A mozgó kocsin végzett kézi villázás – különösen akkor, ha a kocsi már tele van – fokozottan balesetveszélyes. Ezt a műveletet a korabeli gépeken még megengedték, a mai munkavédelmi szabályok azonban szigorúan tiltják az ilyen munkavégzést.

A rendfelszedő pótkocsi (rakodókocsi)

Az itt említett első gépeket a rendfelszedő pótkocsi, vagy rövidebben a rakodókocsi megjelenése szorította ki fokozatosan a használatból. A 60-as évek elején megjelent rakodókocsi forradalmasította a szénabetakarítást.

A rendre vágott zöld, fonnyasztott vagy száraz szálastakarmányok felszedésére (esetleg darabolására), szállítására és a rendeltetés helyén történő kiürítésére (esetleg kiosztására) szolgál. A rendfelszedő kocsik 16-40 m3-es raktérrel, 2,5-7 tonna terhelhetőséggel, többnyire egytengelyes kivitelben készülnek. A kocsi mellső részén vezéreltujjas rendfelszedő és szállító-továbbító szerkezet, a kocsiszekrény alján kaparóléces szállító található.

A korszerűbb típusokat láncos vagy dobos rendszerű szeletelő-szerkezettel látják el. A két szeletelő késsor külön-külön is bebillenthető a szállító-szeletelőtérbe, így egy késsor esetén 70-100 mm-es, két késsor esetén 35-50 mm-es szeletnagyságot kapunk.

Egyes változatok – elsősorban zöldetetésnél való alkalmazáshoz – még tárcsás rotációs vágószerkezettel és oldalra kihordó adagolószerkezettel is el vannak látva.

A szeletelőszerkezettel felszerelt rendfelszedő kocsik a bevezetőben is említett újabb gépesített szénakészítési eljárásoknál alkalmazhatók. A közel azonos szeletnagyság a szárító-tároló berendezésekbe történő egyenletes tömörségű betárolást, illetve a kitárolást gépi úton teszi lehetővé. Kisebb gazdaságokban eredményesen használják továbbá ezeket a gépeket a silózásnál is, járvaszecskázók helyett. A 35-38 mm-es szeletnagyságú szálastakarmány a falközi silókban jól tartósítható.

Bálakészítő gépek

A szálastakarmányok és a szalma betakarításánál világszerte elterjedt a bálázásos technológia. Kezdetben a kisbálázók, ma a különböző nagybálázók használata az általánosabb. A korábban általánosan alkalmazott kisbálakészítő gépek közül nálunk a nagynyomású csúszódugattyús berendezések terjedtek el.

A préscsatorna adott (360x500 mm) keresztmetszetű, a bála hossza viszont állítható. A kész bála ürítése történhet közvetlen a talajra, bálacsúszda segítségével, a mögötte vagy mellette vontatott szállítójárműre, illetve bálakidobó berendezést is alkalmazhatnak. Ez utóbbi esetben rövidebb (600-700 mm hosszú) bálákat készítenek, amelyek a bálakidobó segítségével ömlesztve kerülnek a pótkocsira. A talajra elhelyezett kisbálák speciális felszedő-, egységrakomány-készítő és szállítóberendezések segítségével is összegyűjthetők és kazalozhatók. A kisbálázásos technológia a félszénánál is alkalmazható. A hengeres nagybála-készítő gépek változó és állandó préstérrel készülnek. A változó présterű hengeres nagybálázónál a végtelenített tömörítőszalagok (hevederek) formázzák állandó tömörségűvé a nagybálát. A bálák hossza rendszerint 120, illetve 150 cm, átmérőjük beállítható, maximum 180 cm.

A változó présterű körbálázók először a bála magját készítik el, ami gumiszalagok szorítása közben folyamatosan nagyobbodik. Ezek a gépek változatos kivitelben készülnek. Egyik jellemző típus működését az ábra szemlélteti.

Az állandó présterű hengeres bálázóknál a rendfelszedő által a préstérbe adagolt takarmányt a hajtott formázóhengerek, vagy hevederek, kaparóláncok forgásba hozzák, és a préstér feltöltődése után tömörítik, így a képződő bála közepe lazább, a kerület mentén tömörebb lesz. A bála mérete itt állandó. Általában 120 vagy 150 cm átmérőjű és 120 cm hosszú bálákat készítenek.

A hengeres szénabálák tömörsége 110-180 kg/köbméter, tömegük 400-600 kg. A bálakötözés a gép álló helyzetében történik. A legtöbb típus 2 szabad szállal, 10-12-szeres körülcsévéléssel végzi el a kötözést. A zsinegvezető csöveket hajtóművel egybeépített elektromotor működteti. A csövek a bála palástja körül vezetik a zsineget, ahol a zsinegvágó berendezés automatikusán elvágja azokat. A változó présterű gépek csak zsineggel működő kötözőszerkezettel szerelhetők fel. Az állandó présterű gépek újabb típusai fóliával vagy hálóval kötő szerkezettel is készülnek. Itt másfélszer vagy kétszer tekerik körbe a bálát.

Az úgynevezett folyamatos körbálázást is hálóval kötő, állandó présterű géppel valósították meg. Ezeknél a gépeknél nem kell megállni a kötözés és ürítés időtartamára (pl. Claas Rollant Rapid). A hengeres bálázógépek a szalma és a gyepszéna betakarítására minden megkötés nélkül alkalmasak. Ebben az esetben a változó présterű gépekkel tömörebb, alaktartóbb és jobban kazalozható bálák készíthetők. A lucernaszéna bálázására viszont csak az állandó préskamrás gépek javasolhatók, 22-25 százalékos nedvességtartalom mellett. A laza közepű bálák a táblán utánszáradnak. A levélpergési veszteség ilyen nedvességtartalomnál nem jelentős.

