A szakszerű kalászosvetőmag-szaporítás és -felújítás soha nem tapasztalt lendületet vett az utóbbi évtizedben, aminek egyik eredménye például az, hogy az idei őszi vetésekhez csak őszi búzából több mint 100 államilag elismert fajta szolgálja a termelők igényeit. Külön öröm a hazai nemesítés számára, hogy ebből közel 80 magyar nemesítésű, amelyek a honi klimatikus és talajviszonyok között születtek. A genetikai háttér tehát erős, vagyis a változó termesztési sikerek oka nem a vetőmag minőségében keresendő, és az igényesen, szakszerűen gazdálkodók valóban kiválaszthatják a termőképesség, termésbiztonság, az alkalmazkodóképesség és a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség szempontjából leginkább alkalmas fajtákat. Ahhoz, hogy a fajta tulajdonságai valóban érvényesüljenek – a talajvizsgálatot követően – mindenekelőtt a tápanyagellátásról kell gondoskodni.

A termelési folyamatban a nemesített vetőmag szerepe sokkal nagyobb annál, mint azt a saját „maradék" búzájukat – szükségből vagy meggyőződésből – vetőmaggá előléptető gazdák gondolják. A minőséget képviselő étkezésibúza-termesztéshez évente a vetésterület legalább 40%-án II.-fokú fémzárolt vetőmagot kellene elvetni. Nyugat-Európában vannak olyan országok, ahol ez az érték már megközelíti a 80%-ot, s ez a fejlődés a minőségi búzatermesztés színvonalát tekintve is jól érzékelhető változást hozott. Itthon a számos gazdálkodási, árbevételi, hitelezési stb. nehézséggel küzdő gazdálkodók számára egyelőre azonban az őszi vetés általános feltételeinek megteremtése a legnagyobb kihívás. Sok helyen jelent dilemmát, hogy értékes vetőmagot vásároljanak-e, és szerényebb költségekkel végezzék a tápanyag-visszapótlást, a talajmunkákat, vagy inkább fordítva. A talaj-előkészítés a lehullott nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően idén talán kisebb költségekkel és jó minőségben végezhető el. Ugyanígy van remény arra, hogy – a jobb feltáródás következtében – az alapműtrágyák is jobban hasznosulnak majd az induló növények esetében. Mindez azt sejteti, hogy – a korábbi évekkel szemben – az idei őszön talán nagyobb biztonsággal alapozható meg a jó búzatermés. Ehhez azonban valóban jó vetőmag szükséges, amire a még oly szűkös keretből is feltétlenül kell, hogy jusson pénz.

A magas szaporulati fokú fémzárolt vetőmag valóban a minőség garanciája, az ilyen szaporítóanyagot ugyanis kiváló szántóföldi körülmények között állítják elő a gazdaságok, és a vetőmag manipulálásához is a megbízható laboratóriumi háttér adja a szempontokat. Ez utóbbi azt is lehetővé teszi, hogy a vetőmagtételből a beteg, fertőzött szemek kikerüljenek. A „saját vetőmagot" felhasználó gazda például nem is hinné, hogy a következő évi termést megalapozó tételében mintegy 12%-ban van jelen a fuzárium gomba. Ezt a mértéket csak szakszerű, fajsúly szerinti – szeparátoros kezeléssel végzett – tisztítással lehet lecsökkenteni, amit csak vetőmagüzem tud elvégezni. A gombabetegségek jelentős része ellen pedig kizárólag csak a csávázás nyújt védelmet. A vetőmagüzemek a fungicides (gombaölő) kezelést inszekticides kezeléssel egészítik ki, amelyek egyben a magtári és talajlakó kártevők elleni védelmet is biztosítják. A csávázás tehát a vetőmag számára olyan elhagyhatatlan kezelést jelent, amely egyben a komplex növényvédelmi technológiának is a részévé vált.

Nagy hiba lenne, ha a gazdák nem okulnának a hosszú évek óta ismétlődő sikertelenségéből, amelynek egyik oka éppen a szakszerűtlen vetőmaghasználatban keresendő. A vetőmagon nem lehet spórolni – mondják a sikeres búzatermesztők –, hiszen a versenyesélyeket sem adjuk meg a növénynek akkor, ha felelőtlen módon fémzár nélküli, csávázatlan, esetleg ismeretlen eredetű vagy kevert vetőmagot vetünk. Szerencsére egyre több termelő érdeklődik az OMMI-fajtakísérletek iránt, és vesz részt országos vagy regionális fajtabemutatókon. Mind többen vannak, akik először saját területeiken kis kísérleti parcellákon próbálják ki egy-egy fajta teljesítőképességét, mielőtt azt táblaszinten termelnék. Ez a jelenség mindenképpen az érdeklődést és a jobbítás szándékának létét jelzi. Be kell látni, hogy az őszi búza sikeres termesztésének valóban egyik meghatározó tényezője a jól kiválasztott, termőhelyre adaptált fajta és annak csávázott, fémzárolt vetőmagja. Ezt a genetikai potenciált kell – a talajelőkészítéstől a magtárba kerülésig – helyes technológiával kiszolgálni, a tenyészidőszak minden szakaszában.