És nem hiába jönnek, mert itt azoknak a kistermelőknek a gondját is megoldják, akik az elegáns nagy cégek termeltetési elképzeléseibe már „nem férnek bele". Itt mód van az alkura, és aki akár szerényebb minőségű terményével is felkeresi a társaság telephelyét, azt nem küldik el megalázó módon, hanem megegyeznek vele – és ezt a néhány hektáros kistermelők mondják. A Szemes Művek Kft. ügyvezető igazgatója, Fazekas Imre sajátosan egyéni és emberközpontú vezetési stílusa, úgy tűnik, mind az ügyfelek, mind az alkalmazottak rokonszenvét elnyeri. A társaságnak – alakulásától számítva – az ideivel ugyan már a kilencedik gazdasági éve kezdődik el, de ez a mostani esztendő sem indul gondtalanul.

Kényszerből előre

A jánossomorjai „Kossuth" Tsz 1994-ben – a szerény gazdasági eredmények miatt – holding jellegű vagyonkezelő szövetkezetté alakult át. Az igazgatóság döntése alapján a meglévő eszközökre alapozva kellett olyan társaságokat létrehozni, amelyek vélhetően eredményesen tudnak majd működni. Így tehát hét kft. alakult meg szép reményekkel, amelyből kettőt már fel kellett számolni. – A Szemes Művek Kft. szerény tőkével alakult, ennek ellenére a kezdeti időszakban szépen fejlődött, két új színt építettünk, és megvásároltuk az épületekben lévő eszközöket is – eleveníti fel az indulás nehézségeit Fazekas Imre. A szövetkezet korábban még 51%-os tulajdoni hányaddal rendelkezett a társaságban, két éve azonban a menedzsment ezt a részt kivásárolta, így a cég jelenleg tisztán magánszemélyek tulajdonában van.

Begyűrűző hatások…

Fejleszteni tudtunk, és kialakítottuk tevékenységi körünket is, amelyen belül takarmányt keverünk, sertést hízlalunk, tojást termelünk, néhány száz hektáron gazdálkodunk, termeltetünk – bejegyzett integrátorok vagyunk – és nem utolsósorban szolgáltatunk a mezőgazdaságban. Ez utóbbi a rakodási, szállítási és vetőmagtisztítási szakterületeket érinti. Szépen működtek a dolgok addig, amíg először a vasi húsipar fizetésképtelensége el nem érte a termelői körünket, később pedig a Mizo Rt. és egyéb nagy felvásárlók fizetési gondjai is begyűrűztek. Ez olyan nehéz időszak volt, amelyik társaságunk stagnálását okozta, hiszen a következményeket mi nem hárítottuk át a gazdákra, inkább engedményezési kompromisszumokat kötöttünk, jóllehet tudtuk, hogy ebből nyereséget nem remélhetünk. Viszont a mai napig megtartottuk azt a partneri kört, akikkel jelenleg is együtt dolgozunk.

A fent vázolt krízishelyzet korábban a holding másik társaságait, például a tojástermelő üzemet is elérte, ezek veszteségeit csak mi tudtuk kompenzálni, hiszen a növénytermesztőknél hasonlóan nehéz helyzet alakult ki a regionálisan jelentkező aszályhelyzet miatt. Partnereink jelentős része – ebből a sajnálatos helyzetből eredően – most is tartozik nekünk, tehát nagyon sok a kintlévőségünk.

