Az utóbbi hónapokban kialakult helyzet különösen akkor jelenthet veszélyt az idei jó terméskilátásokra, ha az átlagosnál kisebb mennyiségű csapadékkal jár együtt. Most sajnos ezzel a körülménnyel is számolni kell: az év első felében kevesebb volt a csapadék, mint amennyire szükség lett volna, így a tél során felgyűlt tartalék vízkészlet gyorsan fogyott, különösen azért, mert a meleg időben a növények is több vizet fogyasztottak. A vizsgálatok már május harmadik dekádjában azt mutatták, hogy például a gabonák 1 m-es talajrétegében 30% alá süllyedt a növények számára felvehető vízkészlet mennyisége. A megfelelő vízellátásra pedig éppen ebben az időszakban, május végén és június első felében lett volna leginkább szükség, akkor, amikor a gabonaszemek megfelelő fejlődésükhöz sok csapadékot igényelnek. Mivel ez a feltétel sok helyen nem teljesült, így az ország nagy részén az átlagosnál gyengébb gabonatermést arathattak. A dél-dunántúli gazdák vesztesége a legkisebb, ott még átlagosan 4 t/h termett, viszont éppen a legjelentősebb gabonatermő vidékünket, Délkelet-Magyarországot sújtotta az aszály leginkább, annyira, hogy ezeken a területeken az átlagos termés alig éri el a 3 tonnát hektáronként.

A meleg és száraz idő most, júliusban leginkább a kertészeti termeléssel foglalkozó gazdálkodóknak okoz súlyos gondokat, hiszen ők vízpótlás nélkül nem tudnak piacképes terméket előállítani. Az öntözés tehát idén alapvető feltétellé vált, és ahol mód van a hiányzó csapadék pótlására, ott mindenképpen élni kell ezzel a lehetőséggel.

A száraz, meleg időjárás ugyancsak nem kedvez nyári vegetációjú növényeink fejlődésének sem, hiszen a vetés utáni hetekben különösen a felső 50 cm-es talajréteg vízkészlete hiányzott leginkább. A kukorica, a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa és még számos más növény megfelelő kezdeti fejlődéséhez a június végén mért 15-30% közötti telítettségnél jelentősebb vízkészletre lett volna szükség, amit tehát csak öntözéssel, locsolással lehetett pótolni.

Azok a növények, amelyek a mélyebb talajrétegek vizét is elérik, mint a szőlők és a gyümölcsfák, még jól bírják a szárazságot. A szőlő hőkedvelő növény, így jól fejlődik a meleg időben. Éppen ezért ahol a szőlőültetvényekben a növényvédelmi feladatokat a kellő gondosággal elvégezték, ott az eddigi időjárás alapján kiváló minőségű termésre lehet számítani.

Nem mondható el viszont ugyanez az ugyancsak hőigényes őszibarack és más gyümölcsök esetében, ezeknél ugyanis az április 6-8-a között bekövetkezett erős fagy nagymértékben csökkentette a terméskilátásokat.

Az eddigiek alapján kiderülhetett, hogy a mezőgazdaság ez évi terméskilátásait tehát a szokásosnál is jobban befolyásolja az időjárás. Az eredményes év végi számvetéshez azonban jelentős fordulatra, mindenekelőtt több csapadékra van szükség.

Időjárás-előrejelzésünk szerint ez a mostanra kialakult helyzet az elkövetkező egy hónapban talán jelentősen is módosulhat. A hőmérséklet – számításaink szerint – a szokásosnak megfelelően alakul, sőt, kissé el is maradhat az átlagostól, a maximumok általában 25, 30 °C közé várhatók. A vizsgált időszak legmelegebb periódusa július 23-28-a közé esik, amikor a csúcshőmérsékletek a 30 °C-ot is meghaladhatják. A hajnali minimumok általában 15 °C közelében alakulnak. Mindez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy folyamatosan szép, nyugodt időjárásban lesz részünk. Változékonyságot ugyanis a gyakran sűrűn egymás után érkező nedves légtömegek okozhatnak. A borult és napsütéses periódusok többször váltogatják egymást. A borult időszakokban esők, záporok áztatják majd a földeket, nagymértékben javítva ezzel a terméskilátásokat. A lehulló csapadék mennyisége nagyjából az átlag körül alakul, de – bár kisebb-nagyobb eső mindenhol várható – a csapadék eloszlása nem lesz egyenletes. Az általában gyenge szél frontátvonulások idején megerősödik, és viharos lökések is előfordulhatnak.