3600 hektáron gazdálkodik. A régióra jellemző, hogy az egykori szövetkezeti tulajdon felaprózódott, s jelenleg a sok kisebb termelő mellett csak néhány nagyobb agrárvállalkozás prosperál. A megyét járva szembetűnően nagy az elhagyott földek száma. Napjainkban a szántóként művelt területből – a térségben dolgozó képviselőnk szerint – hozzávetőlegesen csupán 5000 hektáron termesztenek kukoricát és 3000 hektáron olajnapraforgót. Ezen a vidéken, a kft. gazdálkodási körzetében a változatos domborzatú felszín talajai 17 és 20 közötti aranykorona értékűek, az éves csapadékmennyiség átlagosan 500–600 mm.

– Társaságunk szerteágazó növénytermesztő tevékenységet végez – folytatja Forgács Ákos. – Ebben az évben a terület 50%-án kalászosokat, 20–20%-án kukoricát és napraforgót termeltünk, a maradék 10%-on pedig egyéb növényekkel, burgonyával és mustárral foglalkoztunk. Mindehhez 8000 hektáron végzett integrációs tevékenység is kapcsolódik. Gépparkunk jelenleg 10 erőgépből, 5 kombájnból, vetőgépekből és egyéb talajművelő eszközökből áll, ezek biztosítják a növénytermesztés technikai hátterét. Megkönnyíti munkánkat az a lehetőség, hogy a mélytalaj lazítására alkalmas munkagépekkel is rendelkezünk, ezekkel növényeink számára hosszabb távon is biztosítható a talaj jó kultúrállapota.

Jövőre bővíteni kívánjuk szárítókapacitásunkat, és egy gabona-, aprómagtisztító és -feldolgozó üzemet is szeretnénk létrehozni. Mindezekből kitűnik, hogy társaságunk a gazdálkodásban további lehetőségeket látva, hosszú távon tervez.

Nyereséges termelés elképzelhetetlen megfelelő hozamok nélkül. Írásunk címe is felteszi a kérdést: lehet-e kukoricát nyereségesen termelni a nógrádi körülmények között. A válasz egyértelműen igen.

– Néhány évvel ezelőtt mi is feltettük magunknak ezt a kérdést – mondja házigazdánk –, és arra a következtetésre jutottunk, hogy hozamaink növelésével jelentősen csökkenthetjük fajlagos költségeinket. Ehhez viszont meg kellett találni a megfelelő fajtákat, amelyek régiónk adottságainak is megfelelnek. Így az egyik nagy országos integrátor cég javaslatára próbáltuk ki a Kanada FAO 310-es érésű kukoricahibridet, amely nálunk valóban kitűnő eredményeket mutatott. 2000-ben például 90 q termést produkált, 18%-os víztartalommal. Ekkor kerültünk közvetlenül is kapcsolatba a Syngenta Seeds területi képviselőjével, és elhatároztuk, hogy területünkön egy bemutató kísérleti táblát is létrehozunk, még több hibriddel. E fejlesztés eredményeként 2002-ben a kft. már nem csak a Kanadát, hanem egy még korábbi hibridet, a Sprintert és a kicsit ugyan későbbi érésű, de kiváló vízleadó- és termőképességű Occitan hibridet is vetni fogja. Ezeknek a hibrideknek a használatát integrációnkban termelő partnereinknek is bátran merem javasolni, hiszen 2001-ben kísérletünkben a Sprinter 10,3, a Kanada 10,3, a Pactol 9,2, a Pelican 10,2 és az Occitan 10,4 tonnás termést produkált hektáronként. Visszatérve a Kanadához: mérsékelt tápanyagigénye, jó tápanyag-hasznosító képessége miatt azok a termelők is nyereséggel termelhetik, akik alacsonyabb termelési színvonal mellett gazdálkodnak.

Új ajánlat a Syngenta Seeds részéről a Pactol nevű hibrid ipari felhasználásra történő termelése. A feldolgozóipar ezt a hibridet kiemelkedő őrlési kihozatali tulajdonsága miatt kedveli. A fajtát idén már a Palócgazda Kft. is termelte, és várhatóan jövőre is folytatja majd ezt a tevékenységet, szerződéses keretek között. Ez a lehetőség az értékesítés során biztonságot, valamint minőségi felárat is kínál.

A másik, jelentős területen termelt növényük, a napraforgó esetében is megtalálták a megbízhatóan termő hibridet, az Alexandrát. Koraisága, alkalmazkodóképessége, betegségtoleranciája teszi alkalmassá arra, hogy a napraforgótermelés a nógrádi adottságok között is jövedelmező tevékenység lehessen. – Az idei évben 300 hektáron 27 mázsás átlaggal takarítottuk be az Alexandrát, de volt táblánk, ahol 32 mázsa volt a hektáronkénti hozam. Jövőre növelni fogjuk a vetésterület nagyságát, hiszen, ami az olajosnövényeket illeti, a kilátások biztatóak – fejezte be mondandóját Forgács Ákos.

A jó hibridválasztás a termelés sikerének csak az egyik feltétele. Emellett a termelőnek természetesen a legoptimálisabb agrotechnika alkalmazására kell törekednie, kezdve az őszi mélyszántástól, a vetőágykészítésen keresztül, a tápanyag-utánpótláson és a növényvédelmen át a betakarításig. Manapság a gazdálkodás során a növénytermesztés folyamatának egyetlen tényezőjét sem bízhatjuk a véletlenre.