Az idei Agritechnikán mindössze 6 aranyérmet és 31 ezüstérmet osztott ki a gépgyártók között a Német Mezőgazdasági Társaság, a DLG. A frankfurti székhelyű DLG Németország legnagyobb mezőgazdasági szervezete, 16.000 taggal. Szerteágazó tevékenységük közé tartozik a vásárok, bemutatók szervezése, a minősítés, az adott termékek tesztelése.

– A 2003-as Agritechnika díjainak odaítélésekor a technikai újdonságokra, a fejlesztésekre, az innovációra összpontosítottunk – mondja Dieter Haupt, a DLG Kiállítási Szakterületének üzletvezetője. – Különös figyelmet szenteltünk a csúcstechnikának, így pl. a GPS-technikának. Ebben az évben az Agritechnikán már a közép-kelet európai országok is nagyobb súllyal vettek részt, mint korábban. Célunk, hogy minél több országot tudjunk elérni, hiszen ott még nagy lehetőségeket látunk. A kibővített Európában, a frissen csatlakozott országoknak nagy lehetőségeik lesznek, de fel kell készülni egy óriási versenyre, ami egyben esélyt is jelent a fejlődésre.

A magyar mezőgazdaságról Dieter Haupt a következőket mondta: – Jól ismerem a magyar mezőgazdaságot. Jártam már a Bábolnai Gazdanapokon is, úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság gépesítési színvonala jó, de vannak még tennivalók.

Ha Magyarország belép az unióba, akkor nagy lehetőségek nyílnak meg a mezőgazdaság számára.

– Igen sok kiállító jelent meg Hannoverben – mondja Héger Gyula, az IKR Rt. munkagép üzletágának igazgatója. – Egyre jobb minőségű gépeket láthatunk, a gyártók egyre nagyobb teljesítményű gépekkel jelennek meg, amelyeket a nagy gazdaságoknak lehet biztonsággal ajánlani. Az itt látható gépek magyarországi kipróbálása és használata mindenképpen javasolható, az ezekkel végzett munka kiváló eredményeket hozhat a termelők számára. Úgy gondolom, hogy sok olyan gépet kell vásárolnunk, amelyek alkalmasak az energiatakarékos műveletek elvégzésére.

– Sokan beszélnek arról Magyarországon, hogy a mezőgazdasági gépek színvonala nem megfelelő nálunk. Az itteni kiállítást megtekintve hogy látja, mekkora az elmaradásunk?

– Azt hiszem, hogy a munkagépek tekintetében valóban van elmaradásunk. Az utóbbi években sok kombájnt és a traktort vásároltak a magyar gazdák. Ezekhez a nagy teljesítményű gépekhez jó munkagépek is szükségesek, amelyek nélkül elképzelhetetlen a gazdaságos termelés a magyar mezőgazdaságban. Úgy gondolom, hogy az importőrök igyekeznek a legjobb gépeket behozni hazánkba. A magyarországi gépkínálat semmivel nem rosszabb, sőt, elmondhatom, hogy esetenként jobb, mint Nyugat-Európában.

Slánicz János, az IKR Rt. traktor üzletágának igazgatója szerint addig, amíg Nyugat-Európában gyengébb opciós feltételekkel kérik a gazdák a gépeket, addig Magyarországon a termelők több pénzt áldoznak a gépvásárlásra, maximális felszereltséggel igyekeznek megrendelni az adott gépeket.

– Véleménye szerint kell-e attól tartani az európai uniós csatlakozás után, hogy esetleg ránk zúdul az itt látható hatalmas kínálat?

– Nem a kínálat ránkzúdulásától tartok, hiszen a választék eddig is adott volt, én inkább a használt gépek beáramlásától félek. A májusi piacmegnyitással a nyugati használtgép-kereskedők eláraszthatják az országot használt gépeikkel. Bízom a magyar termelőkben, hogy ők nem ezeket fogják választani, hanem továbbra is az új, korszerű gépeket fogják megvásárolni.

– Volt szerencsém a korábbi években is itt lenni Hannoverben. A kiállítás hozta a formáját – mondja Dr. Jóri István, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. – Aki a gépgyártásban, a kutatásban, az oktatásban, a termelésben részt vesz, annak ezt a bemutatót nem szabad kihagynia. A kiállítás egyfajta trendet is mutat, irányt, hogy hova érdemes bekapcsolódniuk a hazai gyártóknak, illetve nekünk oktatóknak kutatóknak mire kell odafigyelnünk.

– Hova érdemes bekapcsolódni?

– Elmondhatom, hogy részegységekben bent vagyunk, de egy magyar ember számára szomorú, hogy nincs kiírva sehol, mi a magyar termék. Egységeinket beépítik, mert a minőségük jó, de mindenki a maga neve alatt hozza a gyártmányait. Ilyen értelemben nem jó itt magyarnak lenni. Ugyanakkor a hazai gyártókkal szembeni kritikaként is felfogható, hogy nem jelentünk meg saját termékkel, pedig nekünk is vannak olyan gépeink, amelyekkel itt vezetők lehetnénk. Ilyenek például a mulcsművelés gépei. Ez ma divat az egész világon, a környezetvédő, talajvédő technológiában pedig mi az élen állunk. Sok olyan világcég van itt, amely még keresi az utat errefelé, ugyanakkor nekünk otthon már nagyon jó gépeink vannak. Talán tőkehiány, szervezés vagy csak egyszerűen oda nem figyelés miatt nincsenek itt ezek a gépek.

– Ön szerint milyen szinten áll a magyar mezőgazdaság gépesítése?

– Szakmailag rendezett a helyzet, pénzügyileg viszont jelentősek a problémák. Nagyon sok termelő tudja, hogy mit kellene megvennie, de nincs elég pénze, ezért megveszi azt, amihez elegendő a tőkéje. Ezekkel a gépekkel később probléma lehet. Pl. sok permetező, műtrágyázó nem felel meg az uniós előírásoknak, ami gondot fog jelenteni a magyar termelők számára. Mindenkinek arra kell törekednie, hogy a magyar gazdák csak korszerű, minden igényt kielégítő gépeket és berendezéseket vásároljanak meg.