Sajátos finanszírozás

A Szemes Művek Kft. jelenleg 6.000 ha területen termeltet, ezt a tevékenységét finanszírozni is tudja, mégpedig banki szolgáltatások igénybevétele nélkül, sajátosan egyedi rendszer segítségével. Ezzel nagyon sokat segítünk az egyszerű gazdáknak, hiszen megmenekülnek a számukra bonyolult banki papírmunkáktól, és külön bankszámlanyitásra sincs szükség. Tapasztalataink szerint ugyanis a gazdálkodás nehézségei mellett nincsenek az emberek felkészülve ezekre a műveletekre. Természetesen a papírügyek intézését is fokozatosan meg kell tanulni, mert a jövőben ez egyre inkább nélkülözhetetlen lesz. A finanszírozás terheinek egyik részét a társaságunk állja azzal, hogy tavasszal vetőmagot biztosít, aminek ellenértékét a termés árából vonja le. A segítség másik része abból áll, hogy a termelő vásárlási utalványt kaphat – 25-30.000 ft/ha értékben – amellyel öt nagy beszállító partnerünknél szerezheti be imputanyag-szükségletét. Szerződéses kapcsolatban mi állunk a cégekkel, a számlát a Szemes Művek kapja, a termelő nevének feltüntetésével. A számla kiegyenlítése – csúsztatott fizetéssel –, természetesen korrekt kamatköltséggel megnövelten, a mi dolgunk. A termelővel pedig a termés leadásakor az előbb említett módon, mindkét fél megelégedésére számolunk el. Mindez jól működik – hangsúlyozza Fazekas Imre –, a gépikapacitás-hátterünk is nőtt valamelyest, valamint egyre igényesebb és többrétű szolgáltatást tudunk nyújtani.

Egymásra utalva

A mi termelőink 60%-a 10 ha alatti, 20%-a 50-300 ha közötti és a maradék ennél nagyobb területű birtokon gazdálkodik, ez utóbbiak között szövetkezetek is vannak. Termelőink a telepünktől számított 30 km távolságon belül gazdálkodnak, hiszen a nagyobb távolság már a szállítás költségeit is erősen megnövelné, rontaná a jövedelmezőséget, növelné a szervezési tennivalók számát.

Az idei évben 2400 ha búza, 750 ha őszi árpa, 1500 ha tavaszi árpa, 500 ha napraforgó, 500 ha kukorica, 500 ha facélia szerződéses termeltetését végezzük. Végül de nem utolsósorban megemlítem a – búza és árpa – vetőmag-előállítást is, hiszen ebből biztosítjuk a gazdák következő évi fémzárolt és csávázott vetőmagszükségletének kielégítését. A hitelesség és a szakmaiság érdekében a Vetőmag Terméktanácsnak is tagjai vagyunk. A térséget két éve sújtó – és a téli hiány miatt most szintén kialakulóban lévő – tartós szárazság óriási károkat okoz az úgynevezett „heves" talajainkon, ahol alig 30 cm a termőréteg a kavics altalaj fölött. Itt a terméskilátások már a tenyészidőszak derekán feleződnek, és hol van még akkor a betakarítás! Szerencsére azért 40 Ak fölötti területek is találhatóak a környéken, így az aszályos időben összesen mintegy 1/3-os terméskieséssel kalkulálunk.

Célirányos segítségnyújtás

Társaságunk célja természetesen a minél nagyobb tömegű minőségi áru fogadása, hiszen ennek feldolgozása és további értékesítése is könnyebb feladat. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy partnereink az általunk javasolt vagy kihelyezett kurrens vetőmagokat használják, hiszen ezek felelnek meg leginkább termőhelyi viszonyainknak, és jó terméseredményeket hoznak. Máskor az is előfordul, hogy a termeltető cég elvárásainak megfelelő fajtákkal dolgozunk, például a tavaszi árpa esetében a Scarlett fajtát használjuk, hiszen tudjuk, hogy a malátagyártó szerződéses partner ezt – megfelelő minőség esetén – biztosan átveszi.

A Szemes Művek kizárólag síktárolókból álló tárolókapacitása közel 10.000 négyzetméter, amely 17-19.000 t szemes termény befogadását teszi lehetővé. Idén is ennyit szeretnénk felvásárolni, a szállító- és rakodógépparkunkat, illetve rédlerpályáinkat egyaránt ehhez méreteztük.

