MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

MSL-hibridrepcék és -fajták

Minden új ötlet három fejlődési szakaszt jár be: kezdetben megmosolyogják, később küzdenek ellene, végül természetessé válik. (A. Schopenhauer)

2002-07
[ tartalomjegyzék ]

 

A repcében a hibridnemesítés rövid idő alatt jelentős eredményeket tudott felmutatni, aminek következtében Európában a hibridek használata teljesen természetessé vált, hiszen – régiónként változó mértékben – a teljes európai vetésterület 10-30%-án szerepelnek. Nemesítői szempontból különösen a kezdeti szakasz volt nehézségekkel tarkított, sőt akkoriban még az időközben igen rövid idő alatt elért sikerek sem voltak előre láthatóak. A hibridek jelentős térnyerésében döntő szerepet játszott a Saaten Union egyik repcenemesítője, az NPZ/Lembke. A nemesítőház a tenyészkertjében 1983-ban szelektált egy természetes, spontán mutációt, amely lehetővé tette a hibridnemesítés megkezdését. Az általuk kifejlesztett MSL-hibridek a termesztés során teljesen restauráltak, azaz a hibridek minden egyes virága pollent termel. Az első MSL-hibridrepcét 1995-ben regisztrálták Németországban, azóta Európa valamennyi országában mintegy 15 MSL-hibrid részesült állami elismerésben.

Az MSL-hibridek térnyerése nem csak annak köszönhető, hogy a hagyományos fajták terméspotenciálját mintegy 10-20%-kal meghaladják. Elterjedésükben legalább ilyen döntő rendkívüli termésstabilitásuk, amelyet kedvezőtlen termesztési viszonyok között is bizonyítottak. Az MSL-hibridnemesítés másik sarkallatos pontja a repcemag minőségének javítása, különös tekintettel a glükozinolát-tartalom további csökkentésére. Az MSL-hibrideket használóknak ugyanis nem kell attól tartaniuk, hogy a betakarított terményben egy esetleges szigorúbb vizsgálati rendszer túlzottan magas glükozinolát-tartalmat mutatna ki.

A gyakorlati növénytermesztő számára az MSL-hibridek számos előnnyel rendelkeznek. A termesztés tapasztalatai túlmutatnak azokon az előnyökön (10-20% termésfölény), amelyeket a hivatalos fajtavizsgálatokban, így az OMMI kísérleteiben is kimutatnak. Abban az esetben, ha biztosítható a jól előkészített magágy és a megfelelő (35-45 növény/m2) állománysűrűség, illetve a technológia kiemelkedő fontosságú elemeit – őszi-tavaszi Folicur-kezelés, megfelelő tápanyagellátás, a rovarkártevőkkel szembeni konzekvens védekezés – kompromisszumok nélkül lehet alkalmazni, úgy elérhető a kísérletekben már bizonyított termésszint. Az MSL-hibridek azonban nem csak az intenzív termesztés körülményei között képesek a más fajtákkal szemben mutatkozó többlettermés elérésére. Éppen a növények nagyobb vitalitásából, gyorsabb fejlődéséből adódóan jobban tűrik a megkésett vetés, a kedvezőtlen talajszerkezet, a téli fagyok, a tavaszi és nyár eleji szárazság okozta stresszkörülményeket is. Többéves vizsgálatok szerint a robosztus MSL-hibridek a hagyományos fajtákkal szemben mintegy 30%-kal nagyobb gyökértömegükkel 25-35%-kal több szárazanyag beépítésére és közel 20%-kal több hajtáskezdemény kialakítására képesek az őszi fejlődési szakaszban. A virágzás és érés idején pedig gyökérzetük segítségével a talaj nedvesség- és tápanyagtartalmára kifejtett szívóerejük is jelentősebb, nagyobb más fajtákénál.

Magyarországon az első MSL-hibridrepcét, az Európában is vezető szerepet betöltő Artus-t 2001-ben ismerték el, és mindjárt az első évben a vetésterület 3%-án jutott szerephez. A betakarításokról most beérkező eredmények a rendkívül kedvezőtlen körülmények ellenére is egyértelműen igazolják az MSL-hibridek kiemelkedő vitalitását, ellenállóképességét.

2002-ben a Saaten Union újabb MSL-hibridekkel fog megjelenni a vetőmagpiacon. A Kapitan és Baldur már az MSL-hibridek második generációját képviselik. A nemesítésben és termesztésben egyaránt előrelépést jelentenek, hiszen a már ismert előnyök mellett az alacsonyabb növénymagassággal együtt jelentősen javult állóképességük, továbbá 44% feletti olajtartalmuk nemcsak a hibridek között, de a teljes fajtaszortimentben is kiemelkedő. Alacsony glükozinát-tartalmuk (18 µmol/g alatt) az MSL-rendszer következtében genetikailag biztosított. Az MSL-hibridek – a kukoricához és napraforgóhoz hasonlóan – egységben kiszerelve kerülnek forgalomba. Egy egység 1,5 millió csíraképes magot tartalmaz, ami optimális időben elvégzett vetésnél 3 ha-ra elegendő. Ezzel a kiszereléssel biztosítható, hogy a termelő az erősen ingadozó ezermagsúly ellenére is minden esetben ha-ra vetítve ugyanannyi darabszámú csíraképes magot kaphasson.

A Saaten Union másik nemesítője a Raps GbR az NPZ-tel együtt folyamatosan fejleszti a hagyományos fajtákat is. Hazánkban a jól ismert és széles termelői körben használt Orkán és Valesca fajták mellett a korai éréscsoportban megjelent Lenzo, valamint Dexter fajták is figyelemre méltóak. Tavaly a hivatalos kísérletekben a Lenzót a termőképesség és a hektáronkénti olajtermés vonatkozásában csupán a középérésű hibridek tudták megelőzni. A Dexter a szomszédos Ausztriában – kiemelkedő olajtartalmának, olajtermésének és télállóságának köszönhetően – napjaink vezető fajtájának számít. Szintén az idei szezonban került köztermesztésbe a középérésű Rasmus, amely a most beérkező terméseredmények alapján bizonyítja, hogy a jövő egyik vezető fajtája lehet. A már elismert és az idén elismerésre kerülő fajtákkal, illetve hibridekkel kapcsolatos vetőmagigény ellátását a Saaten Union biztosítja, így ebben az évben is kiváló genetikai alappal és kiváló minőségű vetőmaggal állunk a termelők rendelkezésére.

(x)
Blum Zoltán
Saaten Union Hungária Kft.