Tény, hogy május 1-e közeledtével egyre inkább érezzük azt, hogy mindannyian, akik eddig gazdálkodással foglalkoztunk, ettől az időponttól kezdve több-kevesebb segítséggel „titkárnővé" is válunk a ránk nehezedő adminisztrációs terhek következtében. Sajnos a legtöbb helyen eddig sikeresen működő falugazdász-hálózat átszervezése sem mondható e szempontból szerencsés lépésnek. Odáig „fajul" lassan a helyzet, hogy adminisztrátort kell alkalmaznunk ahhoz, hogy gazdálkodásunk eredményes és jogkövető legyen.

Jogkövető magatartás. Nem kétséges, hogy ez az egyetlen út, amelyre (legalábbis a mi gazdálkodói szintünkön) törekednünk kell. A 49/2001. (IV. 3) Korm.rendelet, vagy általánosabb nevén Nitrátdirektíva, és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek hallatán többen hangot adtak már jogos panaszuknak: Miért nem értesítettek erről engem? Sajnos a kérdésre akár kérdéssel is válaszolhatnánk, emígy: Kaptunk-e személyre szóló értesítést a KRESZ módosításának idején arról, hogy lakott területen 60 km/h helyett csak 50 km/h-val hajthatunk? Valamennyien ismerjük a szlogent, hogy a „törvény ismeretének hiánya nem mentesít annak betartása alól". Ez a helyzet a Nitrátdirektíva esetén is. Noha a rendelet 2001. április 17-én hatályba lépett, sokan még a mai napig nem hallottunk róla. Itt utalnék vissza az első bekezdésben felvázolt „polihisztor gazda" példájára, hiszen, ha jól meggondoljuk, egy kicsit jogásznak is kell lennünk ahhoz, hogy naprakészek legyünk a hatályos jogszabályok ismeretében. Nem árt, ha időről időre tüzetesen átböngésszük a Magyar Közlöny megjelenő hasábjait, és az sem hátrány, ha az internetet – gyermekeinket megszégyenítő módon – készségszinten használjuk és alkalmazzuk. Ismét felvetődik a kérdés: Kinek lesz ideje ezek mellett a tevékenységek mellett gazdálkodni? Pedig, ha a változások során talpon akarunk maradni, akkor el kell fogadnunk a tényt, hogy az adminisztráció mennyisége bizony napról napra növekszik.

Cikkünk célja, hogy e szerteágazó kötelezettségrendszer egyik időszerű témáját, nevezetesen a nitrátrendeletet körbejárjuk, megismertessük olvasóinkkal, és hogy segítséget nyújtsunk a rendeletben előírt kötelezettségek teljesítéséhez.

A téma azért időszerű, mert a nitrátrendeletben előírt – az előző évre vonatkozó – adatszolgáltatási kötelezettségnek minden év február 28-áig eleget kell tennünk. De mielőtt erre részletesen kitérnénk, lássuk a tényeket sorban, röviden:

Az uniós jogharmonizáció szellemében az Országgyűlés 2001. április 3-án hirdette ki rendeletét „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről", közismertebb nevén ez a jogszabály a Nitrátdirektíva, amelyet a továbbiakban nevezzünk Rendeletnek.

A Rendelet a felszíni és felszín alatti vizek nitrátszennyezésének visszaszorítására, illetve annak megelőzésére hivatott intézkedni. Sok tudós álláspontja szerint a vizek nitrátossága nagyrészt a mezőgazdasági tevékenység következménye, így logikusnak tűnik a lépés, hogy minden mezőgazdasággal foglalkozót – a Rendelet szövege szerint mezőgazdasági tevékenységet folytatót – számon kell kérni ez ügyben. Mivel jogharmonizációs rendeletről van szó, így csaknem változtatás nélkül vettük át az EU hasonló rendelkezéseit, amelyek többek között az olyan tagországokra vonatkoznak (Hollandia, Dánia), amelyek szó szerint „úsznak a hígtrágyában". Hazánkban a helyzet némileg kedvezőbbnek mondható, hiszen nem rendelkezünk oly mértékű állatállománnyal, amely a fenti országokéhoz hasonló szituációt idézne elő. Pillanatnyi helyzetünket tekintve, ettől a közeljövőben sem kell nagyon tartanunk.