A hengeres bálázókkal szenázsbála is készíthető. Ebben az esetben a szálastakarmány 30-35 százalékos nedvességtartalommal bálázható. Ma már a szeletelőszerkezettel felszerelt hengeres bálázók is megjelentek, amelyek a szenázsbála-készítésnél is előnyösek. Az elkészült bálákat közvetlenül a bálatároló térbe kell szállítani, és egyesével, vagy újabban csoportosan, speciális bálacsomagoló géppel légmentesen kell fóliába csomagolni.

A becsomagolt bálák mozgatására különleges fogószerkezettel rendelkező rakodógépek szükségesek, a sérülés elkerülése érdekében. A tárolás a szabadban, egyesével vagy kazalba rakva történhet. A kisebb állatállománnyal gazdálkodók részére a szenázsbála-előállítás e módja ajánlható.

A bálakazal becsomagolási módját a holland Vicon cég dolgozta ki. Ennél az eljárásnál a bálákat nem egyenként csomagolják, hanem a nagybálákból rakott kazlat terítik le légmentesen fóliával. Ebben az esetben az egész kazal esik át a tejsavas erjedésen. Hazai kísérletként elvégezték a letakart kazal alóli levegő kiszívását, a tömítetlenségek miatt azonban ez a próbálkozás nem volt igazán sikeres.

A Claas cég a bálák csomagolását úgy oldotta meg, hogy nagyméretű fóliahurkát húznak a bálára, majd annak mindkét végét elkötik.

A szögletes nagybálázók között Magyarországon nagynyomású csúszódugattyús gépek is találhatók. A velük készíthető bála térfogattömege szalmánál 150-180, szénánál 150-220, szenázsnál 230-280 kg/köbméter. A bálák szélessége az egyes gépeknél 80-120 cm, magasságuk 40-127 cm között változik. A bála hossza minden esetben állítható, így az is biztosítható, hogy a szállítójárművön kötésbe legyenek rakhatók. A nagyobb méretű bálák tömege elérheti a 800-1000 kg-ot is. A nagybálázók alkalmazása kezdetben a nagyobb szállítási távolságot igénylő áruszéna és ipari szalma mozgatására korlátozódott. A szögletes nagybálázógépek újabb típusai azonban már a hazai igényeknek is jobban megfelelnek.

A szögletes nagybálázóknál a rendfelszedő által felemelt anyagot legtöbbször kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre, és vezérelt szerkezet juttatja az előtömörítő csatornába. Egyes típusoknál többfázisú előtömörítés történik, ami a felhasználáskor előnyös, mert a bála akár kézi eszközökkel is könynyen szétbontható kisebb részekre. A csúszódugattyút általában forgattyús hajtómű működteti. Nyitott préscsatornás gépeknél az ellentámasztást az oldalfalak által hidraulikusan összeszorított bála végzi. A zárt préscsatornás vagy szekrényes bálázóknál nyitható hátfal zárja le a nyílást. A szögletes nagybálázóknál a kötözés menet közben, a beállított bálahosszúság elérésekor automatikusan történik. A bálát 4-6 helyen műanyag zsineggel vagy acélhuzallal kötik át.

A szögletes nagybálázó gépek nagy teljesítménnyel és jó munkaminőséggel dolgoznak gyep, illetve lucernaszéna betakarításánál is, amennyiben a technológiai előírást betartják. A szénán és szalmán kívül a szenázskészítés akár 40-60 százalékos nedvességtartalom mellett is elvégezhető velük. Ekkor az elkészített bálákat rövid időn belül szorosan egymás mellé rakva kazlazzák, majd fóliával légmentesen lezárják. A bálakazal méretét úgy célszerű megválasztani, hogy az a megbontás után két hét alatt föletethető legyen. Ez a technológiai változat elsősorban a nagy hozamú, nagyobb állatlétszámmal rendelkező gazdaságoknál jöhet szóba, mert a gép beszerzési ára magas. A költségek csökkentése a gépek társulásokban történő üzemeltetésével is elérhető.

A szélesebb, (1-1,2 m) és laposabb (0,4-0,6 m magas) bálák jobban kazalozhatók, így saját felhasználású szálasanyagoknál, szenázsnál előnyösebbek. Ilyen bálákat készít például a Welger D-5000-es típus.

Készülnek speciális nagybálafelszedő-szállító kocsik is. A vontatott kétkerekű kocsi rakfelülete a traktor nyomtávjához képest oldalra áll. A hidraulikusan billenthető rakfelületen hidromotorral hajtott léces szállítólánc van. Az előrebillentett kocsi láncos szállítója a bálát felveszi, és a raktér hátulsó részére szállítja, majd eléje helyezi a következőt. A kocsik a bálákat a tárolás helyére szállítják, ahol aztán kazalba, vagy egymás után sorokba rakva tárolják azokat.

A nagybálákat etetéshez szét kell bontani, ami a többszörösen rátekert zsineg levágásából és a bála szétgöngyöléséből, visszatekeréséből áll. A műanyag zsineget, illetve annak kisebb darabjait is gondosan össze kell gyűjteni, mert lenyelésük esetén az állatok emésztőrendszere károsodhat. A bálabontás kézzel vagy géppel végezhető. A kézi bontás időrabló, nehézkes, körülményes munka.

A bálabontó gép a kötözőzsinegtől megszabadított bálát szétvágja, majd az állatok elé adagolja. A kétkerekű féligfüggesztett gép hátsó részén hidraulikusan mozgatható emelővilla van, amivel a bálát felveszi, és a bontókéshengerekre szorítja, majd azt a két nagy átmérőjű késhenger vágja szét. A felaprított részeket szállítócsiga hordja oldalra.