Mindezt több tényező is indokolja. Az első: a következő években nagy valószínűséggel EU-tagok lehetünk, így közvetlenül érdekeltek leszünk a baromfikereskedelemben. A második, hogy Magyarország korábban „nagyhatalom” volt a baromfiágazat területén, tehát az ágazatban tevékenykedők megfelelő tudással, tapasztalattal rendelkeznek. Ilyen háttérrel nemcsak a belső piacot láthatjuk el megfelelő mennyiségű és minőségű baromfihússal, de a baromfiipar, mint a korábbi években, ismételten húzóágazat lehet az export területén. Mindebben különösen fontos lehet az orosz piacból való részesedés visszaszerzése, ez ugyanis évente közel 2 millió tonna baromfi értékesítését jelentené. Ehhez természetesen a brazil fagyasztott csirkénél is versenyképesebb áruval kellene jelentkeznünk, ami azt is eredményezné, hogy kétes származású fagyasztott áru a magyar piacra sem kerülhetne.

A baromfiipar számára fellendülést jelenthet az a tény, hogy a fogyasztók a vörös húsokkal szemben előnyben részesítik a baromfi termékeket. A másik reménykeltő körülmény az, hogy az USA és az EU-országok gazdaságai – különösen a fogyasztás tekintetében – élénkülést mutatnak. Az USA olyan pénzügyi serkentő csomaggal ösztönzi gazdaságának fellendülését, amely nyilvánvalóan kihat a fogyasztás növekedésére is.

Erősödik az orosz baromfihúsimport

Oroszország 2001-ben 5 százalékot meghaladó gazdasági növekedést ért el, ami azt jelenti, hogy 1999 óta már a harmadik évben bővül az orosz gazdaság.

Annak ellenére, hogy jelentős a baromfiágazat belső termelése, az ország mégis a világ legnagyobb baromfihúsimportőre. A beszállítások mennyisége 2001-ben az előző évhez viszonyítva 3%-kal emelkedett, és ez a tendencia idén is folytatódni látszik: 2001-ben például több mint 100%-kal emelkedett, s így elérte az egymillió tonnát az USA-ból behozott baromfitermékek mennyisége, Brazília pedig több mint 90 000 tonnát szállított az elmúlt év novemberéig.

Mindamellett, hogy a beviteli igény tovább nő, az orosz szaktárca egy ésszerű kvótarendszer kidolgozásával az import korlátozásán munkálkodik. Ezzel egy időben fokozottan igyekszik ösztönözni a hazai termelést. Az oroszországi belső termelés erősítéséhez kapcsolódva a magyar vállalatok közül elsősorban az integrált termelési rendszereket kínálóknak van esélyük, ezek közül is elsősorban azoknak, amelyek a baromfitenyésztés területén valóban európai szintű munkát végeznek.

Brazília megduplázta szállításait Európába

A Brazil Csirketermelők Szövetsége (ABEF) szerint 2001-ben az összes exportjuk 1,14 millió tonna volt, ez 36%-al haladta meg az előző évi mennyiséget. Ezen belül az orosz export közel ötszörösére növekedett. 2001-ben Brazília majdnem megduplázta az EU tagállamaiba irányuló csirkehúsexportját is, hiszen a korábbi 135.000 tonna mennyiség tavaly mintegy 250.000 tonnára nőtt. Emellett a Kubába irányuló export is megháromszorozódott: 2001-ben – a korábbi 6.000 tonnával szemben – már 20.000 tonnát szállítottak. Az ázsiai piacra szerényebb növekedést elérve 268.000 tonnára növelték kivitelüket, a Közel-Keleten pedig 18%-al tudtak a korábbinál többet értékesíteni. Mindeközben az exporttermék feldolgozottsági százaléka is növekedett, hiszen kb. 20%-al több darabolt baromfit értékesítettek.

A brazil szállítók idén tovább kívánják növelni exportértékesítésük mennyiségét; az elmúlt évit legalább 10%-al meghaladva el akarják érni az 1.5 millió tonnát. A BSE által okozott megváltozott piaci helyzetet kihasználva erőteljes növekedést terveznek a japán piacon.

Holland export

A holland export nagysága 2001 első félévében gyakorlatilag változatlan maradt. Ezen belül az EU országaiba irányuló kivitel 5%-al növekedett, a harmadik világ országaiba pedig 8%-al csökkent.

A csökkenés mértékében szerepet játszott az orosz vásárlások visszaesése, főleg az év első felében maradtak el a szállítások. A holland kivitel összegzését az alábbi számok tükrözik:

Tajvan

A Világkereskedelmi Szervezet előrejelzése szerint Tajvan idén várhatóan mintegy 12%-al fogja növelni világpiaci csirkehús importját.

Hong Kong mint fogyasztó

Hong Kong négy nagy piacról szerzi be szükségletét: az USÁ-ból, Brazíliából, Angliából, és Hollandiából. 2001-ben minden irányból csökkent az import mennyisége; Amerikából 100.000 tonnával – ez 17%-ot jelent –, Brazíliából 9.000 tonnával, ez 8%, Angliából 6.000 tonnával, ez 22%, és végül a holland import 8.000 tonnával volt kevesebb a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.

A fenti körképből világosan kirajzolódik a legnagyobb exportáló országok és a legnagyobb felvevő piacok listája. Az eladói oldalon említhetjük Brazíliát, az USÁ-t, Hollandiát és Angliát, a legnagyobb felvevő piacok: a Közel-Kelet, Ázsia, az EU tagországai és Oroszország.