Ugyanis már a hátrahagyott 2003-as év is életünk igen sok területén alkalmazott „válogatott kínzásokat". Így a növénytermesztőket a tetemes aszálykár miatti terméskiesés, az állattartókat a kereslethiány és az alacsony árak nyomorgatták. E sommás alaphelyzet annál is inkább elkeserítő, mert az idén már az európai uniós megmérettetés valósága is beköszönt. Vajon májusig javítható-e még az ehhez szükséges kondíció?

A január eleji eszmélet első megnyilvánulásaként sokakkal együtt jómagam is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium internetes honlapjáról próbáltam meg tájékozódni. Németh Imre miniszteri évértékelőjét, mint a helyzetünket felvillantó pillanatfelvételt tartom érdemesnek felidézni. Eszerint az aszály okozta árbevétel-kiesés 100 milliárd forint volt, amelyből 10 milliárd forintot vállalt magára az állam, s 50 milliárd forintos hitelkeretet nyitott meg kárenyhítési célokra. A kisszámú pozitívum legjelentősebbike, hogy 2003-ban több mint húszezer gazdaság 120 milliárd forintot költött gépek és technológiai berendezések támogatott beszerzésére. Az ágazatban ezen fölül 50 milliárd forint építési és 20 milliárd forint értékű ültetvénytelepítési beruházás valósult meg.

Ezt követően a január 8-i híradás volt az első, a miniszteri évértékelőt tartalmában konkrétumokkal meghaladó információ.

Hitelprogram

A kormány idei első ülésén 100 milliárd forintos agrárcsatlakozási hitelprogram indításáról döntött, a magyar gazdák versenyképességének javítása és az EU-felkészülés elősegítése érdekében. A tárcának a következő kormányülésre kell elkészítenie a hitelprogramról szóló rendeletet, amely a kormányjóváhagyást követően azonnali hatállyal lép életbe.

A 100 milliárd forintos hitelprogramból 50 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) biztosít a kis- és középvállalkozói hitelprogram részeként. A fennmaradó hányadot azok a pénzintézetek adják, amelyek mezőgazdasági termelők számláit vezetik, és részt vesznek a programban.

Az Agrárcsatlakozási Hitelprogramban elsősorban a mezőgazdasági termelők és gazdálkodók vehetnek részt, akik az általuk igényelt kölcsönt beruházásokra és forgóeszközpótlásra is felhasználhatják. A programból nem zárják ki ugyanakkor az élelmiszer-feldolgozókat, az úgynevezett integrátorokat és közösségi termelői szervezeteket sem. Az élelmiszer-feldolgozók főként higiéniai és minőségbiztosítási rendszereik korszerűsítéséhez, valamint termékfeldolgozáshoz vehetik igénybe a hitellehetőségeket.

Az integrátorok és a termelői szerveződések – a termelői értékesítő szervezetek, a beszerző, az értékesítő és szolgáltató szövetkezések, továbbá termelői csoportok – az említetteken túl bizonyos feltételek mellett telephely- és földbirtokvásárlásra is vehetnek fel hitelt.

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók minimálisan 2 millió forintot, maximum 350 millió forintot vehetnek fel aszerint, hogy milyen célra kérik a kölcsönt. Az úgynevezett integrátorok és termelői szerveződések legfeljebb 750 millió forint kölcsönt kaphatnak a pénzintézetektől.

A hitelt 5-10 éves futamidőre, 1-2 éves türelmi idővel kapják a gazdálkodók, átlagosan 5-6 százalékos kamatra. A bankok február 1-jétől fogadják be a hitelkérelmeket, a benyújtási határidő április 30. A kérelmeket a megyei FM-hivataloknál záradékoltatni kell.

Sapard

Január 9-én már egy másik sajtótájékoztató nyomán került ismét a figyelem középpontjába a Sapard-program keretében igénybe vehető hitellehetőség. Eddig a tárcánál csaknem 700 ilyen típusú pályázatot bíráltak el pozitívan, ami mintegy 20 milliárd forint forráslekötést jelent. Az előcsatlakozási alap négy évi pénzügyi kerete társfinanszírozással együtt mintegy 52 milliárd forint. Ennek a fennmaradó hányadát kell még május elsejéig, uniós csatlakozásunkig felhasználni.

