MezőHír :: 2001-10

A karácsonyfa-állítás a mi kultúrkörünkben elmaradhatatlan foglalatosság. A szántóvető sem maradhat ki belőle: ki-ki tehetsége és pénztárcája szerinti ajándékot is tesz a fa alá. Hogy miből, és mennyire futja, embere és helyzete válogatja. Sokuknak főhet a feje, hogy miként teremtsék meg a rávalót – amikor búzájukkal, kukoricájukkal „teli a padlás”, s az eladó hízókért is hétről hétre kevesebbet kínálnak. No de ez még nem minden…

A válasz igen; mármint hogy igen, vetni kell – legalábbis ezt nyilatkozza Forgács Ákos, a Palócgazda Kft. ügyvezető igazgatója a kft. és a Syngenta Seeds által közösen szervezett, betakarítással egybekötött kukoricabemutatón – mivel a tájegység adottságaihoz alkalmazkodni képes hibridekkel, megfelelő agrotechnikával az északi országrészben is eredményesen lehet kukoricát termelni.

A közelmúltban, november 5-én Dávodon, ünnepélyes keretek közt adta át a kétszázadik Magyarországon értékesített MANITOU típusú teleszkópos rakodógépet a forgalmazó, a bajai székhelyű Axiál Kft.

A magyar vidék fejlesztéséhez támogatásra van szükség, annak érdekében, hogy lemaradásunkat behozzuk az EU-hoz való csatlakozás idejére.

A következő évtől a Dow AgroSciences meghirdeti Acatmentesítési programját.

A Kecskeméthez közeli Jakabszállás repülőtere volt a helyszíne annak a mezőgazdasági gépbemutatónak, amit a John Deere és a KITE Rt., az amerikai óriáscég magyarországi képviselője rendezett október 26-a és 31-e között.

Az utóbbi két évben a növényvédelmi hatóság több alkalommal is tudomást szerzett arról, hogy a termelők által megvásárolt növényvédőszerek hatása a felhasználási előírások betartása ellenére nem volt kielégítő.

Lapunk előző számaiban elsősorban a soron következő mezőgazdasági munkák elvégzéshez szükséges gépekkel, eszközökkel, a termelés technológia részeivel foglalkoztam.

Az utcafront nem árulkodik arról, hogy borosgazdák lakják vagy használják a cseppet sem hivalkodó, többnyire ódon házakat, pedig az épületek alatt borospincék sokasága húzódik.

A lucsonyi városrészben élő mosonmagyaróvári emberek közel egy évszázadon keresztül tejesfogatok kerekeinek zajára, majd később tejszállító autók hajnali dübörgésére és tejeskannák zörgésre ébredtek.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a „húsmarha” fogalma alatt sokan a vágó-, vagy a hízómarhát értik. Szükséges tehát leszögezni, hogy a húsmarha valójában olyan tehén, amelyet nem fejnek, és az általa megtermelt tej csak a borjú felnevelésére szolgál.

Az MJF Kft. MEC-ZOO fővállalkozással, olasz és hazai gyártó-kivitelező cégekkel az utóbbi négy évben több takarmánygyártó-granuláló, premixgyártó üzemet, gabonatároló-telepet épített fel.

Az utóbbi évtizedekben az élelmiszer-ellenőrző vizsgálatokban előtérbe kerültek a hagyományos vizsgálatokat biztosító műszerek mellett a gyors vizsgálati módszerek.

Régen sokfelé szokás volt a község teheneivel naponta megjáratni a közeli legelőt. Egyes vidékeken még az akácos erdőirtásokba is behajtották az állatokat.

Az ISV Hústermelést Szervező Részvénytársaságot úgy szoktuk jellemezni, hogy országunkban egyedüliként komplett szolgáltatást nyújtva tevékenykedik a magyar sertéságazatban. Melyek e komplett szolgáltatás főbb elemei, először ezt tudakoltuk Horváth Ernőtől, az ISV vezérigazgatójától.

Átalakulóban van a magyar baromfiágazat, a külföldi befektetők növekvő aránya itt is szembetűnő, érdekeltségeik jól nyomon követhetők, tevékenységük és méreteik révén meghatározó szerepet töltenek be a honi baromfipiacon.

A darabjaira hullott Szovjetunió legnagyobb állama Oroszország maradt, amely voltaképpen a Szovjetunió szétesése óta keresi a maga helyét. Talán csak a legutóbbi világpolitikai események során vált egyértelművé, hogy Oroszország az európai típusú fejlődési pályára áll.

Magyarországon három olyan, csak nálunk őshonos juhfajta létezik, amelyet – mint nemzeti értéket – mindenképpen meg kell őriznünk. Ezek egyike a legősibb fajtának tekintett magyar racka. A másik kettő ugyan máshonnan került hozzánk, de a későbbi évszázadok során mindkettőt nálunk tenyésztették és nemesítették tovább: ez a cikta és a cigája.

Telefonon kereste meg szerkesztőségünket Sz. J. debreceni olvasónk, egy szolgáltató és kereskedelmi kft. tagja, a következő problémával. Egy szövetkezet ez év elején árverési értékesítésre bocsátotta az I. J. u. 2. és az Sz. K. téri élelmiszerüzleteit. A boltok értékesítése előtt „szakvéleményt” és üzleti tájékoztatót készített, amelyeket az érdeklődők rendelkezésére bocsátott. Az árverési ajánlatok alapján olvasónk kft.-je, illetőleg a szövetkezet adásvételi szerződést kötöttek, amelyekben rögzítették, hogy a vevő csupán az épületek tulajdonjogát szerzi meg, a hozzá tartozó telekre őket bérleti jog illeti meg.

Szeptember végétől mintha még az esőket ígérő felhők is messze elkerülték volna a Kárpát-medencét, hiszen egészen november 10-ig szinte sehol nem mértek számottevő csapadékot környékünkön. Októberben a csapadék menynyisége országosan 1–18 mm között alakult, és mivel a hőmérséklet is 3–4 fokkal magasabb volt a szokásosnál, a föld felszínének felső rétegei jelentős mértékben kiszáradtak. A szeptember végéig majdnem telítetté váló talajokat jól lehetett szántani, és a talajnedvesség is megfelelő volt az elvetett magok keléséhez.