Ma az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás Magyarországon 30 kg/fő, ez több, mint korábbi évek átlaga, és a trend további pozitív elmozdulást ígér. Ebből a brojler csirke 21, a pulyka 5,5, a vízi szárnyas 3,5 kg-mal részesedik. Szakemberek állítása szerint a változó bel-, és külföldi piaci viszonyok, az emelkedő költségek, az áruházláncok mind szigorúbb előírásai, a dráguló bonyolult technológia és az állatvédelmi szempontok mellett egyáltalán nem gond- és kockázatmentes vállalkozás ma a brojlercsirke-előállítás. Nem véletlen az egyre gyakrabban hangoztatott álláspont a piaci résztvevők részéről, miszerint ma kizárólag integrációban szabad csak brojlerrel foglalkozni. Így csökkenthetők valamelyest a kockázatok, a költségek, és így garantálható az értékesítés biztonsága.

Mindezeket a gondolatokat a győri székhelyű Galliform Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth László mondja el, aki társasága révén 5 millió darabos éves brojlercsirke-kibocsátással nagyon is érdekelt a hazai brojlerpiacon. Szerényen azt állítja, hogy a hazai mezőnyben az első tízben vannak az előállítás mennyiségét tekintve, az eredmények tekintetében viszont ennél is jobb a helyzet. Három brojlernevelő telephelyen 49 istállóban nevelik a csirkéket. Szívesen állt lapunk rendelkezésére, hogy a hazai brojlerágazatról általános helyzetképet adjon, nem rejtve véka alá a gondokat és a szakmai örömöket sem.

Amitől nehéz lett a szakma

Elsősorban azért kell integrálódni a brojler-előállítóknak, hogy a nagy áruházláncok szigorú előírásainak megfelelő áruval bekerülhessenek ebbe az igen szigorúvá vált piaci körforgásba. A mai gyakorlat szerint már a szülőpárok származását, a nagyszülőpárok, szülőpárok és a brojler takarmányozását auditált takarmánykeverői bizonylatokkal kell igazolni. Ugyancsak fontos szempont, hogy a brojlernevelő üzemben milyen tartástechnológiai körülmények jellemzőek. A hízlalótelepeken szigorú állomány-nyilvántartás készül, a rágcsálóirtásról pedig külön térképes kimutatásokat kell dokumentálni, időpontokkal. A takarmányforgalomról mintával reprezentált adatokat kérnek, és a vakcinázást is szigorú szabályok írják elő. Garantálni kell ezen kívül, hogy az állatok nem kaptak a takarmánnyal húslisztet, csontlisztet, génmanipulált szójából származó fehérjét. A dolgozók egészségügyi alkalmassága, annak állandó ellenőrzése természetesen itt sem hanyagolható el. Ezt a magas követelményrendszert akkor lehet maradéktalanul teljesíteni, ha a legkorszerűbb és egyben legköltségesebb technológiát használják. Ez komoly beruházásokat igényel a brojler előállítójától, és egyben magasabb színvonalú munkát követel meg. A műszaki háttér ma már olyan, hogy egy korszerűen felszerelt telepen mindent komputer vezérel, a silókba mérleg kerül, érzékelők mérik a napi víz- és takarmányfogyasztást, a külső és belső hőmérsékletet, központilag szabályozzák a ventilációt stb.

Időhatárok, súlyhatárok, ökonómia

Öt évvel ezelőtt még 1,35–1,40 kg között volt az átlag vágósúly a brojlernél, 2,2 kg fajlagos takarmányfelhasználás mellett. Mára ez a mutató alaposan megváltozott, hiszen a vágósúly átlagosan 1,95 kg, és a fajlagos takarmány felhasználás 1,9 kg. Ebből világosan látszik, hogy milyen fantasztikus változásokon ment át öt év alatt a brojlerhízlalás – mondja Horváth László. Az összes költség 65–70%-át a takarmányköltség, 25%-át a naposcsibe bekerülési költsége teszi ki. Ebből következik, hogy a termelés sikere alapvetően a takarmány minőségétől függ. Egyáltalán nem mindegy, hogy honnan származik és mennyire stabil a minősége. Az ügyvezető nem titkolja, hogy 1995-ben brojlertelepeik nagy részén korszerűsítési programot hajtottak végre – személyes amerikai tapasztalatokra építve –, amelynek eredményeképpen a fajlagos takarmányfelhasználás 2,1 kg-ról 1,97 kg-ra csökkent. A Győr határában lévő 22 istállóból álló telep 12 mélyalmos istállójában vizsgázott az új technológia először, és azonnal ugrásszerű eredményeket hozott. A leszerelt etető- és itatóberendezésekkel viszont a maradék tíz istálló felújítását oldották meg. A piacon maradásért folytatott állandó verseny megkívánja, a fejlesztéseket. Ezért a Vanyolán megvásárolt telep istállóit is felújítják, amely vélhetően az országban az egyik legmodernebb lesz – mondja örömmel Horváth László. Itt már megjelenik az új berendezések között a hűtőpaneles rendszer, ami reményeik szerint véglegesen megoldja a nyári hőségben is az istállók temperálását.