Magyarország SAPARD-tervét sikerült úgy módosítani, hogy a könnyítések és az új jogcímek bevezetése segíti a források teljes mértékű kihasználását. A könnyítések között említhetjük, hogy a gépbeszerzéseknél sikerült megemelni a támogatási szintet 30-ról 40 százalékra, az épületberuházásoknál pedig 40 százalékról 50 százalékra nőtt az elérhető támogatás mértéke. A mezőgazdasági beruházások esetében a támogatási összegeket ugyancsak sikerült növelni 50 millió forintról 150 millió forintra, az élelmiszeripari beruházások tekintetében 100 millió forintról 250 millió forintra emelkedett a támogatási összeg felső határa.

A korábbiakkal ellentétben a 25 százaléknál nagyobb állami tulajdonú társaságok vagy szervezetek is készíthetnek pályázatokat. További könnyítés, hogy a 25 százalékos önrészt már hitelből is lehet fedezni.

A források sikeresebb kihasználás érdekében két új jogcímre is lehet majd pályázni: a falufejlesztés és -felújítás, valamint a vidéki tárgyi és szellemi örökség védelmének és megőrzésének támogatása is a SAPARD-program céljai közé került. Emellett a projektek kidolgozói pályázhatnak a különféle tevékenységek diverzifikálására, valamint az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztésére is. A pályázati felhívás a Magyar Mezőgazdaság című hetilap január 14-i mellékleteként, valamint a SAPARD-program honlapján hozzáférhető.

Kritikák

E tényszerű közlések mellett a kritikai elemek mellett sem mehetünk el szótlanul. Így például az új agrárhitel programnak már január elején indulnia kellett volna, az illetékes tárcák egyeztetési huzavonája nyomán azonban az indulás februárra csúszott.

Általánosságban pedig a helyzet képlékeny voltát az úgynevezett agrárkerekasztal összehívásával kapcsolatos „árnyjáték" mutatja be legplasztikusabban. Szubjektív megítélésem szerint ebben a dologban csak az az objektív, hogy itt bizony előbb-utóbb lesz agrárkerekasztal. Nálunk itt a kerek majdhogynem a megszámlálhatatlan sokszög szinonimája. Mi lesz velünk, most ez a tét, s senki sem mer kimaradni ennek politikai vetületéből.

Ha a mai kormányoldal szuper teljesítményt nyújtana az elkövetkezőkben, akkor miért ne merné vállalni a sajtóban az utóbbi napokban a Fidesz és MDF felől érkező kihívásokat? Ha egyértelmű, hogy kormányoldal ebbe a mostani agrárhelyzetbe belebukhat, akkor bűn lenne ezzel előre nem szembesíteni, s a közvélemény figyelmét is felhívni a bűnös mulasztásokra. Szóval, lesz itt agrárkerekasztal, még talán évtizedekben mérhető agrárjövőről is szó esik majd benne, mindenki jegyzőkönyvezhető előrelátásával és bölcsességével.

Addig is találónak érzem Tamás Gábornak a Népszabadságban még az óév végén megjelent publicisztikájának néhány sorát. „A jövő iránt érdeklődő mindebből bizonyára annyit szűr majd le, hogy 2003 magyar agrárgazdasága, miként Hamlet Dániája, `összevissza van`, semmi sem stimmel semmivel, s így a közelgő uniós csatlakozás sokkal inkább tűnik egyfajta vakrepülésnek, mint átgondolt folyamatnak. Csak remélhetjük, hogy a korunkra visszatekintő ezen inkább csak mosolyog majd, hiszen az akkurátus szabályok szerint működő uniós rendszerben az eddig emlegetett furcsaságok számára már rég megszűntek, az új viszonyok között minden a helyére került, s a kiváló éghajlati és termesztési adottságok között működő magyar mezőgazdaság kiválóan megállta a helyét az unióban is. Pillanatnyilag ez a remény a legtöbb, ami a kezünkben van."