Nem elhanyagolható Magyarország földrajzi medence jellege és a hozzá kapcsolódó kontinentális klíma alatt történő talajfejlődés. Az ún. – évente előforduló – biológiai stopok miatt (fagy, aszály) jelentős szervesanyag-felhalmozódás, vele együtt talajszelvény-vastagodás volt tapasztalható. Ez a magyarországi (átlagosan) vastagabb talajszelvény lényegesen jobb szűrőként működik, mint az atlanti klíma alatt (Nyugat-Európa) fejlődött talajok. Így talán a veszély bizonyos szituációkban túlzott, és a rendelet elvárásai a gazdálkodókra jelentős megterhelést rónak, sőt, egyes gazdálkodók szerint a sertéságazat összeomlását is okozhatja, ami a külföldi tőkeerős befektetők malmára hajtja majd a vizet. Abban viszont egyetértünk, hogy a sok helyütt katasztrofális állapotokat fel kell számolni, bármennyire fáj is ez. Tény az, hogy hazánkban számos pontszerű, potenciális nitrátszennyező „forrás" található, ezek megszüntetését így vagy úgy, de el kell indítani.

A Rendelet megállapítja a nitrátszennyezettség határértékeit ivóvízre és nem ivóvízre vonatkozóan, és elvégzi a „nitrátérzékeny" területek kijelölését országunkban. Magyarország kb. 48%-a nitrátérzékeny terület (1. ábra). A nitrátérzékeny területek legkisebb sejtje a közigazgatási terület. A Rendelet mellékletében felsorolt települések neve tehát azt jelenti, hogy az adott település teljes közigazgatási területével együtt nitrátérzékenynek minősül. A 2. ábrán látható, hogy pl. Győr-Moson-Sopron megyében a nitrátérzékeny területek a megye mintegy 50 százalékát teszik ki.

A Rendelet tiltja a hígtrágya-, trágyalé- és trágyatárolók csurgalékvizének élővízbe vezetését, trágyatárolók élővízhez és ivóvíznyerőhelyhez közeli létesítését, hígtrágyatárolók vízjárta területeken való építését. Rendelkezik továbbá az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatozó követelményekről is.

Fontos azonban tudni, hogy bizonyos előírásoknak való megfeleléshez a már üzemelő állattartó telepek esetében a Rendelet hosszabb-rövidebb felkészülést engedélyez, sőt, a telepek között is különbséget tesz a telepen tartott számosállat mennyisége szerint. Egyértelműen rendelkezik azonban azon kötelezettségekről, amelyek mindenkire egyaránt vonatkoznak.

EU-s csatlakozásunk közeledtével mind több divatos kifejezés épül be mindennapi szóhasználatunkba. A jól ismert „fenntartható fejlődés" is egy ilyen fogalom. Most megismerkedhetünk a „jó mezőgazdasági gyakorlat" szabályaival is, hiszen jogszabályunk az 1. számú mellékletben rögzíti annak a Nitrátdirektívával kapcsolatos elvárásait.

„A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében". Lássuk címszavakban, miről is van szó?!

„Mennyiségi korlátozás"-t vezetett be a Rendelet az évenkénti kijuttatható N hatóanyag mennyiségére vonatkozóan, 170 kg/ha mennyiségben.

„Trágyázási tilalmi időszakok" kerültek megállapításra, amelyek naptári és növényborítottság szerinti időszakokat ölelnek fel. Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között.

Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra.

Ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott évben a területre, a fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap). A „Trágyakijuttatás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon" nem engedélyezett.

Védőtávolságot állapítanak meg a „Trágyázás szabályai a vizek környezetében" című részben. Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében az alábbi védőtávolságot kell betartani: – trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól számított 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor.