Állatvédelmi előírások is várhatók

Svájci tapasztalatok igazolják – és ott ez már gyakorlattá vált – hogy a brojlercsirkék élettani folyamataira nagyon jó hatással van, ha naponta legalább 8 órát természetes fényben lehetnek. Az állatvédelmi szempontok Nyugat-Európában egyre több helyen kényszerítik a brojler-előállítókat a technológia módosítására. A haszonállatok teljesítőképességét számos ilyen intézkedéssel előnyösen befolyásolják. Hazai viszonyok között az átalakított tehénistállók, vagy egyéb épületek ablakfelületeit is érdemes hőálló üvegezéssel ellátni – mondja Horváth László – mert ezzel komfortérzést válthatunk ki az állatokban, és a világítási, fűtési költségekben is lehet némi megtakarítást elérni.

Franciaországban egyre inkább a szabadtartás dívik a baromfiágazatban, a termeléstechnológiát mintegy 60%-ban már e szempontok szerint átalakították. A tendencia várhatóan nálunk is ez lesz, ami nem is olyan távoli jövőt sejtet. Az első szülőpárokat már behozták az országba, sőt szabadtartásos brojlernevelés is folyik. Jellemzője, hogy lassabban fejlődik, rostosabb hússzerkezettel bír, és talán a nagyanyáink csirkéinek színét, ízét, és látványában is azok emlékét idézi. Nem úgy, mint a nagytételben megvásárolt nagyüzemi brojler, amelyet ötletes új tulajdonosa sárga ételfestékben megfürdetve varázsol „falusivá", mielőtt kiviszi a piacra. Hogy ez mennyire így van, egyszerűen csap alá kell tartani és rövid idő múltán kifehéredik a csirke.

Biocsirke-nevelés szabadtartásban

Amikor ezt a kifejezést hallja az átlagember, valami bonyolult dologra gondol, pedig csak a múlt köszön viszsza. Az általános magyar falukép aligha volt elképzelhető baromfiudvar nélkül, ahol korlátok nélkül szaladgáltak, kapirgáltak, lármáztak a háziszárnyasok. Most tudományos alapokra helyezve, bio-névvel ellátva indul újra ez a program, aminek lényege az extenzívebb, vegyszerhatásoktól mentes „tiszta" takarmányozás, a húsban tapasztalható minőségi különbség, és a gyógyszermentes tartás. Mindezen állatjóléti szempontok maximális figyelembe vételével történik. A hízlalás ideje – az intenzív tartáshoz képest – a duplájára nő, mivel feltétlenül meg kell várni a hetven napos kor után lezajló ivari hormonális folyamatok kedvező élettani hatásait. Ez garantálja ugyanis a hús minőségénél a teltebb, érettebb ízeket.

A költségek ezáltal persze alaposan megnőnek, hiszen a tartás 42 napig épületben, a további szakaszban füves, részben árnyékolt kifutókban zajlik. A fajlagos takarmányfogyasztás 3–3,1 kg-ra nő. Az állatok számára növelik az alapterületet, a „kényelmi viszonyokat" és a vágóhídra szállítás távolságát is korlátozzák. Mindezek a szempontok nálunk is az állat egészségi állapotának megóvása és az állatvédelem jegyében születtek, és az európai irányzatokkal „erősen" harmonizálnak.

Relatív árubőség a brojlerhús piacán

2000-ben az élősúlyban felvásárolt brojlercsirke mennyisége országosan 200,309 tonna volt, ami vágósúlyra vetítve 155,619 tonnának felel meg. Az idei évben mintegy 20,000 tonnával több csirke feldolgozása várható, mint az előző évben. Ez önmagában is nagyon örvendetes adat, mert az 1998-as brojlerpiaci összeomlás után nagyon nehezen tért magához az ágazat. Akkor az orosz piac bedugulása okozta a gondokat, mivel az amerikai csirke ára sokkal kedvezőbb volt, és azt vásárolták meg. Az 1999. évben általános vegetálás volt tapasztalható, aminek következményeképpen a jövedelmezőség szinte a nullára esett vissza. A múlt év hozta meg a fellendülést, és ez folytatódott az idei évben is. A piacra most nem lehet panaszuk a hazai termelőknek. Nyugat-Európában viszont most van némi túltermelés, ezért onnan kisebb-nagyobb – nem is mindig ellenőrzött – importról hallani.

