S bár az írásunkban tárgyalt növény formagazdagsága, fajtaválasztéka is egyaránt bőséges – a tájfajták vonatkozásában a hazai termesztés forma- és színgazdagsága hihetetlen mértékű, s már-már felülmúlja az igazi géncentrum (Közép-Amerika) változatosságát –, termesztését, kereskedelmi forgalmát tekintve mégis csak a legoptimistábbak – közöttük jómagam is – bíznak a bab, különösen a szárazbab hungaricum minősítésének elérésében, gazdasági jelentőségének növekedésében.

A bab Magyarországon szinte mindenütt termeszthető. Gazdaságos előállításához viszont el kell érni az 1,3-1,5 tonnás hektáronkénti termésátlag-mennyiséget, sőt, az intenzív körülmények közötti termesztésnél (a legújabb hazai fajtákat felhasználva) 2,5-3,0 tonna a hektáronkénti elfogadható terméseredmény. Szélsőséges talajviszonyok esetén (fagyzugos, víznyomásos, erős cserepesedésre hajlamos területeken) nem termeszthető gazdaságosan.

Igényes növény

A bab meleg-, víz- és tápanyagigényes növény. A hazai gyakorlatban leginkább az őszi kalászos elővetemény után kerül vetésforgóba. Növeli a növénykultúra jelentőségét, hogy – nem utolsósorban nitrogéngyűjtő volta miatt – a bab maga is kitűnő előveteménynek számít más fontos gazdasági növények számára.

Termesztésekor a terület kiválasztásánál legyünk tekintettel arra a jellegzetességére is, hogy a leggyakoribb sortávolság – 50 cm – esetében a sorok növényállománya ugyan összeborul, ezzel zárt belső mikroklímát biztosít, viszont gyomelnyomó képessége korlátozott, sőt az agresszív fajokkal szemben kifejezetten gyenge. Ezért a területet tartsuk tisztán, gyommentesen, egészen a betakarítás kezdetéig.

A bab – tápanyagellátását tekintve – az előző évben istállótrágyázott növény után földbe kerülve csak műtrágya-kiegészítést igényel. Termesztése során azonban felmerülhet a zöldtrágyázásnak, mint szervesanyagpótló módszernek a lehetősége is. Fontos, hogy ennek alkalmazásakor a zöldtrágyát is megfelelő mennyiségű műtrágyával (N-P-K-val) egészítsük ki.

A bab közepes tápanyagellátottsága – átlagos, 2 t/ha termés igényével – az egy hektárra szükséges műtrágyadózis hatóanyagában kifejezve a következő:

N – 60 kg, P – 70 kg, K – 80 kg

A bab számára végzett talajelőkészítés alapja a foszfor és kálium műtrágya kijuttatását követő, időben (szeptember-október) elvégzett őszi mélyszántás. A nitrogént a tavaszi talajelőkészítéssel kell kijuttatni, néhány héttel vetés előtt. Fontos az apró, morzsás szerkezetű egyenletesen tömör, ülepedett magágy készítése.

Fajtaválaszték

A szárazbab vetésével kapcsolatos legfontosabb szabály, hogy a május eleji lehűléseket követően, a felmelegedési szakaszban vessünk. Így az egész vegetáció során gyors, egyenletes fejlődést érünk el, a termés azonos időben lesz betakarítható.

A vetés legbiztosabb időpontja hazai körülmények között május 5-10. között van. A munkát május 20-ig lehetőleg fejezzük be, hogy a száraz, meleg periódusban megfelelő legyen állományunk fejlődése. Ezzel a nem kívánatos termékenyülési problémák jelentős részét is kivédhetjük.

A babot 50 cm-es sortávolságban, 5 cm tőtávolság mellett kell vetnünk, átlagosan 400.000 tő/ha sűrűségben. A kisebb magvúak jobban, a nagyobb magvúak kevésbé viselik el a sűrítést, azaz a tenyészterület csökkenését. Az ezermagtömeg ismeretében előre meg kell határoznunk a vetés irányszámait (paramétereit), a tenyészterület és a növényszám tervezetét!