Mi másképp csináljuk…

Társaságunk talán leginkább abban különbözik „nagynevű ellenfeleitől", hogy – a gazdákkal sorsközösséget vállalva – különös hangsúlyt fektet a termeltetési kapcsolatok ápolására. Naponta kapcsolatban vagyunk a gazdákkal, értjük a gondjaikat – mondja az ügyvezető –, és jó eséllyel megpróbálhatunk azonnal segíteni, hiszen itt vagyunk, helyben. Szakmai tanácsokat adunk növényvédelmi, gépészeti, fajtahasználati kérdésekben. Örvendetes, hogy az elmúlt években a kistermelők szakmai szempontból nagyon sokat fejlődtek, ehhez mi is igyekeztünk minden segítséget megadni. Akivel termeltetési szerződésünk van, azt nem hagyjuk cserben, gyengébb terményminőség esetén is megegyezünk az árban. Ezt azért tehetjük meg, mert keverőüzemünk takarmányminőségű terményeket dolgoz fel a tápok gyártásához. Sok múlik tehát az emberen és a segítő szándékon, de ez csak a kölcsönösség elvén működik. Rendszeresen mi sem fogadunk gyenge minőségű terményeket, hiszen ez a keverőüzemből kikerülő termékeinknél okozna gondot, és a partneri bizalom elvesztésével járhatna, amit nem kockáztathatunk. Az éves 7.000 tonnás takarmány-előállítás szigorú előírások mellett, a minőség messzemenő figyelembevételével történik.

Nem kilátástalan a jövő

A társaság a több lábon állás megteremtésével, a vegyes gazdálkodás bevezetésével feltétlenül életképesebbé vált, és jelenleg meglévő gondjaink ellenére is optimistán várom az elkövetkező időszakot – mondja Fazekas Imre. – Az éves nettó árbevételünk 1 milliárd forint, amit 26 fős dolgozói létszámmal érünk el. A gazdasági környezet – megítélésem szerint – jó irányba fog változni, ami a mezőgazdaság helyzetét is kedvezően befolyásolja, de azonnal hozzátenném, hogy még mindig nem vagyunk túl a mélyponton. Mi a saját területünkön a sorsunk jobbításán oly módon fáradozunk, hogy tovább javítjuk a minőséget, úgy a takarmánygyártásban, mint a vetőmag-előállításban vagy az állattenyésztési profilunkban. Erre ösztönözzük partnereinket is, csak a folyamatok sebessége nem mindig tőlünk – sokkal inkább a kormányzati elképzelésektől – függ. Természetesen jól jön a földalapú támogatás és a gázolajár-viszszatérítés, csak mindez a várható versenyben, amit az EU-ban kell megvívni a fennmaradásunkért, még nem lesz elegendő. A fejlesztésekre nagyon kevés a pénz, egyrészt a hitelkeretek szűkössége, másrészt az önerő hiánya miatt.

A káosz csökken, de egyre több a külföldi

A lényeg, hogy ne a sebeinket nyalogassuk és panaszkodjunk, ennél fontosabb a cselekvés – mondja határozottan az ügyvezető. – Szintén ugyanilyen lényeges lenne a szakmai ismeretek további bővítése a partneri körünkben. A „holt idényben" nagy érdeklődés mellett tanfolyamokat tartottunk az óvári egyetem szakmai támogatásával. Mintagazdaság lettünk és ez sok mindenre kötelez.