A magyar brojlerexport elsősorban a csirkemellben érdekelt, azon belül is a filézett fehérhús iránt nőtt meg a kereslet. Természetesen egész csirke és hátsó negyed is megy ki – különösen az orosz piac kedveli – de ennek mennyisége kevesebb. A magyar fogyasztói szokások vegyesek, nem elválóak annyira, hogy ne lehetne combot, vagy hátsó negyedet jól értékesíteni. A nyugati országok ezt a minőséget nem kedvelik, ezért gyakorta érkeznek ilyen szállítmányok az országba, aminek az ellenőrzésére már a Baromfi Terméktanács és a VPOP közös álláspontja alapján jobban figyelnek a határainkon a vámszervek. Ezek a szállítmányok olyan alacsony áron kerülnek be, hogy időnként veszélyeztethetik a magyar piacon a hasonló termékek forgalmát. Nagy zavart eddig még nem okoztak, azonban a belföldi piac védelme érdekében ezeket az import tételeket állandóan figyelemmel kell kísérni. Kicsivel nagyobb gondot okoz már a kutya-macska eledelgyártás alapanyagaként beérkező farhát. Ugyancsak hasonló – csak humán készítmények, vörös töltelékáruk alapanyaga – az ipari pép, amely a filézés és más alakítások során képződő melléktermékekből keletkezik. Ezek a melléktermékek a hazai feldolgozásnál ugyanúgy képződnek, és a gyakran olcsóbb import mellett nem eléggé piacképesek. Ezen a területen feltétlenül beavatkozásra van szükség piacvédelmi szempontból, és az állami bevételek ebből eredő csökkenésének megakadályozása érdekében is.

A brojler is szenvedéllyé válhat

Horváth László szerint az éves 5 milliós brojler kibocsátással a hazai előállítók élvonalába tartoznak. Ez a tiszteletet parancsoló méret elég munkát ad ahhoz, hogy további bővítésre egyelőre ne gondoljanak, inkább a minőség, a biztonság stabilizálása és a korszerű technológia bevezetése kell legyen a szakmai feladat minden nevelő istállóban.

Ennek ellenére csak akadt egy új ötlet a Galliform Kft.-nél, mégpedig az ügyvezető elnevezése szerint egy mini integráció. Ez azt jelenti, hogy vettek még egy telepet, ahol 36.000 darabos szülőpár állományt telepítettek le.

A döntés oka – egy nagyobb kihívás mellett – a függőség mérséklése másoktól. Szakmai cél pedig a szülőpártartás és keltetés, mintegy két és fél milliós naposcsibe kibocsátásával, ami természetesen a saját brojler hízlalási alapanyaga lesz. Ez csökkentené az esetleges kiszolgáltatottságot naposcsibe-beszerzés és minőség dolgában, pontosabban szólva olyan lesz az alapanyag, amilyet megtermelnek saját maguknak. Ha ez – a kis integráció – zökkenőmentesen beindulna, vagyis az 5 millió éves előállítás, szülőpárral, naposcsibével együtt, akkor már lassan lehetne gondolkodni a saját takarmánygyártásról is. Ez tehát a következő elképzelés, azonban ehhez számtalan szerencsés egybeesés és stabil, kiszámítható piaci viszonyok kellenek – jegyzi meg az ügyvezető. És azonnal hozzáteszi, hogy amit ma a brojlerszakmában csinál, azt csak színvonalasan teszi, mert csak úgy érdemes. Ezt is saját tapasztalatán tanulta, mert ha kevesebbet foglalkoztak az állománnyal az azonnal visszaköszönt, és itt nem kis pénzekről van szó.

Minőségi takarmány, felvásárlási biztonság

A Galliform Kft. a takarmányt 1992 óta Bábolnától vásárolja. A stabil minőség döntött, amivel időnként a fajlagos felhasználással már 1,9 kg alá is lehet menni, egy brojlerre vetítve a 40–42 napos hízlalási idő alatt, úgy, hogy 2–2,05 kg-ra híznak a csirkék. Ez kiváló eredmény, ilyenkor jók a gazdasági mutatók és tisztességes jövedelem is képződik. Ebben az ágazatban teljesen kizárt, hogy a gyors meggazdagodás legyen az elsődleges cél. Versenyben kell maradni, ez motiválja a munkát. Ehhez viszont – fejlesztésekkel – olyan műszaki színvonal megteremtése szükséges, ami garantálja a biztos működést és egyben a jövőt.

A Pannon Baromfi Kft. győri és a Hajdú-Bét Rt. debreceni vágóhídjai fogadják a kész brojlert, e cégekkel együttműködési keretszerződés garantálja a hosszú távú munkát. Emellett éves szállítási szerződések pontosítják a mennyiségeket, hogy ne érjen senkit meglepetés. Ha kész a csirke, azt szállítani kell, továbbtartásról itt szó sem lehet, és ezt mindkét fél tudja. Többéves bejáratott kapcsolat ez, a kölcsönös előnyök elvén, ami nélkül nem lehetne brojlert tartani – mondja az ügyvezető.

