MezőHír :: 2002-07

Az aktuálpolitika, az országgyűlési munka és az agrárügyek területén a lapzártánk előtti hónap még nem tudott jelentős eredményt felmutatni a hőn áhított konszenzus, vagy „perpatvarmentesség" terén. Ugyanakkor a parlamenti választásokon győztes pártok által felállított kormány az előző ciklusokhoz képest óvatosabban él az „erőből törvénykezés" eszközeivel. Az előzőleg beharangozott jelentős földjogmódosítási tervek változásai is erről tanúskodnak.

Ritkán fordul elő, hogy az aratás kezdetét jelző Péter-Pálra nagyrészt az egész országban learatták a repcét, vagy legalábbis mindenhol túl voltak a betakarítás java részén. Ez azt is jelzi, hogy idén gyenge termésátlagok születtek, hiszen az aszály miatt a becők beszáradtak, és a kevés termést – amelynek ezermagsúlya is a fajtára jellemző értékeknél sokkal kevesebbet mutatott – nagyrészt érésgyorsítók nélkül is be lehetett takarítani. A kiesett hiány akkora, hogy azt még a felvásárlási árak sem pótolhatták, pedig a repcéért – mivel egész Európában nagy szárazság volt – most mindenhol jó pénzt adtak.

A növényvédelem története során a csávázás volt az egyik első növényvédelmi beavatkozás, ami a gyakorlatban is elterjedt, és mind a mai napig megtartotta jelentőségét. Ma Magyarországon bizonyos mezőgazdasági támogatásokat csak akkor lehet igénybe venni, ha csávázott vetőmagot vetnek a talajba.

A repce országos vetésterülete 2001 őszén – a termesztést támogató megnyilatkozások ellenére – országosan sem haladta meg a 140.000 ha-t, amiből a jelentős téli fagykár következtében mintegy 20-25.000 ha-t ki kellett szántani.

Minden új ötlet három fejlődési szakaszt jár be: kezdetben megmosolyogják, később küzdenek ellene, végül természetessé válik. (A. Schopenhauer)

1998-tól egy új, sokkal kevésbé nagyvonalú felvásárlási gyakorlat vette kezdetét a gabonafelvásárló és -kereskedő cégek körében, s ehhez a szigorúbb rendszerhez a magyar termelők addig nem voltak hozzászokva.

Szántóföldjeinken egyre jobban elszaporodtak a nehezen irtható évelő gyomok, a fenyércirok, a mezei acat, az apró szulák, a tarackbúza, a csillagpázsit és a hamvas szeder.

A konzervuborka-termesztés gyakorlatában az utóbbi időben a hagyományos síkművelés jelentősége visszaszorult, s helyette a támrendszeres művelés vette át az elsődleges szerepet. Ezzel az eljárással ugyanakkora területről sokkal nagyobb termést lehet betakarítani, ez a művelési mód azonban sok kézi munkát és nagyfokú szakértelmet igényel.

Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelencsiga faj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert. A négy leggyakoribb kártevő fajt az itt közölt 1-4. számú ábrákról is megismerhetik Olvasóink.

Az atkák az átlagos időszakokban is szőlőültetvényeink jelentős kártevőinek számítanak, a mostani száraz, meleg idő azonban különösen kedvez nyári, tömeges megjelenésüknek.

A biológiai (ökologikus elveket megvalósító) termelés gondolata mai, korszerű formájában a 80-as évek elején merült fel először a mezőgazdasági termelők körében.

A takarmány az etetést megelőző szecskázását – az emészthetőség elősegítése mellett – korábban kizárólag azzal a céllal végezték, hogy a terményt jobban össze lehessen keverni más takarmányokkal.

A hagyományosan termesztett egynyári szálasok, silónövények minősége és főleg mennyisége száraz évjáratokban gyakran elmarad a tervezettől.

A kondíció az állat külső testalakulásában megjelenő pillanatnyi állapota, amely mutatja azokat az izom- és főleg zsírtartalékokat, amelyeket az állat korábban bizonyos testtájain és szervein jellegzetes módon felhalmozott.

Június 26-án, Martonvásáron, a Bos-Genetic Kft. Miklós-majori telephelye adott otthont a X. Martonvásári Holstein-fríz Tenyésztési Nap rendezvényének.

A húshasznú szarvasmarhatartás globálisan megkérdőjelezhetetlen alaptétele, ha úgy tetszik, axiómája, hogy a hústehén és a borjú tápanyagszükségletét az elválasztásig szinte kizárólag a legelőről kell biztosítani.

Az energiaforgalom, a fehérje-ellátottság és a sav-bázis anyagcserezavarai

Kedves Olvasóink! Nemzeti kutyafajtáink címmel sorozatot indítunk. Tesszük ezt elsősorban azért, mert szerkesztőségünk számtalan levelet kapott, amelyekben Önök megírták, hogy örömmel olvasnának ezekről a fajtákról. De szívesen foglalkozunk nemzeti kutyafajtáinkkal azért is, mert úgy gondoljuk, hogy az őseink által kitenyésztett állatfajták ismerete és megőrzése fontos feladatunk, ezek a fajták kultúrtörténeti értéket képviselnek.

A komondor termetével, méltóságteljes megjelenésével kiemelkedik ősi magyar pásztorkutya fajtáink közül.

2000 decemberében vette át a Kaposvári Egyetem Takarmányozástani Tanszéke Európa egyik legmodernebb és legjobban felszerelt, az intézmény profiljába vágó szakmai munkára alkalmas épületkomplexumát.

Hagyományos talajerő-gazdálkodás – modern eszközökkel Az EU tagországai által elfogadott környezetvédelmi előírások csak meglehetősen szigorú keretek között engedélyezik a szerves trágya felhasználását.

A többszörösen telítetlen zsírsavakkal végzett vizsgálatok az utóbbi években mind a takarmányozásban, mind pedig a humántáplálkozás-kutatásban az érdeklődés központjába kerültek.

Közel 50 dél-alföldi sertéstenyésztő társaság ismerhette meg a múlt héten az egyik legjelentősebb takarmánygyártó világcég, a Nutreco Group tulajdonában lévő Hendrix Környe Kft. termékeit a kecskeméti Aranyhomok Szállóban megrendezett bemutatón.

A Mezőföld észak-nyugati részén az utóbbi években megkeseríti a gazdálkodók életét az aszályt okozó krónikus csapadékhiány. Az elmúlt év novembere óta Enying térségében mindössze 200 mm csapadékot regisztrálhattak, ami már-már ellehetetleníti az eredményes gazdálkodást.

A nyár első hónapjának középhőmérséklete 20-22 °C között alakult, ez 2,5-3,5 °C-kal magasabb az átlagosnál. Az idei hőmérsékleti adatokat összevetve mindezzel együtt megállapíthatjuk, hogy december óta szinte folyamatosan melegebb volt időjárásunk a korábbi esztendőkben megszokottnál, és ez a tény nem hagyható figyelmen kívül akkor, amikor a mezőgazdasági termelés sikerességének esélyeit kívánjuk körvonalazni.