Kezdetben ez az indítás némi fejtörést okozott, de valahova mindig becsempésztem egy kis történeti visszatekintést is, részben „mások tollával ékeskedve", részben pedig a saját tapasztalataimat felhasználva. Ezért a mostani számban először a műszaki fejlesztés, a gépüzemeltetés, az energiafelhasználás, a költséggazdálkodás dolgaiban nézünk körül.

A gépek üzemfenntartásának néhány kérdéséről

A mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben minden irányú előrelépés a biológiai, a kémiai, a technikai (gépesítési, építészeti, energetikai) és az emberi tényezők elemeiből épül fel. A felsorolt alapok sorrendjét és fontosságát egymásra gyakorolt hatásuk határozza meg.

Anélkül, hogy a műszaki fejlesztés további taglalásába kezdenék, a gépesítést érintő kérdésekre térek át, összefoglalóan a gépek üzemfenntartásának szinte minden termelőegység számára elfogadható folyamatának nagy vonalakban történő érintésével.

Rendszerezve: mindazok a műszaki és szervezési intézkedések, amelyeket a gép beszerzésének szándékától kezdődően a gép végleges üzemen kívül helyezéséig (selejtezés) el kell végezni, alkotják a gépüzemfenntartás folyamatát.

Gépbeszerzés: a szóhasználat azt a szándékot tükrözi, hogy mai ismereteink szerint vásárlással, lízingeléssel, bérlettel, terménnyel történő fizetéssel stb. lehet a géphez jutni (most a gépi bérvállalkozók igénybevételével nem foglalkozom).

Mindenesetre a gépszerzést előkészítendő, legalább egy családi döntést kell hozni az elvégzendő feladat, a rendelkezésre álló pénzügyi forrás – és nem utolsósorban a majdani üzemeltető személyére tekintettel.

Be kell szerezni az információkat: LE, területteljesítmény, szerviz- és alkatrészellátás, javítóbázis (ez lehet saját is), a garancia, ár, fizetési módok, támogatás igénybevétele stb. (És a szín? Természetesen ez sem elhanyagolható, de nem lehet döntő a szomszéd gépének színétől eltérő választás.)

Gépbejáratás: Nem szabad elhanyagolni: a legegyszerűbb gép átvételekor is igénybe kell venni a garanciaszolgáltató által elvégzendő beüzemelést. Rengeteg későbbi vita elkerülhető, és a magyar nyelvű kezelési könyv, illetve az ahhoz tartozó garancialevél vagy füzet erre felhatalmaz bennünket. A kezelési könyv adott fejezete tartalmazza a bejáratásra vonatkozó teendőinket üzemórában vagy ha-területteljesítésben. A leendő üzemeltető az első lépéstől legyen jelen, „jobb helyeken" az ő oktatáson való részvétele a feltétele a későbbi garanciaszolgáltatásnak.

Gépüzemeltetés

A többitől eltérően ez a fejezetcím nagybetűvel íródott, hiszen azt szeretnénk, ha már jól döntöttünk, hogyha az üzemeltetés időszaka lenne a legnagyobb része a gép életének, így csökkentve az órára, a termékegységre, a hektárra kiszámított üzemeltetési költséget a számunkra legkedvezőbb értékre.

Minden olyan ismeretre szükségünk van, amely elősegíti a gép optimális kihasználását:

az erőgép és a munkagép illeszkedése,

gépkezelő(k) kiképzése, továbbképzése, napi ellátása;

napi, heti stb. munkaidő,

lehetséges évi üzemóra;

kiszolgálás (üzemanyag; vetőmag, műtrágya-utánpótlás; ekevasélezés ideje, csereidő; erőgép és munkagép karbantartásának szervezése; javítási lehetőség; alkatrészbeszerzés, ellátás módja stb.);

anyagi érdekeltség;

agrotechnikai igény;

elkerülhetetlen üresjáratok (telephely – szántóföld stb.)

Mindenesetre jó lenne elérni, hogy az évi összes üzemórára vetített üzemanyagfelhasználás saját elszámolásban is meghaladná az erőgép motorjának üresjáratához szükséges értéket; az erő- és munkagépkapcsolat kihasználása jobb lenne a 0,8×0,7=0,56, vagyis 56% értéknél (80%-a motor terhelése, 70%-a rendelkezésre álló munkaidő kihasználtsága).

Az erő- és munkagépkapcsolat teljesítményének mérésére beépített üzemóraszámláló, vetőgépeknél hektárszámláló, bálázóknál bálaszámláló stb. szolgálnak, ezek megkönnyítik a költségek elszámolását.