A brojler jól kitalált vertikum

Amerikában a takarmánykeverők köré épült fel a brojlerintegráció, ők tartanak fenn szülőpárnevelőt és vágóhidakat. A farmer 4–5 istállóval rendelkezik, odaviszik neki a naposcsibét, a takarmányt és elszállítják a kész csirkét. Nyugat-Európában más a gyakorlat, hiszen a vágóhidak köré létesült integráció a jellemző, ahogy nálunk is.

A brojlercsirke-vertikum legköltségesebb vállalkozása a szülőpártartás. Egy naposcsibe ára 700 forint, mire eléri a kifejlett állapotát, és tojni kezd, addigra 1600 forintba kerül. Emellett nem szabad technológiai hibát véteni a 63 hét alatt, mert azt az állat „végigviszi", és a hatása a későbbiekben is meglátszik a termelésén.

A brojlerhízlalás szakmai szempontból azért szerencsére ennél valamivel egyszerűbb folyamat. Kilenc hét egy rotáció, amiből hat hét a hízlalás, három hét a takarítás és fertőtlenítés. A termelésben kockázatok azonban ugyanúgy vannak, amit állandó technológiai korrekciókkal – bármilyen áron – minimálisra kell leszorítani.

Három évvel ezelőtt még az 1,8 kg-os vágósúlyú csirkén maradt szerény nyereség, ma már ez kifejezetten veszteséges lenne. Ezért gyorsan be kellett avatkozni. Nincs nagy nyereségtartam ma sem, amiből meg lehetne gazdagodni. Nagyon alaposan meg kell tervezni a költség–hozam viszonyokat ahhoz, hogy biztosra mehessünk. Persze az állattartás önmagában is hordoz veszélyeket, amiről nem is szívesen beszél az ember. Az éves öt „partiból", ha egy nem sikerül, azt még ki lehet bírni, kettőt már nem. Ennek megfelelően nagy biztonságra kell törekedni – mondja Horváth László. – A brojlerhús a világ növekvő népességének táplálásában fontos szerepet tölt be. Az utóbbi évtizedekben nagyon „rákészült" a szakma, kialakult a stabil technológiai fegyelem, behatárolódott a brojlertermelők köre, jók az eredmények. Hogy ez így maradjon, nap mint nap – éberen – át kell gondolni a jelent és a közeli jövőt, mert versenyhelyzet van, ahol csak a profiknak terem babér.

A biológiai teljesítőképesség határai

Kiszolgáljuk a csirke igényeit, de csak addig, ameddig az nyereséges – így hangzik a lemeztelenített valóság ma a brojlerhizlalók részéről. A potenciális teljesítőképesség felső határát igazából senki nem ismeri, de biztosan nem érték még el, és ennek ökonómiai okai is vannak. Jobb minőségű és nyilván drágább takarmánnyal, nagyobb kockázatvállalás mellett még jobb eredmények is születhetnek, ehhez azonban a nyereséget és biztonságot szavatolni kell.

A hetvenes évek közepén 56 nap alatt 1,2 kg-os csirkéket neveltek, 2,8 kg fajlagos takarmánymennyiséggel. 1992-ben 52 nap alatt hízott a brojlercsirke 1,6 kg átlagos vágósúlyra. A Galliform Kft. állományában 120,000 darab átlagában is volt már 40 napra, 2,14 kg-os átlagsúly, 1,76 kg-os fajlagos takarmányfogyasztás mellett. Ez egyértelműen jelzi, hogy a fejlődés fantasztikus méretű volt az elmúlt 25 évben, és a trend a brojlerelőállítás további sikereit ígéri. Természetesen az eredmények ugrásszerű és látványos növelése ma már nem lehetséges, hiszen a teljesítőképesség a genetikai határok felé közeledik. A feladat talán a tartási technológia további finomítása, a takarmányozás minőségi javítása, az alapanyag – a hibridek – genetikai stabilitásának biztosítása, a húsminőség javítása lehet. Utóbbiak kapcsán feltétlenül meg kell említeni a genetikusok és a tenyésztők munkáját, akik hatalmas szellemi tőkét invesztálnak ebbe a munkába, és ugyanúgy az eredmények részesei, mint a végtermék-kibocsátók, csak méltatlanul a háttérben maradnak. Ugyancsak a sikerek részese maga az állat, aminek rövid biológiai ciklusa az időfaktor szempontjából nagyon kedvező, és ezzel segíti a tudomány és gyakorlat közös munkáját.