A bizonytalanságok másik alapja az, hogy a tulajdonviszonyok átrendeződésével óriási káosz alakult ki a földek körül. Jóllehet, magángazdaságban tevékenykedve és érdekszövetségben gondolkodva látom a jövőt kibontakozni, de a múltban alkalmazott nyilvántartási rendet mégis nagyon hiányolom. Volt táblatörzskönyv, permetezési napló és egyéb információs anyagok, amelyek visszamenőleg rengeteg fontos és nélkülözhetetlen adatot tartalmaztak. Jó, hogy legalább ez kötelező érvényűen visszatért. Régebben betartottuk az izolációs távolságokat, kaszáltuk az utak mentét és a ruderálékat. Ezekben a gazdálkodást lényegesen befolyásoló kérdésekben jó ideig viszont semmi nem történt, most már azonban körvonalazódik némi előrehaladás. Továbbra sem lehet tudni viszont, hogy melyik gazda mikor és milyen szerrel permetez, mikor milyen folyamatot végez, és ennek káros kihatása lehet mások gazdálkodására. Ráadásul itt van még az osztrák gazdálkodókkal szembeni, kibékíthetetlennek látszó ellentét: Jánossomorja térségében a földek több mint 50%-át ők művelik. A betelepült külföldi tőkét az itt élő ember csak kényszerűen tűri meg, de elfogadni soha nem tudja, az ugyanis elvette előle a megélhetési lehetőséget, mégpedig egyenlőtlen és igazságtalan versenyben. Az ellentmondás ott van, hogy a közel 2000 ha-os külföldi két embert foglalkoztat, holott ekkora terület 8-10 család eltartására lenne alkalmas. Hogy zseb-, opciós, vagy 99 évre kötött bérleti szerződés van-e a kezükben, azt sajnos nem lehet tudni. Ráadásul a profitot nem nálunk – pl. a jánossomorjai iparosoknál – költik el, hanem kiviszik az országból. Mi lesz itt, ha legalizálják a külföldiek földvásárlását? – kérdezi Fazekas Imre

Tőkehiányos a gazdálkodás

Sokszor kényszerhelyzet szüli a vezetői döntéseket, s ezért csak mintegy 60%-ban valósul meg az eredeti elképzelés. Az anyagi korlátok miatt alig van lehetőség az egyébként jó tervek maradéktalan megvalósítására. A terményértékesítésnél például idő hiányában az első megfelelőnek tűnő árat kell elfogadni, hogy határidőre tudjuk a hitelt visszafizetni.

5-5%-ot veszít az ember a beszerzési és értékesítési oldalon is, csak azért, mert kényszerű időkorlátok közé van szorítva. A társaság üzemvitele szempontjából minden folyamatot a lehető legtökéletesebb szintre fejlesztettünk az évek során, cégünk mégis tőkehiánnyal küszködik. Üzemi tevékenységünk így is szép az árbevételhez képest, a pénzügyi műveletek eredménye mindehhez képest magas, az adózott nyereség – szintén az árbevétel figyelembevételével – viszont mégis szerény.

Mindezek ellenére bízom a másik fontos szempont, a piaci viszonyok rendeződésében, ami a belső piac védelmét és a külpiacra kerülő áruk szubvencionálását jelentené. A bonyolult összefüggések ellenére legkésőbb két éven belül mindenképpen meg kell találni a jó megoldást, és ezt az egyre fogyó, szegényedő, tőkehiányos termelői kör már nagyon türelmetlenül várja. Nem fér el mindenki a városokban, s a falun élőknek is – akik ott akarnak maradni, dolgozni – meg kell adni a lehetőséget. A mindenkori kormányzat feladata az, hogy ezt az egyszerű összefüggést felismerje, és tegyen is a megvalósulása érdekében. Nagyon várjuk az agrárhitelek hozzáférhetőségének mind szélesebb körű megteremtését. Őszintén reméljük, hogy kormánysemleges folyamatról van szó, amit nem kell felülírni és leállítani, hiszen a gazdálkodóknak most elsősorban megfelelő kölcsönökre van szükségük. A sakktáblán sem csak király, királynő és futó van, parasztok és csikók is léteznek, nélkülük nincs játék – von sokatmondó párhuzamot zárszóként a játék és a besűrűsödött élet között Fazekas Imre.