Az elmúlt években a holstein-fríz térhódításával, illetve a fajta a fogyasztói tejtermelésében elfoglalt pozíciója alapján úgy tűnt, hogy egyéb fajták a közeljövőben nem játszhatnak szerepet a hazai tejtermelésben. A rendszerváltás utáni években azonban olyan változások történtek a hazai tejtermelés és tejfogyasztás struktúrájában, amelyek a korábban már lezártnak tekintett vitát újra felerősíthetik.

A kérdés újbóli felvetése kapcsán elöljáróban tudomásul kell vennünk, hogy a máshol jelentős szerepet betöltő, legfontosabb alternatív fajta, a jersey hazai tenyésztésről jelenleg még csak nem is beszélhetünk, és e tekintetben a közeljövőben még nem várható jelentős változás. Ha viszont megnézzük, hogy a világ vezető tejtermelő országaiban milyen helyet foglal el ez a fajta, megállapíthatjuk, hogy – a tejelő tehenek létszámát tekintve – bár országonként eltérő mértékben, de szinte mindenütt 10-20%-os mértékben van jelen. A későbbi magyarországi tenyészcél meghatározásánál figyelembe kell venni ezeket – a világon ma a fajta tenyésztésében jellemző – irányzatokat. Erről tájékoztat az 1. táblázat.

Hogy a fajta valóban mire képes, azt néhány olyan kiemelkedő tejmennyiséget produkáló tehén termelése igazolja, ahol a zsír+fehérje kg megközelíti, vagy meghaladja az 1000 kg-ot.

Sajnos a hazai állatok termelése ezt a szintet nem éri el, ugyanakkor az általunk elemzett állomány adatai igazolják, hogy a jersey-génhányad növekedésével javul a tej beltartalma, csökken az első elléskori életkor, és kiegyenlítettebbé válik a tejtermelés (2. táblázat). Biztató, hogy a tejzsír és tejfehérje-tartalom – ami meghaladja az 5, illetve 4%-ot –, ennél az állománynál is jelzi a fajta kiváló tulajdonságait.

Napjainkban felerősödött a koncentrálttej-termelés kérdésének újra-, illetve átértékelése. Arra a kérdésre, hogy miért várjuk a koncentrálttej-termelésének növekedését, több indokot is említhetünk. A korábban szükséges rossznak kikiáltott tejzsírról bebizonyosodott, hogy kedvező élettani hatással rendelkezik. A tej fehérjetartalma bioaktív anyagokban gazdag, amelyek akár funkcionális élelmiszerek előállítására is alkalmasak.

A jersey fajta koncentráltabb teje, valamint előnyös kappa-kazein genotípusa alkalmassá teszi a fajtát arra, hogy tejéből a tenyésztők több, illetve jobb minőségű sajtot készíthessenek.

A rendszerváltás után a továbbra is meghatározó nagyüzemi tejtermelés mellett cél lett a nyugat-európai típusú farmok létesítése. Kisüzemi szarvasmarha-tenyésztésünk számára alternatívát jelenthet az a középüzem, amelyik saját maga dolgozza fel a megtermelt tejet. Az üzemi tejfeldolgozást, illetve a háztól történő tejértékesítés tekintve a kis- vagy középüzemi körülményekhez jobban igazodó és a magyar tarkánál jobb tejtermelésű jersey fajta jelentős szerepet kaphat.

Az európai uniós csatlakozás után az előrejelzések szerint több százezer hektárral növekszik majd a magyarországi legelőterület nagysága. A szakemberek keresik a lehetőségét annak, hogy a hagyományos gyepet hasznosító ágazatok (juhtenyésztés, húsmarhatenyésztés) mellett más állatfajok vagy ágazatok is közelebb kerüljenek a természetes takarmányforráshoz, illetve tartásmódhoz. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon a tejelő tehén legeltetése nem volt jellemző, hiszen az intenzív tejtermelés és az iparszerű telepek tartási-takarmányozási technológiája nehezen egyeztethető össze a legeltetéses állattartással. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jelenleg is kihasználatlan területek egy része alkalmassá tehető az extenzívebb, legeltetésre alapozott tejtermelésre. E tartási módra a jersey fajta megfelelő.

A hústermelés értékelésének szomorú aktualitást ad a jelenlegi állategészségügyi helyzet. Ma, amikor a BSE hatásának betudhatóan világszerte csökkent a marhahúsfogyasztást, s megdrágult a marhahús feldolgozása, akár előnyként is jelentkezhet az a kisebb testtömeg, amely gazdaságosabban tudja előállítani a tejet. A jersey hústermelésében jelentkező hátrányok – amelyek vitathatatlanok – tehát napjainkban szintén átértékelődnek.

A felsorolt indokok alapján úgy tűnik, hogy a jersey fajta a jövőben a mostaninál jelentősebb mértékben kaphat szerepet a magyarországi tejtermelésben.

Összefoglalóként ismételten hangsúlyozzuk, hogy a hazai tejtermelésben, mint a világon mindenütt, nálunk is meghatározó szerepe marad a holstein-fríznek. Emellett viszont azt is reméljük, hogy – más országokhoz hasonlóan – nálunk is egyre nagyobb jelentőséget kap a koncentrált tej termelése és az ezt termelő fajták tartása.