A járatlan vásárló számára minden olyan ital pezsgő, amit pezsgőspalackba töltöttek, és amelynek megfelelő szénsavtartalma van. Szénsavat azonban a habzóbor is tartalmaz. A pezsgő és a habzóbor abban különbözik egymástól, hogy a pezsgő szénsavtartalma a borban levő vagy a borhoz hozzáadott cukorból zárt erjedéssel képződik, a habzóborban viszont mesterségesen adagolt, úgynevezett elnyeletett szénsav található.

Pezsgőt Don Perignon készített először Champagne-ban. Újításának lényege, hogy bevezette a parafa kérgéből készült dugó használatát. Az új, és még nem teljesen kierjedt borokat tavasszal palackozta, és a palackokat parafadugóval szorosan lezárta. A borban lévő maradék cukor erjedése a palackban fejeződött be.

A Champagne terméknév eredetvédelem alatt áll, így csak az Északkelet-Franciaországban készült, s megadott szőlőfajták borából palackban erjesztett innivaló hozható forgalomba ezen a néven.

Szakemberek véleménye szerint a pezsgő titka a buborék, amelynek képződéséért az italban lévő nagy mennyiségű széndioxid a felelős. A legújabb kutatások szerint a pezsgő ízét jobban befolyásolja a buborék mérete és mennyisége, mint a szőlő minősége. Minél több a buborék az italban, annál jobban érvényesül az íze és az aromája, és minél kisebbek a buborékok, annál ízletesebb a pezsgő. Ennek oka, hogy – miközben felszállnak – a kis buborékok magukkal ragadják az íz- és aromamolekulákat.

A reimsi Champagne-Ardenne Egyetem borprofesszorai többéves kutatás után arra az eredményre jutottak, hogy bár a pezsgőben és a habzóborban a széndioxid-koncentráció megegyezik, számottevő eltérés van a buborékok nagyságában. A buborékok méretét tehát nem az italban található széndioxid-koncentráció határozza meg – mint ahogy azt korábban gondolták –, hanem egyéb, kémiai jellegű összetevők (sók, szénhidrátok, ásványi anyagok) felelősek a buborék nagyságáért. A reimsi egyetem kutatói ezért most azzal kísérleteznek, hogy minél kisebb buborékokat tartalmazó pezsgőt állítsanak elő.

Régi tapasztalat, hogy a pezsgő gyorsabban a fejünkbe száll, mint a bor, és minél jobban habzik, annál erősebb a hatása. A jelenség magyarázata feltehetően az, hogy a buborékoknak köszönhetően az alkohol gyorsabban felszívódik, mivel a széndioxid sietteti az alkohol vérbe jutását.

A buborékokkal van összefüggésben az is, hogy a pezsgőt nem széles, hanem inkább hosszított, „flőte" pohárból isszuk, így ugyanis a buborékok nehezebben illannak el.

A pezsgők másik jellemző tulajdonsága az édességük, amit a palackon illik jelölni.

A brut nature a lehető legszárazabb pezsgő, ehhez a másodlagos erjesztésnél egyáltalán nem adnak cukrot, s így cukortartalma kevesebb mint 3 g/l. Az extra brut nagyon-nagyon száraz, cukortartalma kevesebb mint 6 g/l, a brut nagyon száraz, cukortartalma kevesebb mint 15 g/l, az extra trocken (extra dry) igen száraz, a minimális édesítés miatt cukortartalma 12-20 g/l, a sec (dry) félszáraz, a mérsékelt édesítés következtében cukortartalma 17-35 g/l. A demi sec (medium dry) félszáraz-félédes, cukortartalma 33-50 g/l, a doux (sweet) pedig édes, ennek cukortartalma meghaladja az 50 g/l-t.

A Méthode Champagnoise (Méthode Classique) hagyományos, palackban érlelt pezsgőt jelöl. A tartályban erjesztett pezsgő, azaz a tankpezsgő jelölése Méthode Charmat vagy Cuve Close. A Méthode Rurale nem borból másodlagos erjesztéssel előállított pezsgőt jelent, hanem olyan italt, amelynél az édes must már az elsődleges erjesztés során szénsavassá válik.

A pezsgős üvegeken további jellemzőket is szoktak jelezni. Így a Crémant olyan csökentett habzású ital, amely különösen jól őrzi az alapbor ízeit, a Blancs de noirs színes szőlőből készült fehér pezsgőt, a Blancs de blancs fehér szőlőből készült fehér pezsgőt jelöl.

Soha ne felejtsük el, hogy a megtöltött pezsgőspalack nyitása balesetet okozhat a palackban lévő 5-6 bar nyomás miatt. A palackot magunktól eltartva szereljük le a kosarat, majd a dugót enyhe mozdulatokkal emeljük ki a palackból.

Pezsgőt bármikor fogyaszthatunk. A száraz pezsgő a legjobb aperitív, mert kitisztítja az ízlelőbimbókat. Az italsorban a száraztól az édes pezsgőig érdemes haladni, persze csak akkor, ha ezt a kedvünk, a társaság, az állóképességünk és a pénztárcánk is megengedi…