Karbantartás

A kezelési könyv előírásai, vagy ahhoz igazodóan általunk eldöntött módon

üzemórák alapján,

a végzett munka mennyisége szerint,

az elfogyasztott üzemanyag ismeretében,

vagy naptári beosztással,

a lényeg: rendszeresen elvégezve a gépápolás, a mosás, a kenés, a beállítások, a tárolás előírásait.

A karbantartás a gépek műszaki állapotának romlását csökkenti, az esetleges hibákat megelőzi, a gépek rendszeres ápolását, beszabályozását biztosítja.

A felsorolt műveletek rendszeres és megfelelő minőségű elvégzése meghatározója a gépek megbízhatóságának és élettartamának.

A gépek használati folyamata és a karbantartás között szoros kölcsönhatás van.

A működő gépeken elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb változások mennek végbe, és ezek következtében megváltoznak az alapvető üzemeltetési mutatók (a munkavégzés minősége, a megbízhatóság, a gazdaságosság stb).

A változások egy meghatározott értéken túl a normális működés megszűnéséhez vezetnek.

Az üzemeltetési jellemzők változásának forrásai:

az alkatrészek kopása; ami méret-, alak-, térfogat- és működésbeli változást idéz elő,

mechanikai és termokémiai hatások; amelyek szintén az előző pontban leírt következményekkel járnak,

a felületre tapadó, különböző formában jelentkező üledék- és szenynyezőanyagok, amelyek akadályozzák a gép normális működését,

a kötőelemek lazulása, ami egyrészt a beszabályozott értékek elállítódásához, másrészt dinamikus igénybevételhez vezethet.

Az alkatrészek kopása elkerülhetetlen folyamat, helyes üzemeltetéssel azonban a kopás mértéke jelentősen csökkenthető.

A karbantartás és javítás határát nehéz egyértelműen megjelölni. A karbantartások keretében is végezhetők kisebb javítások, és a javítás közben is végezzünk karbantartást.

Karbantartáskor olyan előre megtervezett műveleteket végzünk, amelyekkel a hibaforrásokat megszüntethetjük, és a gép számára kedvező üzemi feltételeket teremtünk.

Ezzel elérhetjük, hogy gépeink balesetmentesen, üzembiztosan és kedvező üzemanyag-fogyasztással dolgozzanak.

Karbantartáskor a gépeken és gépalkatrészeken a következőkben részletezett főbb műveleteket végezzük el:

Tisztítás

A karbantartást a gép tisztításával kezdjük. El kell távolítanunk a gépről az üzem közben rátapadt szennyeződést, ami az esetleges hibát eltakarhatja. A következő karbantartási műveleteket csak tiszta gépen szabad elvégezni, hogy ne kerülhessen szennyeződés az egymáson elmozduló alkatrészek közé.

Gépápolás (kenés)

A gépápolási munkákhoz soroljuk azokat az együttes állagmegóvó és a gépek szerkezeti egységeit konzerváló tevékenységeket, amelyek eredményeként várhatóan növekszik a gépek élettartama.

A kenéssel gondoskodunk arról, hogy az egymáson elmozduló alkatrészek között állandóan legyen tiszta és megfelelő minőségű kenőanyag. Ide tartozik a kenőolajterek szintjének ellenőrzése, az olajcsere és a csapágyak zsírzása.

Ellenőrzés, (vizsgálat)

A legegyszerűbb vizsgálatok az érzékszervi vizsgálatok. Hallással és szaglással állandóan kísérjük figyelemmel a gép működését. Szemrevételezéssel, tapintással és erőérzékeléssel már célirányosan vizsgálunk. Megnézzük, megtapintjuk vagy csavarkulccsal megpróbálva fedezzük föl pl. a csavarlazulásokat, az alacsony tömlőnyomásokat, a megengedettnél nagyobb holtjátékot.

A nagyobb pontosságot igénylő ellenőrző vizsgálatokat mérőeszközökkel és mérőműszerekkel végezzük. Az ellenőrző méréseket az előírásokkal összehasonlítva kapjuk meg a vizsgálati eredményt, ami eldönti, hogy a gép tovább üzemeltethető-e, vagy beállítást esetleg javítást igényel.

Beállítás

Használat közben a működő szerkezeti egységek eredeti beállítása megváltozik. Az alkatrészek egymáshoz képest elmozdulhatnak (pl. kerékösszetartás, lábpedál-rudazat holtjátéka) vagy egymáson súrlódva megkopnak (kerékcsapágyak, fogaskerekek, ékszíjtárcsa stb.). Ha a méreteltérés egy meghatározott tűrési értéket meghalad, akkor hibaforrássá válhat, vagy megnövekedett hajtóanyag-fogyasztást okozhat (pl. szelephézag, csapágyhézag-állítás).