MezőHír :: 2002-09

A Sapard Program alapvetően három célt kíván elérni Magyarországon.

Az augusztusra úgy általában is ráfogható, hogy ez az időszak nem a világmegváltás hónapja. Akik tehetik, ilyenkor szabadságukat töltik, nyaralnak. A mezőgazdaságból élők számára viszont az idei nyárvége pergőbb a szokásosnál – a sajtóban például éppúgy kitüntetett hely jut mondjuk a borágazat aktuális válságának, mint az uniós csatlakozással kapcsolatos várakozásoknak és aggodalmaknak.

A repce gyomirtása alapvető technológiai feladat, mert a növény nagyon érzékeny a gyomok kártételére. A növény életének három szakaszában kell számítani gyomosodásra: a keléstől a 8-10 leveles állapotig, a februári vegetáció indulásakor és a betakarítást megelőző időszakban.

Szerencsére mind többen ismerik fel a termelők közül a növényfajták és hibridek értékmérő tulajdonságait egyaránt magába foglaló és átörökítő nemesített vetőmag fontosságát, s éppen ezért a vetőmagot ma már sokan mint az egyik fontos termelőeszközt tartják számon.

Minden termelő és kereskedő közös problémája: hogyan lehet a szárítási szezonra egy működőképes szárítótelepet létrehozni, amikor késik a finanszírozási lehetőség, nincs építési engedély, a gazda kintlevőségekkel küszködik, és a legtöbbek számára csak szeptemberben áll rendelkezésre elegendő tőke, akkor kezdődhet a szárító építése. Erre a problémára született most megoldás a Pannonagri Kft. ötlete alapján az Universal szárítóprogram keretében.

Az idei kalászos gabonák aratása a „nagy termések” szempontjából nem tette próbára a termelőket. Országosan közel két héttel korábban fejeződött be a kalászosok betakarítása, ami nem az aratás technikai feltételei robbanásszerű javulásának, hanem a szokatlanul hosszan tartó csapadékmentes és meleg időjárásnak volt a következménye.

A kalászosok és az őszi káposztarepce téli kipusztulása, valamint az egyre inkább szűkülő tavaszi növénypaletta következtében valamivel több napraforgót vetettek az idei évben a korábbinál.

Minden ősszel el kell végezni a kalászosok vetőmagcsávázását. Gyenge minőségű magot nem szabad elvetni.

Az idei év tapasztalatai is bizonyítják, hogy csak a jó minőségű – magas sütőipari értéket képviselő, nagyobb fehérjetartalmú – búza számít eladhatónak. Ebből pedig az következik, hogy csakis a minőségcentrikus szemlélettel folytatott búzatermesztés lehet jövedelmező.

Kertészeti ismereteit szinte az anyatejjel szívta magába Gazdag László, aki hosszú évek óta az uborkatermesztés elkötelezettje, sőt, lakóhelye térségében szaktanácsadói munkát is végez.

Győr-Moson-Sopron megye hosszú idő óta a hazai uborkatermesztés meghatározó térsége. A Rábaköz, a Tóköz és a Szigetköz az uborka legendás termőtájává vált amiatt, hogy – a termőhelyi adottságok mellett – az itt élő emberek szorgalma, kitartása és e kényes növény szeretete együtt a termesztés harmóniáját eredményezi.

A 2002. szeptember 11-14-ig megrendezésre kerülő kiállításon számos, az olvasók számára már talán ismert és új termékünket fogjuk bemutatni, melyekről az alábbiakban részletesebben is tájékozódhatnak.

Itt olvasható cikkünk szándékaink szerint számba veszi azokat az elmúlt időszakban született legfontosabb eredményeket, illetve technikai lehetőségeket, amelyek megkönnyítik a zöldség- és gyümölcsfélék betakarítását. A termés begyűjtésének gépesítésével kapcsolatos tudnivalók azonban olyan sokrétűek, hogy írásunk nem vállalkozhat a címben megjelölt téma részletesebb összefoglalására.

Az Agip kenőanyagai már közel 30 éve ismertek és elismertek Magyarországon. Ez főként annak köszönhető, hogy az Agip-olajok már a kezdetektől fogva a legkorszerűbb, csúcsminőséget kívánó és a korosabb géppark igényeit is egyaránt kiszolgálták.

Az új mezőgazdasági kormányzat borjövedékiadó-változtatási törekvései ismeretében a borosgazdák minden bizonnyal megsokszorozott szorgalommal és nagyobb kedvvel fognak hozzá idén a borkészítéshez. Nem mellékes az sem, hogy a beígért 72,5 milliárd Ft – amiből 60 milliárd idén felvehető – aszálykárenyhítő támogatásból is jut a bortermelőknek.

Az országban – mint vállalkozó – egyedüliként praktizáló növényorvos családjával együtt, egy felső-szigetközi kis faluban, Kisbodakon él.

Az istálló előkészítése a napos baromfiállomány telepítésére; a takarítás és fertőtlenítés

Zajlik a lóversenyélet Magyarországon, és ez már önmagában is jó hír, eredmény. Bár a hétközi, szerdai versenynapot (és a hozzá tartozó díjkeretet) időről időre „ellopja” a versenyszervező, a hétvégi program, a szombati ügető és a vasárnapi galopp rendszeressége többé-kevésbé sértetlen.

A legutóbbi lapszámunkban elkezdett, a hazai tejtermelés helyzetét ismertető írásunkból talán olvasóink számára is kiderülhetett, hogy hosszabb távon vannak olyan biztató jelek, amelyek a jövőre nézve az ágazat fejlődését is előrevetíthetik. Ebben a viszonylag kedvező összképben azonban veszélyes árnyak is felfedezhetők.

A kutyabarátok táborában világszerte talán a puli a legismertebb magyar kutyafajta.

El kell ismernünk: a Tej Terméktanács az utóbbi néhány hétben a piaci vészhelyzet feltárásával kapcsolatban kitűnő PR-munkát végez.

A Hat-Agro Kft. komplett higiéniai programjának sikere a magyarországi állattartó telepeken

Aszály után özönvízszerű esők! Késő tavaszi és kora nyári időjárásunknak a bőséges hőellátottság és a csapadékszegénység volt a két fő jellemzője, amelyek következtében július végéig az ország területének döntő részén aszályhelyzet alakult ki. Már a nyári vegetációk egy jelentős hányadánál is visszafordíthatatlan fejlődési folyamatok játszódtak le, ezért a termelők sok helyen kényszerbetakarítással próbálták a még nagyobb kárnak elejét venni. Augusztusban aztán megnyíltak az ég csatornái.