Az idei búzatermesztési tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar búzatermesztésben a technológiai színvonal változásával, a tápanyagellátás visszaesésével, a minőségi követelmények szigorodásával a fajta szerepe felértékelődött az elmúlt tíz évben. A termelők nagyobb hangsúlyt helyeznek a fajta kiválasztására, mint korábban. Az eltérő termesztési technológiák és az időjárási anomáliák következtében a termelők szemében a termelés stabilitása jobban felértékelődött, mint az esetleges rekordteljesítmény, és ez különösen a minőségi tulajdonságoknál lett fontos fajta kiválasztási szempont. A fajta valójában fontos, de nem egyedüli eszköz lehet a minőség garantálásában.

A termelés biztonságára és minőségorientált fejlesztésére történő törekvés többéves tapasztalatai azt bizonyítják, hogy megnőtt a martonvásári búzafajták iránti érdeklődés és kereslet a köztermesztésben. A fajtaváltás során azok a martonvásári búzafajták kerültek előtérbe, amelyek terméshozamban, termésbiztonságban és minőségi tulajdonságokban egyaránt megfeleltek a nyereséges búzatermesztés követelményeinek.

Az elmúlt évek és az idei szezon tapasztalatai egyaránt a martonvásári nagy sikértartalmú búzafajták sikeres termesztési eredményeit erősítik meg. A két vezető búzafajtává előlépett Mv Magdaléna, az Mv Csárdás mellett továbbra is jó teljesítményt nyújt kiváló reológiai tulajdonságai révén az Mv Emma.

A keményszemű, jó malom- és sütőipari minőségű martonvásári fajták között több, jól bevált, kipróbált fajta található meg. Ebben az aszályos évben kiugró eredményekről számolhatunk be a korai érésű Mv Tamara, Mv Kucsma fajtával. Továbbra is országosan jó teljesítményt nyújtott az Mv Pálma és az Mv Magvas. Mindkét fajta mind termésben, mind minőségben számos új fajtát megelőzött nagyszerű eredményével.

Az elmúlt két évben állami minősítést kapott új fajtáink közül kiemelkedő eredményekkel lett igen gyorsan népszerű az Mv Palotás. A martonvásári minőségbúza-kutatás legújabb eredményeihez sorolható az Mv Verbunkos. Népszerűségét jelzi, hogy még ebben az évben sem tudjuk kielégíteni vetőmagigényét. A fajtaváltás során szélesíteni kívánjuk kínálatunkat a keményszemű, nagy termőképességű, jó sütőipari minőségű fajtákkal is. Ide tartozik az igen korai érésű Mv Emese és Mv Dalma, valamint az Mv Mambó és az Mv Marsall. Új színfolt a martonvásári búzafajták sorában az 50%-ban Mv Pálma utód, tar kalászú Mv Amanda. Az Mv Mambó, Mv Marsall és Mv Amanda igen jól bírta ebben az évben az aszály és a hősokk okozta stresszhatásokat, amit jelez az átlagosnál nagyobb ezerszemtömegük is.

A martonvásári nemesítési program és a cseh Monsanto Hybritech együttműködése keretében honosítottuk, választottuk ki a más országban nem elismert Boszanova fajtát, amely véleményünk és az eddigi eredmények alapján magyarországi körülmények között jól képes alkalmazkodni. Hasonlóan sikerre vezetett honosító munkánk az odesszai származású Ukrainka állami minősítésével és termesztésbe vonásával.

A tritikálé fajták között az elmúlt és az ez évi eredmények alapján a Kitaro és a Disco előrelépést jelent a termesztésben, de a már jól bevált fajták közül sokan jogosan ragaszkodnak a korai érésű és sütőipari célra is felhasználható Presto termesztéséhez. Különösen a kistermelők kedvelték meg a Prestót, ami talajtípustól függetlenül széles alkalmazkodóképességgel rendelkezik. A martonvásári kalászosgabona-fajtakínálat nemcsak a tritikálé fajtákkal, hanem új őszi árpa fajtával is korszerűsödik. Az egyik legnépszerűbb őszi árpa, a Petra mellett ebben az évben vezetjük be a Luca fajtát.

Visszatekintve a 2001/2002-es szezonra elmondhatjuk, hogy a szárazság és a magas hőmérséklet volt a két legfontosabb jellemző. Így egyszerre volt jelen a talajok vízvesztéséből adódó aszály és a növény harmonikus érési folyamatát gátló hősokk. A növény június második felében igen gyorsan elvesztette asszimilációs felületét, lerövidült a szembeépülési időszak, felborítván a szemben a fehérje/keményítőarányt.

A szemtermés mennyisége mintegy húsz százalékkal csökkent az előzetes várakozásokhoz képest országos átlagban, de az aszállyal leginkább sújtott régiókban a termés a felére esett vissza.

A szemtermés minőségének egyik kereskedelmi szempontból is meghatározó tulajdonsága, a nedvessikér-tartalom jelentősen megnőtt, igen gyakori volt a 35-40% közötti érték, sőt efölötti mennyiségeket is mértek helyenként, ami több évtizedre visszamenőleg is a legnagyobb sikértartalmat jelentette. A nagy sikértartalom egyik velejárója volt, hogy megnőtt a sikér terülése. A sütőipari érték szintén szélsőséges variabilitást mutat, de általában jobbnak nevezhető, mint azt a sikérterülésből következtetni lehetne, és szintén jobb az elmúlt évek terméséhez képest. Ezt húzza alá az általában jó Zeleny szedimentációs érték is, amely egyre több gabonafelvásárlási, átvételi rendszer fontos tájékoztató elemévé válik. A száraz évjárat egyik következménye a nagy, sokszor az optimális tartományt is meghaladó esésszám volt, amit a lisztek enzimszegénysége okoz. Összességében elmondhatjuk, hogy országosan átlagosnál jobb minőségű búzát kis termésátlag mellett tudtunk betakarítani.

A martonvásári vetőmagszaporítás és -kereskedelem a partnereinkkel kialakított kölcsönös bizalomra és az elit vetőmagtól a II. szaporulati fokig terjedő zárt vetőmagtermelési rendszerre épül. A vetőmag-előállítóktól kiinduló a termelőket és a végfelhasználókat magába foglaló partnerség lehet a biztosítéka a magyar búzatermelés integrációjának fejlesztésére, a szélsőségek visszaszorítására, a közepesen fejlett gabonatermelés helyett a nemzetközileg versenyképes színvonal elérésére.