Kell-e gyomirtani a repcét? Az utóbbi évek – és különösen az elmúlt esztendő – bebizonyították, hogy a gyomok mekkora veszélyt jelentenek, milyen mértékben képesek elnyomni a kultúrnövényt. A tavalyi évben különösen erős volt a pipacs és a sebforrasztó zsombor fertőzése. Ezek nem tartoznak a legveszélyesebb repcegyomok közé, de kártételük azokhoz hasonló, mert:

1.) Ősszel már kikelnek a repcetáblán és a repcével együtt növekedve elnyomják azt. Ez azért veszélyes, mert a fiatal növénykék gyámoltalanabbul fejlődnek, és már őszszel felnyurgulhatnak, ami a kifagyás veszélyét növeli.

2.) Tápanyagot és vizet vonnak el ugyanabból a talajmélységből, ahonnan a repce is táplálkozik. Egy közepes gabonaárvakelés-fertőzés esetén a talajból napi 1-2(!) mm-nek megfelelő nedvesség távozik. Ha kevesebb az őszi csapadék és erős a bolhakártétel, akkor ez elég az állomány kiritkulásához, kipusztulásához.

3.) Az ősszel kikelt gyomok (gabona-árvakelés, ebszikfű, ragadós galaj) áttelelnek a repcetáblán. Mire védekezhetnénk ellenük, a kultúrnövény már 6-7 hónapot (a repce teljes életének több, mint 2/3-át!) gyomosan töltötte el, ez pedig meghatározó a termésmennyiség szempontjából. A gyomos táblára kora tavasszal kiszórt műtrágyának a zömét a gyomok veszik fel, annak költsége kidobott pénz lesz csupán.

4.) A gyomos táblán tavasszal fejlődésnek induló repce nem ágazik el, egyetlen szárat növeszt. Ha ez a főszár elpusztul – ahogyan ez 2002-ben az ormányos bogarak károsítása miatt több helyen megtörtént –, akkor a termésveszteség (alapvetően a gyomok miatt) akár a 100%-ot is elérheti.

A repce gyomirtása tehát alapvető eleme a termesztés-technológiának, sikere közvetlenül kihat a termésmenynyiségre. Már csak az a kérdés, hogy mikor gyomirtsunk? A gyomirtásnak okszerűnek és jól időzítettnek kell lennie:

a.) Okszerűen végezzük a gyomirtást, ha a már kikelt állományban a már kikelt gyomok ellen kezelünk. Csak ott permetezzünk, ahol gyomos a repce, ezzel nem kevés pénzt takarítunk meg. Az így elvégzett posztemergens kezeléssel kitűnően irtható a gabona árvakelés, a tarackbúza, az ebszikfű, a mezei acat és a pipitérfélék.

b.) Jól időzítünk, ha a gyomirtást ősszel végezzük el, hiszen így a kultúrnövény élete nagy részét gyommentesen töltheti (ezt a többletterméssel meg is hálálja). A javasolt dózisok a gyomok fejletlensége miatt alacsonyabbak, a kezelések tehát olcsóbbak a tavasziaknál.

Az egyszikű gyomok ellen használjuk a Perenal® nevű szelektív egyszikűirtó készítményt, amelynek dózisa árvakelésű gabonafélék ellen 0,4-0,5 l/ha, tarackbúza ellen 1 l/ha. A Perenal nemcsak kedvező hektárköltségű (0,4 l/ha nettó 3.300-3.500 forint), hanem kiemelkedő hatékonyságú gyomirtó. A többi hasonló készítménnyel szemben alacsony hőmérsékleten is megbízható – ami az őszi gyomirtásnál elengedhetetlen. Az évelő fűfélék (pl. tarackbúza) egyik leghatékonyabb ellenszere, ellenük már a kisebb dózisokban is kiemelkedő mellékhatással rendelkezik. A Perenal gyárilag hozzáadott nedvesítőszert tartalmaz, ami a gyorsabb és intenzívebb felszívódást segíti.

Az ebszikfű, a pipitérfélék illetve a mezei acat ellen használjuk a Lontrel® 300 gyomirtót. A szer dózisa 0,3-0,4 l/ha legyen, a magasabb dózist mezei acat ellen alkalmazzuk. A Lontrel az egyetlen olyan készítmény, amely a repce kelése után, annak károsodása nélkül használható az ott előforduló veszélyes kétszikű gyomok ellen. Hektárköltsége igen kedvező, 0,3 l/ha dózisban nettó 5.700-6.000 forint. Nagyon jól kombinálható a Perenallal, amikor a repcében a kétszikű gyomok mellett a gabona-árvakelés is gondot jelent.

A Lontrel 300 a Dow AgroSciences „Acatmentesítési Program"-jának alapkészítménye, mivel hatóanyagának 33-40%-a mélyen lehatol az acat gyökerébe, és elpusztítja azt, a rajta található alvórügyekkel együtt. A Lontrel alkalmazása után ezért a következő évben az acat újrahajtása minimális mértékű.