Az „Állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatkozó jogszabályok" szerint a többlettárolásra is fel kell készülni. A tartály anyagára, élettartamára, kapacitására vonatkozik a „Hígtrágyatároló" követelményeit előíró pont. A tároló felépítésére, kapacitására vonatkozó jogszabály az „Istállótrágya-tároló"-val szembeni elvárásokat taglalja. A talaj tulajdonságait, tápanyag-ellátottságát, gondosan kiválasztott termésszinthez tartozó tápanyagigény-adagolását figyelembe vevő szakszerű trágyázásra hívják fel a figyelmet a „Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai". Ezen belül található a „Hígtrágya hasznosítása", az „Istállótrágya felhasználása" és a „Műtrágyázás szabályai" című rész. Végül „Egyéb követelményeket" fogalmaz meg a jó mezőgazdasági gyakorlat, amely az „Erózió"-val és „Öntözés"-sel kapcsolatos kérdéseket szabályozza. Fontos információ, hogy a megyei NTSZ-ek részletes tájékoztató füzeteket készítettek a rendeletről és a hozzá kapcsolódó „jó mezőgazdasági gyakorlatról".

Fontos tudomásul venni a fent említett műtrágyázási szabályokkal foglalkozó jogszabályhely előírását, miszerint:

• „Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni"

• „A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos műtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a növény tápanyagigényét, az elővetemény hatását és a korábban kijuttatott szervestrágya nitrogéncsökkentő hatását".

A Rendelet betartása minden gazdálkodó számára kötelező, a „Jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai"-t tartalmazó 1. sz. melléklet azonban a Rendelet szövege szerint a nem nitrátérzékeny területen gazdálkodók számára „csak" ajánlott.

Ha a dokumentálást említettük, rendkívül fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a következőkben ismertetésre kerülő adatszolgáltató lap kitöltésekor dokumentációkkal (pl. táblatörzskönyvvel) alátámasztott adatokat kell beírnunk. A Rendelet 9. paragrafusának első mondata ezt egyértelműen előírja.

A 3. számú melléklet tartalmazza a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlapot. Ezt a papírt magunknak kell beszereznünk. Ha nincsen a közelünkben erre alkalmas technika, akkor célszerű a helyi önkormányzathoz, a falugazdászhoz vagy az illetékes NTSZ-hez fordulni, és a Rendelet számát bejelentve a 2001. évi Magyar Közlöny 39. számából fénymásolatot, vagy CD rom-on lévő jogszabálytárból nyomtatást kérnünk. Az adatlapot MINDEN mezőgazdasági tevékenységet végzőnek ki kell töltenie, a tevékenység jellegétől, méretétől, illetve a mezőgazdasági terület „érzékeny" vagy „nem érzékeny" voltától függetlenül. A kitöltött adatlapot az illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz kell eljuttatni levélben vagy személyesen, minden év február 28-ig.

Ha a Nitrátdirektíva előírásainak lelkiismeretesen eleget tettünk, akkor az adatlap kitöltése már nem igényel különösebb erőfeszítést. Az alábbiakban egy mintát mutatunk be az adatlapról, amelybe a magyarázó részeket is beleágyaztuk:

Mint minden, „valamely cselekmény elvégzésére vagy el nem végzésére kötelező" jogszabály, a Nitrátdirektíva is rendelkezik szankciókról azon esetekre, amikor az előírások megszegésre kerülnek. A Rendelet bizonyos paragrafusaiban foglalt előírásokat megsértő tevékenység felfüggesztéssel, korlátozással, vagy megtiltással büntethető. A jogszabály betartása nyilvánvaló anyagi vonzattal jár (pl. szabályszerű trágyatárolók építése), de e beruházásokhoz támogatást lehet majd igényelni.

Cikkünk a rendeletben foglaltaknak csupán egy „lírai" magyarázata, a jogszabály teljes megismeréséhez mindenképpen szükséges elolvasni azt, értelmezésében célszerű szakemberek (talajvédelmi felügyelő) véleményét kérni.

Amennyiben megértjük a Rendelet akaratát és – az esetleges nehézségek ellenére – elfogadjuk annak rendelkezéseit, úgy magunk is hozzájárulunk a mezőgazdasági termelés fenntartható fejlődéséhez, illetve ezáltal a vizek nitrátszennyezésének visszaszorításához.