Az első európai hibridkukorica bölcsőjében, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében immár több évtizedes hagyomány, hogy szeptember első felében vendégül látjuk azokat a szakembereket, akik szívesen megismerkednek a martonvásári nemesítés legújabb eredményeivel, a minősített, valamint a fajtaelismerés előtt álló perspektivikus hibridekkel.

Martonvásár neve elválaszthatatlanul összefonódott a magyarországi kukoricatermesztéssel. A termésátlagok alapján az 1960-as évektől számíthatjuk a hazai kukoricatermesztés intenzív szakaszát. A látványos fejlődéshez a martonvásári nemesítők és agrotechnikusok jelentős mértékben hozzájárultak, hiszen a „hőskorban", a hibridhasználat gyors terjedése révén, az ország kukoricatermesztő területének 100%-án martonvásári magot vetettek.

Azóta sok minden történt. Gyökeresen megváltoztak a feltételek. Most a globalizálódó világ kihívásaira kell megfelelő választ adni. A sikeres kukoricanemesítési programnak köszönhetően a martonvásári kutatóintézet immár 21 szemes- és 6 silóhibriddel büszkélkedhet. Ezek között olyan megbízható és kedvelt kukoricahibridek találhatók, mint a NORMA vagy a MARATON.

Az intenzív nemesítő munkával párhuzamosan folyik a kukoricák „fajtatechnológiájának" kialakítása. A növénytermesztési kutatások célja hogy a hibridek eltérő agronómiai viselkedését megismerjük és megismertessük a gazdálkodókkal.

Hibridjeinknek a lehető legkisebb terméscsökkenéssel kell elviselniük a hosszabb-rövidebb ideig tartó kedvezőtlen feltételeket. Szélsőségesen kontinentális klímánk alatt a kukorica szárazságtűrése fontos nemesítési célkitűzés. Ezt egzakt módon meghatározni elég nehéz, de a gyakorlati szárazságtűrés tőszámkísérletekkel – bizonyos mértékig – modellezhető. Kísérleteink azt mutatják, hogy azok a jó szárazságtűrő hibridek, melyeknél a tőszám növelésével a hím- és nővirágzás közötti különbség alig növekszik. Ilyen kísérletekben választottuk ki a NORMA hibridet is.

A műtrágyázási kísérletekben egyrészt meghatározzuk különböző hibridjeink speciális műtrágyaigényét, másrészt kiválasztjuk azokat a hibrideket, melyek optimális tápanyagellátás mellett legalább azonos, de az optimálisnál gyengébb (pl. kis műtrágya-adag, vagy szárazság miatt korlátozott felvétel esetén) tápanyag-ellátottság hatására nagyobb termést adnak, mint versenytársaik.

Polifaktoriális kísérleteink (fajta-tőszám-műtrágya, vagy fajta-vetésidő-műtrágya stb.) a termesztési tényezők közötti kölcsönhatások tanulmányozását szolgálják és lehetővé teszik a legjobb termésstabilitással rendelkező hibridek kiválasztását is. Ezek alapján javasoljuk például a MARATON hibridünket.

Valójában nem is csak arról kívánjuk meggyőzni Önöket, hogy jó hibridjeink vannak, hanem arról, hogy a martonvásári kukoricakutatók által végzett kísérletek megbízhatóak, jól átgondoltak és eredményeik hasznosíthatók a gyakorlatban.