MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Tavaszi tennivalók a repcében

Az áprilisi, május eleji esők sem pótolják azt az elmaradt téli csapadékmennyiséget, amelynek hiánya a repcénél is leginkább majd a betakarításkor, a terméseredmények ismeretében mutatkozik meg.

2002-05
[ tartalomjegyzék ]

 

A téli hó hiányát elsősorban a repce mélyebbre jutott gyökerei sínylik meg. A kiesést a későbbi csapadék sem pótolhatja, hiszen a tavaszi esők jelentős része elpárolog az őket követő erős szél szárító hatása következtében. Az elmúlt egy, másfél hónapban a repcenövények közel 80-90 cm-t nőttek, ehhez viszont alig volt elegendő vízkészlet a termőrétegben. Így a később kijuttatott műtrágya is nehezen hasznosul, pedig idén igazán sok szép virágkezdemény indult, de a vízhiány miatt kevés elágazódás alakult ki. A meleg az első virágkezdeményeket egyébként korán kicsalta, így a virágzás időszaka a szokásosnál jobban elhúzódott. Ennek is volt haszna; így legalább a szorgos méhecskék találtak táplálékot maguknak, ha nem is finom akácvirágot, mert az akácfák az egész országban ugyancsak megsínylették a késői fagyokat. Így kevés és drága hazai akácmézre számíthatunk idén. (Ez a helyzet viszont alkalmas lehet arra, hogy az ágazat szakemberei újragondolják a mézfeldolgozás lehetőségeit, hiszen nemcsak a legkiválóbb minőségű búza, a legzamatosabb barack, szőlő és paradicsom, paprika terem nálunk, hanem a legfinomabb méz is a hazai termékek körébe tartozik, amit feldolgozva, hungaricumként kellene értékesíteni, nem pedig hordókban, olcsó áron eladva, másoknak hagyva a feldolgozás hasznát és a márka dicsőségét.)

A repcénél az időben utolsó védekezési munkákat és műtrágyázást elvégezve az érés idején főképp az aratásra történő felkészülés és a jövő évi repcetáblák kijelölése jelentheti a fő elfoglaltságot a gazdák számára.

Az elhúzódó virágzás következtében tehát ebben az időszakban érésgyorsítót, illetve éréskiegyenlítőt célszerű alkalmazni, hacsak nem akarjuk a termés 30%-át csupán zöldtrágyaként hasznosítani. Érésgyorsítóként lehetőleg Harvade 25-t használjunk, mert ez regulátor típusú gyomirtó szer, amely nem drasztikus pusztítást okoz, hanem lassú érést biztosít, és a magok, illetve a környezet károsítása nélkül használható. Nálunk eddig inkább a gyomirtó hatású érésgyorsítók terjedtek el, de ezekkel az elsodródás veszélye miatt külön is óvatosan kell bánnunk, a szomszédos táblák illetve a közeli települések körül. A Harvade 25 használati idejének megválasztása körültekintő, alapos vizsgálódást kíván. A táblának lehetőleg kiegyenlítettnek kell lennie, nagy foltok nélkül, 2/3 részt aranysárga, magukban barna magokat rejtő becőkkel. A hajtások alsó részén ebben az esetben a magok már feketék, víztartalmuk 35-40%. A túl korán végzett kezelés terméskiesést okoz, a késői pedig nem hozza meg a kívánt hatást. A permetezést a művelőutakról szántóföldi géppel is el lehet végezni, a jelentős taposási kár létrejöttét így tudjuk elkerülni.

Az aratást teljes érett állapotban, 12%-os magvíztartalomnál, vagy az alatt végezzük, lehetőleg éjjel, vagy hajnalban, vonódott állapotban. 12% fölötti víztartalom esetén soha ne arassunk repcét, mert egy éjszaka elég a bedohosodásra. Délelőtt, nagy melegben 10 óra után fejezzük be a munkát, mert ebben az esetben minden fajta magja nagyon pereg, kivételt ez alól csak a Harvade 25-tel kezelt tábla jelent, amelynél a becőhéj rátapad a magokra. A learatott áru víztartalmát és tisztaságát azonnal meg kell mérni, és ha a termény nem kellően tiszta, azonnali tisztításra van szükség, mert elsősorban az „öreg levelek” okozzák a dohosodás megindulását.

Az aratás megkezdésekor többnyire már mindenki tudja, hol kívánja a termést értékesíteni. A repcét mindenképpen megveszik, a kérdés csak az, hogy kinek milyen áron sikerül eladnia. Aratás előtt mindig csökken az ár, de amikor kiderül, hogy nincs annyi repce, mint amennyi kellene, erre a piac rendszerint rögtön árfolyam-növekedéssel reagál. Az ideális az lenne, ha a jövőben már ősszel, de legalább kora tavasszal sikerülne az együttműködő partnereknek árat is rögzítő szerződést kötniük, mint ahogy az a nyugati repcetermesztő országokban már régóta gyakorlat.

Még az aratás előtt ki kell jelölnünk a következő évi repcetáblák helyét. Ehhez először meg kell vizsgálni a szóba jöhető földterület gyomosságát és az ott előforduló gyomok összetételét. A vizsgálat elsősorban a galajra, kamillára és a pipacsra kell hogy kiterjedjen. Ezek a gyomok a repcéből nehezen és drágán irthatók ki, ezért az ilyen táblákat kerüljük! A galajmagot még az ipari repcéből sem tudjuk kivenni, ami az exportnak lehet jelentős akadályozó tényezője, a kamilla pedig a vegetáció teljes időszakában használja a vizet és a tápanyagot, nehezíti az aratást, valamint növeli a magveszteséget.

Az eddig felsoroltakon kívül további feladat, hogy az elővetemény táblájából a talajvizsgálathoz mintát vegyünk. Pontos adatok hiányában, anélkül, hogy ismernénk a talajok makro- és mikroelem-tartalmát, ne termeljünk! Az információk birtokában ugyanis számvetést készíthetünk, miből mennyi kell, így a várható költségeket is kalkulálni lehet. A világpiaci ár a mezőgazdaságban nem bír el nagy árrést, a termésmennyiség és a támogatások mértéke pedig országonként, évenként változó. A talaj mintavételezésével, a repce eladásával kapcsolatban keressék a Repcetermesztési Szakmai Kollégiumot (8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16. Tel.: 83/510-880), ahol készségesen adnak felvilágosítást és szakmai segítséget.

dr. Eőri Teréz